Magyarország eddig egyetlen energetikai szankciót sem szavazott meg magára vonatkozólag, Orbán Viktor sikeresen érvényesítette hazánk érdekeit az uniós csúcstalálkozókon. A mostani EU-csúcsot megelőzően több tárgyalást is folytatott a magyar kormányfő, amelynek eredményeként a gázszankciók terén Németország fontos partnere lett Magyarországnak, így ezt a brüsszeli tervet ezúttal sikerült megakadályozni – jelentette ki Deák Dániel a legújabb videóelemzésében. A XXI. Század Intézet vezető elemzője szerint az igazi siker az lenne hazánk számára, ha uniós szinten sikerülne változást elérni a szankciós politikában, ebben fontos szövetségese lehet az új jobboldali olasz kormány, amely várhatóan a hónap végén vagy november első napjaiban áll majd fel. A sikeres magyar érdekérvényesítéshez fontos eszköz a szankciókról szóló nemzeti konzultáció, amelyet a szankciópárti baloldal erőteljesen támad – tette hozzá.
Sokszor elhangzik az a kritika a balliberális oldal részéről, hogy Orbán Viktor minden energetikai szankciót megszavazott az Európai Tanács ülésén – kezdte videóelemzését Deák Dániel, aki ezzel kapcsolatosan hangsúlyozta: a magyar kormányfő egyetlen egy olyan energetikai szankciót sem szavazott meg Oroszországgal szemben, amely Magyarországra vonatkozna. Ez a magyar nemzeti érdek, a magyar kormány az elmúlt hónapokban mindvégig ehhez tartotta magát – szögezte le hozzátéve, hogy viszont más tagállamok több energetikai szankciót is bevezettek, amelynek negatív világpiaci hatásai – például az energiaáremelkedés – Magyarországot is hátrányosan érinti.
A mostani uniós csúcson is sikeresen érvényesítette az érdekeit Magyarország, az Európai Bizottság gázársapkával kapcsolatos eredeti elképzeléseiből nem lett semmi, Ursula von der Leyen terveit egyelőre elutasították az uniós csúcson.
Ehhez az eredményhez Orbán Viktor intenzív külpolitikai egyeztetéseket folytatott az elmúlt hetekben, amelyek közül talán a legfontosabb az október 10-i látogatása volt Berlinben. A magyar kormányfő a találkozón kétórás megbeszélés folytatott Olaf Scholz német kancellárral, aki vélhetően a találkozó hatására ezúttal határozott álláspontot képviselve érkezett meg Brüsszelbe és már az uniós csúcs előtt leszögezte: Németország nem támogatja az importált gáz árának EU-s korlátozását. A kancellár osztotta azt a magyar álláspontot, miszerint a földgáz árának piaci mechanizmusoktól független, politikai korlátozása kockázatos, azzal a veszéllyel jár, hogy a szállítók inkább máshol adják el földgázt, ahol több pénzt kapnak érte, és az EU így végül pórul jár, nem tudja fedezni szükségletét – idézte fel Deák Dániel.
Az elemző szerint a német álláspont stabilizálódásának egyik oka, hogy Orbán Viktor egyeztetett a Olaf Scholzzal, akik így össze tudták hangolni álláspontjukat a térség számára fontos energiapolitika terén. Ez az eset is rávilágít arra, hogy Magyarország akkor tudja a legsikeresebben érvényesíteni a geopolitikai érdekeit, ha legalább egy nagyhatalmi szövetségest talál maga mellé az aktuális kérdések kapcsán – szögezte le az elemző. Ha ez megtörténik, akkor meg tud akadályozni uniós szinten is újabb szankciókat, nem csak mentességet harcol ki magának azok alól.
Hozzátette: az igazi siker az lenne, ha uniós szinten is sikerülne elérni érdemi változást a szankciós politikában, a magyar kormány eltökélt célja, hogy visszavonja vagy legalább átalakítsa az energetikai szankciókat, ugyanis azoknak a negatív hatása hazánkban is érződik.
Ehhez szintén szüksége van Magyarországnak egy európai nagyhatalom támogatására, ez a partner pedig a hamarosan felálló új jobboldali olasz kormány lehet, amelynek több tagja is szintén kritikus a szankciókkal szemben. Ezt a várakozást erősíti, hogy a legfrissebb felmérések szerint a magyar lakosság mellett már az olasz és a görög társadalom többsége is ellenzi a szankciókat. Ez a társadalmi nyomás abba az irányba mozdíthatja ezeket a kormányokat is, hogy támogassák Magyarország álláspontját – fogalmazott az elemző.
Deák Dániel emlékeztetett: az illegális bevándorlás kapcsán is 2015-ben egyedül volt a magyar kormány az álláspontjával, majd sorra buktak a bevándorláspárti kormányok, változott az európai közhangulat és mára már a legtöbb tagállam szigorúbb bevándorláspolitikát alkalmaz.
Példaként említette a korábban erősen bevándorláspárti Svédországot, ahol a közelmúltban egy új bevándorláskritikus jobboldali kormány került hatalomra. Az elemző várakozása szerint a szankciók kapcsán is hasonló fordulatra lehet számítani, ezért is fontos, hogy a magyar kormány kitartson az álláspontja mellett és intenzív tárgyalásokat folytasson a lehetséges partnerekkel. Ehhez szükség van a magyar társadalom támogatására is, aminek egyik fontos eszköze a nemzeti konzultáció, amelyet ha sokan visszaküldenek, komoly támasztékot adhat a kormány álláspontjának – zárta videóelemzését az elemző.
