A XXI. Század Intézet Kaktusz című műsorában G. Fodor Gábor politikai filozófus és Gerő András történészprofesszor beszélget havonta kétszer, félórában a magyar politikáról. A szezonzáró adás során a vendégek egyetértettek abban, hogy a háború megváltoztatta mind az európai, mind a belpolitikai színteret, ez pedig azt eredményezi, hogy a hagyományos játékszabályok nem tudnak érvényesülni, és ezért folyamatosan alkalmazkodni kell. Szó esett arról is, hogy a meglévő törésvonalak sokaságában új frontot nyithat az emberek akaratát képviselni kívánó plebejus nemzeti politika, amivel a brüsszeli elit őrült döntései állnak szemben.
G. Fodor Gábor azzal kezdte a beszélgetést, hogy az elmúlt tíz hónap rávilágított arra, hogy az élet erősebb, mint a tervek, hiszen a legjobban végig gondolt terv ellenére a politika megköveteli a folyamatos alkalmazkodás képességét. Példának okáért az orosz–ukrán háború mindent megváltoztatott, akár az európai, akár a belpolitikai színtéren vizsgáljuk a jelenséget – emelte ki. Gerő András korábban többször is eklektikus kormányzásként jellemezte a kormány politikáját, azonban meglátása szerint a mostani intézkedések (a benzinárstop, a kamatstop, vagy a személyi jövedelemadó visszatérítése) által a baloldali elemek kerültek túlsúlyba. Ez azonban jelentősen megnehezíti a magukat baloldalinak valló pártok dolgát, hiszen egy még neoliberálisabb, és ezáltal még életidegenebb irányba fognak elfordulni, ami viszont az emberek érdekeivel is szembehelyezkedik a jelenlegi helyzetben.
A politikai filozófus ennek kapcsán megjegyezte, hogy váratlan „bűvészmutatványok” várhatók, amire példaként említette, hogy a Demokratikus Koalíció is hirtelen a rezsicsökkentés oldalára állt, miután az önkormányzatok többé nem részesülhetnek az intézkedés előnyeiből. Az emberek érdekeit képviselő plebejus politika egy új frontot nyithat az európai harctéren is, amit a brüsszeli elit őrült döntéseivel szemben kell képviselnie a magyar kormánynak. A történészprofesszor úgy vélekedett, hogy egy 2004 óta lappangó probléma, hogy a nyugati jóléti magországoknak egészen más problémáik vannak, mint a közép-és kelet-európai országoknak. A regionális különbözőségek a mostani olajembargó-vita során is testet öltöttek, hiszen a legtöbb régiós ország csendben örült Orbán Viktor kiállásának és sikeres érdekérvényesítésének.
Gerő András szerint a háború következtében Brüsszel a maga szabályrendszerével megzavarodott, amit többek között jól mutat, hogy Ukrajna tagjelölti státusza úgy került napirendre, hogy az ország belső viszonyai ezt racionálisan egyszerűen nem teszik ezt lehetővé. G. Fodor Gábor azt fűzte hozzá a gondolathoz, hogy a háború könnyen előidézheti az EU szerkezetének teljes átszervezését, ám ennek a szuverén nemzetállamok együttműködésén kell alapulnia. A vendégek szerint a legfőbb kérdés az, hogy egy nemzeti kormány hogyan tudja a társadalmi békét és a viszonylagos jólétet biztosítani, ha közben a brüsszeli elit által felvetett javaslatok mindezt fenyegetik. A történészprofesszor megítélése szerint nem kell a piacot fetisizálni, és miután egy kormány nem hozhat emberellenes intézkedéseket, az extraprofitra kivetett adó igazolható a kormány részéről. A politikai filozófus szerint a dühmenedzsment időszaka következhet, ahol a gazdasági válság, a háborús infláció, és növekvő megélhetési költségek fogják leginkább kihívások elé állítani az egyes nemzeti kormányokat.
