Karácsony Gergely az LMP-hez, a Jobbikhoz és a Momentumhoz hasonlóan azt ígérte, hogy leszámol a régi baloldali elittel, megújítja a baloldalt és elhatárolódik a Gyurcsány Ferenc fémjelezte MSZP–DK-féle posztkommunista politikai garnitúrától. Ennek azonban éppen az ellenkezője következett be: Karácsony Gergelynek és az újbaloldali pártoknak köszönhetően az egy százalékos MSZP ismét bejuthat a parlamentbe, ahol erején felül képviseltetheti magát, Gyurcsány Ferenc pedig már most is az ellenzéki térfél vezetője. A DK így az előválasztásnak nevezett kampányesemény legnagyobb nyertese: Gyurcsány Ferenc a „nép akaratára” hivatkozva a politikai élet maghatározó szereplője maradhat, pártja pedig a legnagyobb frakcióval rendelkezhet 2022-től a baloldali térfélen. Nem meglepő tehát, ha a jelöltek kiválasztásában is maradéktalanul Gyurcsány Ferenc akarata érvényesült.
A 2006-os őszödi beszéd, a megszorítócsomagok, a 2008-as gazdasági válság félrekezelése és Gyurcsány Ferenc rossz kormányzása következtében az MSZP 2010-re teljesen összeomlott, elvesztette egyeduralkodó szerepét a baloldalon, emellett eltűnt két rendszerváltó párt is a magyar közéletből. Mind az SZDSZ, mind az MDF amiatt veszítette el a választók bizalmát, mert együttműködtek a Gyurcsány–Bajnai-kormányokkal, biztosították számukra a parlamenti többséget.
Az MSZP összeomlásának hatására légüres tér alakult ki és új politikai formációk jöttek létre: a Jobbik és az LMP is parlamenti párttá vált, de az elmúlt 12 évben több új formáció is alakult, egyebek mellett a Momentum 2017-ben.
Mindegyik új ellenzéki formációban közös volt, hogy az indulásuk során a régi baloldali elittel szemben foglaltak állást, Karácsony Gergelytől Jakab Péteren át Fekete-Győr Andrásig mindegyik vezető politikus elhatárolódott Gyurcsány Ferenctől.
Ehhez képest ma már az összes újbaloldali formáció, a Jobbikkal együtt, a Gyurcsány Ferenc vezette baloldali szivárványkoalíció tagja, mindegyik párt a bukott miniszterelnök elvárásai szerint alakítja szövetségkötési politikáját.
Ez Karácsony Gergely esetében kevésbé meglepő, hiszen ő már lassan évtizedek óta együttműködik Gyurcsány Ferenccel. 2004-ben például a Miniszterelnöki Hivatalon belül politikai tanácsadója volt Gyurcsány Ferencnek, cégén keresztül pedig több tízmillió forintos megbízást is kapott. De 2013-ban az LMP szétesésében és a Bajnaival szövetkező Párbeszéd létrehozásában is kiemelkedő szerepet vállalt. A Momentum esetében szintén komoly önfeladásról beszélhetünk, hiszen míg Fekete-Győr András 2017-ben azt nyilatkozta, hogy nem tudja, hogy Gyurcsány Ferenc „mi az istent keres még a politikában, már igazán eltakarodhatna a közéletből”, ma már minden gond nélkül együttműködnek egymással. Hasonló a helyzet a Jobbik kapcsán is, mely pártnak ugyan még alapító nyilatkozatában is benne van az elhatárolódás a régi baloldali pártoktól, most mégis szövetkeznek.
Gyurcsány Ferenc és a régi baloldali elit számára ez a helyzet rendkívül ideális, hiszen annak ellenére is diktálni tudják a folyamatokat a baloldalon, hogy 2010-ben a választók leváltották őket.
Azt a hitelességi válságot pedig, ami a régi és az új baloldal összeolvadásával alakult ki, az előválasztásnak nevezett folyamattal igyekeznek legitimálni, hiszen onnantól kezdve Gyurcsány Ferenc azt tudja mondani, hogy a „nép akaratából” van még mindig előtérben és nem vonult vissza. Karácsony Gergelynek köszönhetően az MSZP bejuthat a parlamentbe és erején felül képviseltetheti magát. Mindez Gyurcsány Ferenc ügyes stratégiai gondolkodását mutatja, hiszen vesztes helyzetből tudott ismét a baloldal vezetőjévé válni.
Nem meglepő tehát, hogy a jelöltek kiválasztásában is Gyurcsány Ferenc akarata érvényesült. Így például Karácsony Gergely egykori párttársa helyett az általa ugyancsak korrupcióval vádolt, de Gyurcsány Ferenchez hű MSZP-s Tóth Csaba mögé állt be Zuglóban. Ugyancsak Gyurcsány Ferenc miatt kellett visszalépnie a jobbikos Bíró Lászlónak Borsodban, akinek az antiszemita és rasszista kijelentéseit még elnézték a baloldali pártok, de azt már nem, hogy fény derült Gyurcsány-ellenes kijelentéseire is. A DK nyomására tehát Bíró visszalépett és helyette egy Gyurcsánnyal szimpatizáló szocialista jelölt indul.
Hasonló módon Gyurcsány Ferenc nyomására dőlt el a napokban, hogy Veszprém 1. választókerületben a Momentum támogatásával ne indulhasson el végül az a Katanics Sándor, aki tíz éven át volt DK veszprémi elnöke, sőt 2019-ben még az ellenzék polgármesterjelöltje is volt, de miután összekülönbözött a DK vezetésével, távozott a pártból. Gyurcsány Ferenc a kiszivárgó információk szerint elintézte, hogy Katanics ne indulhasson el az előválasztáson sem, amire még a Momentum is azt mondta egy közleményben, hogy ez az „előválasztás megcsúfolása”. Mellár Tamás esetében is érdekes folyamatok játszódtak le: először visszalépett a jelöltségtől Pécsett, de végül mégis elindult, miután visszalépett az, aki miatt eredetileg visszalépett. Így a még a baloldali sajtóban is komikusként értékelt jelenetek után itt is egy Gyurcsány Ferenchez hű jelölt indulhatott el. Emlékezetes: Mellár Tamás korábban nyíltan beszélt arról, hogy a ’80-as években a pécsi közgazdasági szakon tanította és vizsgáztatta Gyurcsány Ferencet.
Az előválasztási folyamat tehát nem a választók valódi döntési lehetőségéről szól, hanem a pártalkukról, amelyeknek nyertese elsősorban Gyurcsány Ferenc és a régi baloldal, amely ezen keresztül tudja magát legitimálni.
Az ellenzéki Telex is úgy fogalmazott egy júniusi cikkében, hogy kevés helyen lesz csak igazán éles a verseny, „a pártalkuk miatt több helyen már most ki lehet hirdetni az előválasztás győztesét”. Nem meglepő, hogy a várakozások szerint alacsony lesz a részvétel az előválasztáson, ugyanakkor arra jó eszköz, hogy az érintett pártok legitimálni tudják Gyurcsány Ferenccel kötött alkujukat, a volt miniszterelnök pedig bebiztosíthatja pozícióját a baloldal vezetőjeként.
