Az elmúlt egy évtized folyamatai jelentősen átrajzolták Európa erőviszonyait, a korábbi sereghajtók dinamikus erősödésen vannak túl, míg számos meghatározó nyugati tagállam súlyos politikai, gazdasági és társadalmi problémával küzd. A koronavírus-járvány éppen azokat a nyugat-európai és dél-európai országokat érintette a legsúlyosabban, amelyek már eleve rossz gazdasági és politikai állapotban voltak, míg az elmúlt évek sikertörténeteinek számító közép-európai országok lényegesen kevesebb áldozattal vészelték át az elmúlt hónapokat. Ráadásul az előrejelzések szerint a cselekvőképes politikai és stabil gazdasági alapoknak köszönhetően például Magyarország a régió több országához hasonlóan jóval kisebb gazdasági visszaesést fog elszenvedni, mint a járvány által leginkább érintett és már eleve rossz állapotban lévő nyugati és déli tagállamok. Mindennek köszönhetően Magyarország és a V4-ek politikai súlya tovább erősödhet az uniós tárgyalásokon, ez a régió megerősödve kerülhet ki a mostani válságból.
A XXI. Század Intézet által a koronavírus-járványt megelőzően készített Európai Stabilitás Index számos szempont alapján megvizsgálta, mennyire stabilak az európai országok, és milyen helyzetben van Magyarország a többi uniós tagállamhoz képest. A politikai, gazdasági és társadalmi mutatók szerint a közép-európai régió és leginkább a V4-országok dinamikus erősödésen vannak túl, ez a régió vált Európa legstabilabb részévé. Jól példázza mindezt, hogy a stabilitási rangsor első tíz helyére öt közép-európai (Magyarország, Lengyelország, Csehország, Szlovénia, Szlovákia), három nyugat-európai (Luxemburg, Dánia, Írország), egy északi (Svédország) és egy déli állam került (Málta). Ezekben az országokban dinamikus gazdasági bővülés volt az elmúlt években, nem voltak kormányválságok és a társadalmi mutatók is javultak.
Ezzel szemben számos nyugat-európai és dél-európai ország súlyos politikai, gazdasági és társadalmi válsággal küzdött már a koronavírus-járványt megelőzően is.
Ennek megfelelően az Európai Stabilitás Index utolsó tíz helyére öt dél-európai (Spanyolország, Görögország, Olaszország, Ciprus, Portugália), három nyugat-európai (Franciaország, Belgium, Egyesült Királyság), egy észak-európai (Finnország) és csupán egy közép- és kelet-európai (Románia) ország került. Ezekben az országokban vagy rosszul teljesített a gazdaság vagy a politikai instabilitás volt olyan nagymértékű, hogy az veszélyeztette az ország stabilitását. Romániában például ugyan erős volt a gazdasági növekedés, de az elmúlt tíz évben 14 kormányfő váltotta egymást. Belgiumban viszont a gazdasági gondok mellett politikai instabilitás is sújtja az országot, a járványt megelőzően hosszú ideig a politikai és etnikai megosztottság miatt kormányt sem tudtak alakítani.
Az elmúlt évek tehát jelentősen átrajzolták Európa erőviszonyait, a korábbi sereghajtók dinamikus erősödésen vannak túl, míg számos meghatározó tagállam súlyos politikai, gazdasági és társadalmi problémákkal küzd. A gazdagabb nyugati és déli országok egy ideig ugyan még fel tudják élni az elmúlt évtizedekben felhalmozott javaikat, azonban ha a jelenlegi folyamatok továbbra is fennmaradnak, akkor belátható időn belül a közép-európai tagállamok felzárkóznak nyugati társaikhoz.
2020 első negyedévének GDP adatai is az Európai Stabilitási Indexben megállapított folyamatokat támasztják alá. Ennek az időszaknak a nagyrészében ugyan még nem voltak érvényben korlátozó intézkedések, de a tavalyi első negyedévvel összevetve az Európai Stabilitás Indexben is a leginstabilabb országok között nyilvántartott Franciaország (-5,4 százalék), Olaszország (-4,8 százalék) és Spanyolország (-4,1 százalék) már komoly gazdasági visszaesést szenvedett el. Magyarán ezek a dél és nyugat-európai országok már a koronavírus-járványt megelőzően is nagyon rossz gazdasági helyzetben voltak, a pandémia nélkül is recesszióba süllyedtek volna.
Ezzel szemben több közép-európai ország, köztük Magyarország is növekedni tudott: Romániában 2,7 százalékkal, Litvániában 2,5 százalékkal, Bulgáriában 2,4 százalékkal, Csehországban 2,2 százalékkal, Magyarországon 2 százalékkal, Lengyelországban pedig 1,6 százalékkal nőtt az első negyedévben a GDP éves bázison. Ez is jól mutatja, hogy míg Nyugat-Európa súlyos gazdasági gondokkal küzd, addig Közép-Európa továbbra is az európai gazdaság motorja maradt.
A gazdasági sikerek mellett járványkezelésben is élen Közép-Európa
A koronavírus-járvánnyal szemben főként az erős politikai és gazdasági stabilitással rendelkező közép-európai tagállamok tudtak hatékonyan védekezni, míg számos nyugati és déli tagállamban tömegessé vált a fertőzés.
A lakosságszám arányában a legtöbb megbetegedést Luxemburgban regisztrálták a járvány során, itt százezer lakosra több mint 600 koronavírusos eset jutott. Szintén kiemelkedően magas a lakosságszámhoz viszonyítva a megbetegedettek száma Spanyolországban (506,9), Írországban (506,5), Belgiumban (506,3) és Olaszországban (383,9). Nem volt sokkal jobb helyzetben Svédország, Portugália, Franciaország és Hollandia sem, amely országokban százezer főre jóval több mint 200 eset jutott.
A járvány megfékezésében a legsikeresebbek a közép-európai országok voltak.
A lakosságszámhoz viszonyítva a legkevesebb fertőzött Görögországban és Szlovákiában van, de szintén rendkívül alacsony a fertőzöttségi szint Bulgáriában és Magyarországon is. Ezekben az országokban kevesebb, mint a lakosság 0,04 százaléka kapta el a koronavírust a regisztrált adatok alapján, ez százezer lakosra vetítve kevesebb, mint 40 fertőzött személyt jelent. Szintén jól vizsgázott a többi V4-ország, hiszen Lengyelország és Csehország is a jobban teljesítő országok között foglal helyet.
A járvány elleni védekezés sikerességét leginkább az elhunytak számának alakulásával lehet mérni. Több országban is előfordult, hogy miután nem tudták korlátok közé szorítani a vírus terjedését, nem volt elég lélegeztetőgép és az orvosoknak dönteniük kellett, hogy melyik betegnek adják a rendelkezésre álló eszközöket. Az adatokból jól látszik, hogy azokban az országokban kiugróan magas a halálozások száma, ahol a járványgörbét a kormány nem tudta laposan tartani.
A százezer lakosra jutó elhunytak száma Belgiumban a legmagasabb (82,2 fő), de nem sokkal jobb a helyzet Spanyolországban (57,8 fő), Olaszországban (54,9 fő) és Franciaországban (42,8 fő) sem. Ezeket az országokat Svédország (41,7 fő), Hollandia (34,3 fő) és Írország (33,4 fő) követi, mindháromban az uniós átlagnál jóval magasabb volt a halálozások száma. Magyarországon a százezer lakosra jutó koronavírusban elhunyt személyek száma 5,3 fő. Ezzel hazánk a legalacsonyabb értékekkel rendelkező országok között foglal helyet. A legkevesebb halott a lakosságszám arányában Szlovákiában van, ahol csupán 28 ember halt meg eddig a járvány következtében.
Bíztató kilátások a közép-európai térségben
Az Európai Stabilitás Index megállapításainak megfelelően az IMF szerint is az Európai Unióban idén a magyar bruttó hazai termék fog Málta után a legkevésbé csökkenni a járványvédelmi korlátozások miatt.
A Valutaalap várakozásai szerint csupán hat olyan ország lesz az unióban, amely 2021-ben nagyobb növekedést fog produkálni az idei visszaesésnél, ezek közül egyik sem nyugat-európai tagállam.
Az Európai Stabilitási Index rangsorában a legstabilabb országként számon tartott Málta gazdasága az IMF prognózisa szerint 2020-ban ugyan 2,8 százalékkal fog visszaesni, de 2021-ben már 7 százalékos növekedést fog produkálni. Szintén előkelő helyen szerepel Magyarország is Bulgária, Csehország, Észtország és Litvánia mellett, hazánkban az idei 3,1 százalékos visszaesés után 4,2 százalékos növekedés várható 2021-ben. Az IMF várakozásai szerint is a legrosszabb helyzetben olyan déli és nyugati tagállamok vannak, mint például Görögország, Hollandia, Olaszország, Spanyolország vagy Franciaország, ahol az idei hatalmas visszaesés után 2021-ben sem lesz érdemi gazdasági visszarendeződés.
Hasonló megállapítása jutott a Moody’s Investors Service is, amely legfrissebb prognózisában azt írta, Közép-Európa gazdaságai elviselik majd a költségvetési helyzet romlását, mivel erőteljes közfinanszírozási pozícióban érte őket a koronavírus-válság, a régió legtöbb országában az elmúlt években folyamatosan javultak a költségvetési és az elsődleges egyenlegek, 2015 óta pedig átlagosan 8 százalékponttal csökkentek a hazai össztermékhez mért államadósság-ráták.
Mindez azt vetíti előre, hogy a stabil alapokon álló közép-európai országok megerősödve jöhetnek ki a mostani válságból, hiszen míg a több nyugati és déli tagállam hosszú ideig súlyos politikai, gazdasági és társadalmi problémákkal fog küzdeni, addig a közép-európai országok jelentős része – köztük Magyarország is – komolyabb nehézségek nélkül túl lesz a mostani krízishelyzeten.
Így tovább nőhet a V4-tagállamok vezette közép-európai régió politikai súlya is, amelynek a következő uniós költségvetési ciklus tárgyalásainál, illetve az uniós gazdaságélénkítő csomagok elfogadásánál fontos szerepe lesz majd. Emellett az unió jövője kapcsán zajló viták során is tovább erősödik ennek a térségnek a szerepe, amely a föderatív uniót pártolókkal szemben a „Nemzetek Európája” víziót támogató politikai erőknek kedvezhet Európában.
