Karácsony Gergely az elmúlt napokban igen éles hangnemben támadta, illetve döntésképtelenséggel vádolta a kormányt. A főpolgármester vélhetően ezzel a látványos kommunikációs akcióval igyekezett elterelni a figyelmet az általa vezetett fővárosi önkormányzat járvány során tanúsított tétlenkedéseiről és hibáiról. Karácsony Gergely ugyanis csak jóval később, egy hónappal az országos operatív törzs megalakulása után hívta életre a fővárosi operatív törzset, emellett jelentősen veszélyeztette a járvány elleni védekezést a hibás döntéseivel, így egyebek mellett a BKV-járatok ritkításával, a fizetős parkolás fenntartásával vagy például a fővárosi fenntartású idősek otthonaiban tapasztalt mulasztásokkal, ráadásul rendre önellentmondásokba keveredett nyilatkozataival. A kormány járványügyi intézkedéseinek és határozott fellépésének köszönhetően azonban Budapesten is sikerült elkerülni a járvány tömegessé válását, a lakosság az ellenzéki aknamunka ellenére is fegyelmezetten betartotta a kormány intézkedéseit.

Európában az első megerősített koronavírusos eseteket január 24-én, Franciaországban jelentették be. Mindhárom beteg olyan kínai volt, akik a koronavírus kiinduló gócpontjának számító kínai Vuhan városából érkeztek Franciaországba. A vírus január 31-én felbukkant Olaszországban is, itt két kínai állampolgáron heveny légúti fertőzéses megbetegedést észleltek. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) január 30-án életbe léptette a világméretű egészségügyi vészhelyzetet.

Magyarország a veszélyhelyzetet már az első regisztrált eset utáni hetedik napon kihirdette, számos európai országot megelőzve vezetett be szigorító intézkedéseket. Ezt támasztja alá többek között a London Deep Knowledge Group kutatása is, amely az alapján rangsorolta az egyes országokat, hogy mikor vezették be az első korlátozó intézkedéseket, milyen szigorúak az utazási korlátozások, a polgárok milyen mértékben tartják be a szabályokat, rendelkezésre áll-e elegendő teszt, illetve milyen a kórházak felszereltsége. Ezen a ranglistán hazánk kiemelkedően jó, Európában a negyedik helyezést érte el.

A január végén felállított operatív törzs feladata mind a mai napig az indokolt egészségügyi és járványügyi intézkedések hatékony megszervezése, valamint mindezek érdekében az állami szervek tevékenységének összehangolása. Ugyan a járványügyi védekezés megszervezése és az iránymutatások megszabása az országos operatív törzs feladata, azonban ezeknek a döntéseknek a betartatásához és a speciális helyi viszonyok feltérképezéséhez elengedhetetlen az önkormányzatok szerepvállalása is.

Ezért kiemelt jelentőségű, hogy a közel kétmillió lakosú és a járvány szempontjából legveszélyeztetettebb Budapest vezetése ilyen helyzetekben gyors és hatékony döntéseket hozzon annak érdekében, hogy a kezelésében álló intézményekben, illetve a hatáskörébe tartozó területeken megelőzze a járvány terjedését. Így például míg az operatív törzs megszabta, hogy mi a teendő az idősek otthonaiban a járvány során, addig a fővárosi önkormányzatnak a fenntartásában álló intézményekben biztosítania kell ezeknek a szabályoknak a betartását.

Komoly hibák és mulasztások Budapesten

Karácsony Gergely csak egy hónappal az országos operatív törzs felállása után, február 28-án döntött a fővárosi operatív törzs felállításáról, amelynek vezetője Tüttő Kata főpolgármester-helyettes, tagja Dorosz Dávid és Gy. Németh Erzsébet főpolgármester-helyettes, Havasi Gábor, a Fővárosi Önkormányzat egészségügyi tanácsnoka, László Imre XI. kerületi polgármester mint a Fővárosi Közgyűlés orvos tagja, valamint a testület titkára, Számadó Tamás főjegyző. Ekkor azonban még csak technikai kérdésekről, illetve különböző kapcsolatfelvételekről döntöttek a fővárosban, érdemi fellépés a járvánnyal kapcsolatban nem született.

Az első érdemi döntésekről csak március 14-én tájékoztatták a közvéleményt, ekkor a kormány már három napja kihirdette a járvány miatti veszélyhelyzetet és számos korlátozó intézkedés meghozataláról döntött. A fővárosi vezetés ezen a napon jelentette be egyebek mellett, hogy fokozatosan bezárnak a fővárosi óvodák és bölcsődék, nem lehet felszállni a tömegközlekedési eszközökre az első ajtónál a járművekre és akkor még fenntartották a járatsűrűséget, de már ekkor felhívták a figyelmet arra, hogy a nevelési intézmények bezárása nyomán mérlegelik az esetleges járatritkítást.

Tette mindezt úgy, hogy ekkorra már számos európai nagyvárosban, sőt Magyarországon is több vidéki városban is ingyenessé vált a parkolás. A szintén balliberális vezetésű Bécsben például március első felében döntöttek a parkolás ingyenessé tételről, hiszen felismerték, hogy a járványhelyzetben a biciklizés mellett az autózás szerepe is felértékelődik. A bécsi városvezetés hangsúlyozta, hogy a tömegközlekedés a fertőzés veszélye miatt kerülendő, ezért a legtöbben autóval intézik teendőiket, ezért határozatlan időre ingyenessé tették a parkolást a városban. Michael Ludwig bécsi polgármester elmondta továbbá, hogy több tízezer kedvezményes parkolóhely lesz a mélygarázsokban is, amit napi öt euróért igénybe lehet venni.

A budapesti főpolgármester ennek ellenére kitartott álláspontja mellett, hiába követelték többször is, hogy változtasson rajta. Végül április 5-én a kormánynak kellett intézkednie Karácsony Gergely helyett, az ország egész területén ingyenessé tették a parkolást. A tapasztalatok nem igazolták a főpolgármester várakozását, egyáltalán nem lett „káosz” Budapesten. A parkolóhelyek száma ugyan csökkent, de a járványügyi szakemberek egyetértettek azzal, hogy inkább növekedjen meg a forgalom a városban, mintsem a zsúfolt tömegközlekedési eszközökön megfertőződjenek az emberek.

Szintén március 17-én beszélt arról Karácsony Gergely, hogy nyári szünidei menetrend szerint járnak majd a BKV járatai. A főpolgármester tehát azzal párhuzamosan döntött a tömegközlekedési eszközök ritkításáról, hogy az ingyenes parkolás lehetőségét elvetette, így sokan a biztonságot nyújtó autó helyett a BKV járatait kényszerültek használni.

Naszályi Gábor, az Egységes Közlekedési Szakszervezet elnöke akkor úgy nyilatkozott, hogy a szünidei, majd a szombati menetrenddel történő kísérletezgetés helyett rendkívüli menetrendet kellett volna készíteni a járvány idejére.

Karácsony Gergely a problémára először hárította a felelősséget, a Magyar Nemzetnek nyilatkozva még nem látta lehetőségét annak, hogy beavatkozzon a Budapesti Közlekedési Központ zsúfoltságot okozó menetrendjének megváltoztatása érdekében, ám némi hezitálás után a jogkörében bizonytalan főpolgármester utasította a fővárosi céget. A főpolgármester közösségi oldalán azt írta, hogy „ma reggel érezhető volt egyes járatokon az egészségügyi ajánlásokhoz képesti nagyobb utasszám”, így utasította a BKK vezérigazgatóját, hogy további járatsűrítésekkel vegyék elejét hasonló jelenségeknek és az utasok egymástól kellő távolságra tudjanak utazni a közösségi közlekedésben. Karácsony végül május 5-én felmentette a BKK vezérigazgatóját, de vélhetően ebben az indoklással ellentétben kis szerepet játszott a menetrend körül kialakult botrány, sokkal inkább az áprilisban napvilágot látott zaklatási ügy és annak kezelése volt a valós ok.

Az idősek otthonában gócpont alakult ki

A fizetős parkolás és a járatritkítások mellett szintén komoly hibát követett el a főváros balliberális vezetése a fenntartásában álló idősotthonok kapcsán is. A Mandiner április 5-én számolt be arról, hogy egy sürgősségi kórház alkalmazottja arról panaszkodott nekik, hogy a fővárosi fenntartású Pesti úti idősek otthona napokon át nem tájékoztatta őket arról, hogy a hozzájuk sűrűn, más problémákkal küldött lakók valójában egy koronavírus-járvánnyal erősen fertőzött intézményből érkeznek. A tájékoztatás elmulasztása veszélyeztette a kórház dolgozóit és betegeit, az otthon 64 földszinti lakója ugyanis már napok óta karanténban volt, egy karanténba került asszony pedig addigra elhunyt. Szintén beszámoltak róla, hogy az idősotthonban elharapózott járvány várható volt az intézményben, hiszen a higiénia ottani elégtelenségét jól jelzi, hogy a kórházba küldött lakók 70-80 százalékban rühfertőzöttek voltak.

Szintén komoly probléma volt, hogy a nyilvánosság csak április 3-án szerzett arról tudomást, hogy az idősotthonban megjelent a vírus. Karácsony Gergely még ekkor is csupán 5 igazolt esetről és 13 potenciális megbetegedésről tájékoztatta a közvéleményt, azonban a valóságban ekkor már 64 földszinti lakó szobakaranténba került. A főpolgármester eközben rendre a kórházakra mutogatott, hárította a felelősséget, sőt az újságot is megvádolta hazugsággal. Gy. Németh Erzsébet humánterületekért felelős főpolgármester-helyettes pedig csak azután volt hajlandó utánanézni az ügynek, amikor a Mandiner e-mailen, beszkennelve elküldte neki az eset releváns dokumentumait.

Május közepére a 100 idősek otthonában bekövetkezett halálesetből 74 a budapesti idősotthonokban történt, csak a Pesti úti otthonban 42 ember halt meg. Az adatok szerint, míg a nem fővárosi fenntartású otthonok gondozottjainak egy százaléka sem fertőzött, addig a fővárosi intézmények minden tizedik lakója igazoltan az. Karácsony Gergely ennek ellenére március óta hárítja a felelősséget és azt állítja, hogy a főváros minden szabályt betartott, ráadásul mind a mai napig nem látogatott el az otthonba. Szintén azt állította, hogy mindvégig volt orvosi ellátás az otthonban, miközben több vizsgálat is megállapította, hogy ez az állítás nem igaz.

Ugyanakkor kommunikációs offenzívát indított, egyebek mellett a tesztelés hiányát kérte számon a kormányon. Ez azonban csak egy kommunikációs trükk volt a részéről, hiszen tesztelések nélkül is, a járványügyi és higiéniás szabályok végrehajtásával elkerülhető lett volna, hogy tömegessé váljon a fertőzés az idősek otthonában.

Jól mutatja, hogy Karácsony Gergely mulasztást követett el az ügyben, hogy más nagyvárosok polgármesterei időben léptek és így elkerülték az idősek otthonaiban a tömeges fertőzést. Debrecenben például március eleje óta 13 intézkedést foganatosítottak a veszély csökkentése érdekében az idősotthonokban, és nem követelték, hogy a kormány vagy más szervezet tegye meg helyettük azt, amit fenntartóként az önkormányzat kötelessége. Papp László, Debrecen polgármestere egy interjúban arról beszélt, hogy amit a kormányra mutogatva a vírustesztek elvégzésének követelésével kapcsolatban az ellenzéki polgármesterek tesznek, az valójában nem más, mint egy politikai akció, amelynek célja, hogy a felelősséget és a figyelmet elvonja a főváros által fenntartott idősotthonban történt tragédiáról.

Ellentmondások és a kormány folyamatos kritizálása

A főpolgármester a közösségi oldalára feltöltött videóban és nyilatkozataiban a saját hibáit elfedve rendre a kormányzati intézkedéseket kritizálta és rombolta a járványügyi intézkedésekbe, illetve az egészségügyi ellátórendszerbe vetett társadalmi bizalmat.

Március 16-án például arról beszélt, hogy „más országok sokkal bátrabb lépéseket tettek, mint Magyarország”. Emellett alulfinanszírozottnak és gyenge lábakon állónak nevezte az egészségügyet, amely szerinte a járvány következtében „össze is omolhat” szerinte. Az idő nem igazolta Karácsony Gergely várakozásait, hiszen a nemzetközi összehasonlításban az egyik leggyorsabb kormányzati fellépésnek köszönhetően Magyarországon alacsony maradt a fertőzések száma, ráadásul az egészségügyi rendszer egy több tízezres, tömeges fertőzésre is felkészült.

Különösen érdekessé teszi a főpolgármester kijelentéseit az egészségügy alulfinanszírozottságával kapcsolatban az is, hogy a kormány és a Fővárosi Önkormányzat között korábban létrejött megállapodás értelmében Budapest az elkövetkezendő 5 évben az egészségügy fejlesztése érdekében összesen 50 milliárd forint központi költségvetési támogatásban részesül, aminek az első tízmilliárdos részletét már februárban átutalták a főváros számlájára.

Ugyan a nyilvánosságban arról beszélt, hogy „a koronavírusnak nincsen nemzetisége, se pártállása. A járvány nem kormánypárti vagy ellenzéki”, ennek ellenére amikor a kormány járványügyi intézkedéseit kellett volna támogatni, nem tette azt meg arra hivatkozva, hogy szerinte 90 napnál hosszabb időre nem adhat felhatalmazást az Országgyűlés a kormánynak. A tények itt is felülírták az ellenzéki várakozásokat, hiszen a kormány május végén visszaadja az Országgyűlésnek a felhatalmazását, ahogy magában a törvény szövegében is szerepel, az csak a járványhelyzet végéig hatályos.

Karácsony Gergely emellett rendre ellentmondásokba keveredett az elmúlt hónapokban. Így például míg márciusban még azt követelte, hogy a települési sajátosságokra figyelemmel differenciált szabályozás kell és bizonyos hatásköröket saját magához kívánt csoportosítani, addig amikor a kormány arról döntött, hogy hétvégenként az önkormányzatok saját hatáskörben további szigorításokról dönthetnek, akkor már kritizálta a döntést és azt nyilatkozta, hogy a kormány a polgármesterekre „áttolta a felelősséget”.

Szintén ellentmondásba keveredett a szigorítások fenntartásával kapcsolatban. Április 17-én a főpolgármester még azt írta a közösségi oldalán, hogy egyetért Orbán Viktorral abban, hogy Budapestre különleges szabályoknak kell vonatkozniuk, mivel „Magyarország legnagyobb és legsűrűbben lakott városa a főváros, ezért itt a legnagyobb a járványveszély”. Április 29-én pedig arról írt, hogy azzal is egyetért, hogy „még nincs itt az ideje annak, hogy Budapesten és környékén enyhítsük a korlátozó intézkedéseket”. Pár nappal később ugyanakkor már – éles kommunikációs fordulatot véve – a korábban általa követelt különleges budapesti szabályok kapcsán arról beszélt, hogy a kormány „politikai alapon bünteti a budapestieket” és a korlátozások feloldását követelte. Tehát míg korábban Budapestre vonatkozóan speciális szigorításokat és azoknak a fenntartását követelte, nem sokkal később azokat már politikai alapú büntetésnek minősítette.