Egyre durvább háborúpárti kijelentéseket tesznek vezető európai politikusok, a héten már az Európai Tanács elnöke is arról beszélt, Európának át kell állnia hadigazdálkodásra, fel kell készülnie a háborúra. Mindez azért van, mert nem akarják beismerni, hogy a zsákutcának számító szankciók, a fegyverszállítás és Ukrajna finanszírozása nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket, ezért inkább tovább fokozzák a háborús hangulatot – monda legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: Magyarországra is egyre nagyobb nyomás helyeződik, az amerikai baloldal David Pressman nagyköveten keresztül ismét megfenyegette hazánkat.

Február végén újabb fokozatba kapcsolt a hűborúpárti retorika Európában, miután Emmanuel Macron francia elnök arról beszélt, nem zárható ki NATO-katonák küldése Ukrajnába – kezdte legújabb videóelemzését Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: kezdetben sokan azt hitték, csak véletlen elszólás volt a francia államfő nyilatkozata, ugyanakkor Macron később többször megerősítette ezt az elképzelését, emellett gyávának nevezte azokat, akik nem szeretnének európai katonákat látni a háborúban. Nem kellett sokat várni, a francia elnök kijelentései után egyre több európai politikus kezdett el arról beszélni, hogy igenis lehetséges katonák küldése Ukrajnába. Így tett többek között a lengyel külügyminiszter és a cseh államfő is, de Franciaország Németországgal és Lengyelországgal közösen új megállapodást is kötött az elmúlt napokban – hívta fel a figyelmet Deák Dániel. Hozzátette: a „Weimari Háromszög” vezetői konkrét intézkedéseket jelentettek be az Ukrajnába irányuló uniós fegyverszállítások növelésére és felgyorsítására, Olaf Scholz német kancellár pedig bejelentette, hogy több fegyvert szereznek be a világpiacról és bővíteni fogják a haditechnikai eszközök gyártását az ukrajnai partnerekkel együttműködve. Emmanuel Macron pedig kijelentette, hogy soha nem hagyják Oroszországot győzni, és a végsőkig támogatják „az ukrán népet közös erővel”.

Nem csak a balliberális tagállami vezetők, de az Európai Unió vezetői is egyre inkább fokozzák a háborús retorikát – mondta az elemző, kiemelve: a héten az Európai Tanács elnöke már egyenesen arról beszélt, hadigazdaságra kell átállnia Európának. Charles Michel szerint Oroszország nem áll meg Ukrajnánál, úgyhogy elő kell venni az „európai pénztárcákat”. Deák Dániel szerint ennek a fokozódó háborús retorikának az oka abban rejlik, hogy a háborúpárti politikusok választási kampányban nem tudják beismerni, hogy zsákutcás politikát folytatnak, ugyanis így elismernék, hogy hiába rángatták bele Európát a szankciós politikába, a fegyverküldésbe és Ukrajna finanszírozásába. Így inkább tartják az eddigi kommunikációs irányt és tovább fokozzák a háborús retorikát – tette hozzá.

Az elemző ugyancsak az okok között említette, hogy az Amerikai Egyesült Államokban a republikánusok már hónapok óta blokkolják Ukrajna további támogatását, így az amerikai baloldal az európai országoktól vár el lényegesen nagyobb tehervállalást a kérdésben. Ennek keretében hazánkra is egyre nagyobb nyomásgyakorlás helyeződik, David Pressman amerikai nagykövet például a múlt héten Soros György egyetemén, a CEU-n fenyegette meg a magyar kormányt és újabb szankciókat helyezett kilátásba – fogalmazott.

Ennek ellenére az európai emberek többsége nem támogatja a háború eszkalációját. A felmérések szerint például hiába igyekszik a keménykezű vezető látszatát kelteni Emmanuel Macron, a francia elnök népszerűsége nagyot zuhant az ukrajnai háborúval kapcsolatos kijelentései miatt. A közvélemény-kutatók szerint a politikusról az emberek 28-29 százaléka van pozitív véleménnyel – mondta Deák Dániel. Kiemelte: ebből a szempontból kiemelt jelentősége van a júniusi EP-választásnak, amelynek a tétje, hogy tovább folytatódik-e a háborús hergelés Európában vagy bekövetkezik egy békepárti fordulat. Hozzátette, hogy ebben a kérdésben a novemberi amerikai elnökválasztásnak is nagy szerepe van, amelyen ha Donald Trump nyer, az Amerikai Egyesült Államok is a béke irányába mozdul el, Magyarország külpolitikai mozgástere jelentősen bővül.

A videóelemzés végén az elemző részletezte: a múlt hétvégén Oroszországban elnökválasztást tartottak, amelyen Vlagyimir Putyin a hivatalos adatok szerint 88 százalékkal nyert. Ugyan az orosz választás nem felel meg a demokratikus mércéknek, azonban az eredménynek fontos üzenete van: hiába várták a nyugati vezetők, hogy a szankcióktól meggyengül az orosz rezsim, ez nem következett be, sőt még inkább megerősítette a pozícióját.