A XXI. Század Intézet zsebkönyvsorozata, a 21, egy égetően aktuális könyvvel jelentkezik. Az intézet főigazgatója, Schmidt Mária Széchenyi-díjas történészprofesszor Látlelet az orosz–ukrán háborúról címmel a szomszédunkban zajló véres konfliktus mögött rejlő mozgatórugókat, nagyhatalmi játszmákat, szembenálló érdekeket veszi sorra. A Látlelet tehát nem csupán azt mutatja meg, hol tartunk ma, de arról is szól, hogy jutottunk el idáig. Ennek megértése pedig nélkülözhetetlen ahhoz, hogy visszatérhessünk a békéhez.
Az Egyesült Államok a kommunizmus és a Szovjetunió bukásával nagy győzelmet aratott ugyan, de téves előfeltételezésekkel állt neki az Amerika-vezette világrend, a Pax Americana kialakításának. Ezek a tévedések a demokráciaexport erőltetésébe torkolltak, ez pedig egy új hidegháború szélére sodorta a világot, amely Ukrajnában valódi háború formájában is megnyilvánult. Schmidt Mária könyve sorra veszi a washingtoni elit téves előfeltételezéseit és hibás következtetéseit, leírja, hogyan és miért vált a regionális nagyhatalmi szerepre pályázó és a hidegháborús kudarc miatt revansra vágyó Oroszország ismét az amerikai külpolitikai retorika fő céltáblájává. A fő kihívó ugyanis a szerző szerint ma már Kína, az orosz–ukrán háború tehát proxyháború, éspedig kétszeres: „Kínát Oroszország helyettesíti, az USA-t pedig Ukrajna.”
A Látlelet világosan megmutatja, hogyan gabalyodott bele a nyugati globalista elit saját tévedései, hazugságai és érdekei hálójába, hogyan készítették elő a terepet Ukrajna végzetesnek bizonyuló geopolitikai fordulatának, hogyan és miért nyomta le a reálpolitikai értékeléseket az ideológia… vagy valami más, amit ideológiával akartak leplezni. Schmidt Mária szerint az amerikai vezetés a demokráciaexport politikájával és így az Ukrajna körüli aktivitásával is csupán „el akarja terelni a figyelmet a saját, egyre nyilvánvalóbb demokráciadeficitjéről, belpolitikai megosztottságáról, ukrajnai korrupciós tevékenységéről, csúfos afganisztáni kudarcáról, és arról, hogy Kína túl nagy falatnak ígérkezik a számára.”
És persze újabb akadályt kíván gördíteni a Kelet és Nyugat hatalmainak gazdasági együttműködése felé, hiszen a háború és a szankciók egyik fő eredménye az lehet, hogy Európa leválik, pontosabban erővel leszakítják az orosz energiahordozókról. A könyvből kiderül, hogy már a 2014-es első szankcióknál is ez volt a cél, de már az 1990-es évek lépései mögött is egyfajta „energiaháború” állt. Az Északi Áramlat vezetékeinek felrobbantása után sajnálatosan világossá vált, hogy az energia kérdése okkal kapott főszerepet Schmidt Mária könyvében.
A legfontosabb kérdés mindannyiunk számára a béke. Persze, az oroszok és amerikaiak számára is túl nagy a tét, túl nagy lehet az arcvesztés. „Minden a béke ellen szól. És mégis meg kellene kötni. Minél hamarabb, annál jobb lenne.”
A kötet megvásárolható a Terror Háza Múzeum webshopjában és a könyvesboltokban.
Kiadó: Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány
