A háború kirobbanása óta Magyarország nem hajlandó beállni a háborúpárti politikai táborba, továbbra is békét szorgalmaz és a fegyverszállítást is elutasítja. Emiatt egyre látványosabb nyomásgyakorlás éri a háború folytatásában érdekelt Biden-adminisztráció részéről Magyarországot, David Pressman amerikai nagykövet a diplomáciában szokatlan módon támadja a magyar kormányt. Mindemellett a napokban Samantha Power, a USAID vezetője is Budapestre látogatott, melynek keretében számos kormányellenes csoporttal találkozott, akiket a pénzügyi támogatásról is biztosított. Mindez nem példanélküli, már a balliberális HVG is arról ír, hogy 2014-ben is megpróbálta az akkori demokrata amerikai vezetés befolyásolni a magyar közéletet – részletezte legújabb videóelemzésében Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzője, aki kiemelte: már kormánykritikus véleményformálók és amerikai jobboldaliak is felháborodtak a látványos amerikai nyomásgyakorláson.
Az elmúlt időszakban annyira látványossá vált az amerikai nyomásgyakorlás Magyarország irányába, hogy Orbán Viktor az évértékelő beszédében külön kitért rá. Mint a kormányfő fogalmazott, „még szerencse, hogy a Fehér Házban megőrizték a humorérzéküket, és Biden elnök a jó barát helyett egy présembert, „press man”-t küldött nagykövetnek, hogy bármi áron, de préselje bele a magyarokat a háborús táborba, préseljen ki belőlünk egy csatlakozó nyilatkozatot” – idézte legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: a nyomásgyakorlás ellenére Orbán Viktor egyértelművé tette, hogy Magyarország továbbra sem változtat a háború kapcsán elfoglalt álláspontján, a továbbiakban is békepárti álláspontot képvisel, nem támogatja például a fegyverszállítást, ugyanakkor egyértelművé tette a NATO és az EU iránti elkötelezettségét.
Az elemző szerint abból a szempontból érthető az amerikai nyomásgyakorlás, hogy a jelenlegi demokrata vezetés a háború folytatásában érdekelt, így igyekeznek minden országot rávenni arra a világban, hogy hozzájuk hasonlóan gondolkodjon az orosz–ukrán háború ügyében.
Azonban nincsen ez minden amerikai politikus esetében így, Donald Trump korábbi amerikai elnök például többször élesen kritizálta Joe Biden háborúpárti politikáját és azt mondta, hogy ha ő lesz ismét az Egyesült Államok vezetője, akkor békét teremt – emlékeztetett Deák Dániel. Mindezek fényében szerinte nem meglepő, hogy Orbán Viktor is egy 2024-es republikánus győzelmet tartott kedvező fejleménynek Magyarország számára az évértékelő beszédében.
Az elmúlt időszakban a Biden-adminisztráció erőteljes nyomás helyezett Magyarországra, például adóháborút robbantott ki az Egyesült Államok és Magyarország között, miután a több évtizede kötött kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményt felmondta. Az elemző megemlítette, hogy például Oroszországgal a jelenlegi háborús helyzet ellenére is érvényben van egy ilyen megállapodása az Egyesült Államoknak, így meglehetősen érdekes, hogy a hazánkat szövetségesnek nevező demokrata amerikai vezetés miért szánta el magát ilyen radikális lépésre. Ugyancsak a nyomásgyakorlás részeként említette az elemző David Pressman amerikai nagykövet tevékenységét, aki az utóbbi időben számtalan interjúban igen élesen kritizálta a magyar kormányt, február elején például azt állította: a magyar kormány a Putyin által képviselt nézeteket hangoztatja.
A magyar álláspont ugyanakkor világos az elemző szerint: hazánk a NATO és az EU tagjaként elkötelezett a nyugati szövetségesi rendszerek iránt, azonban nem hajlandó olyan döntéseket hozni – például a háború támogatása vagy energiaszankciók megszavazása –, amelyek szembe mennek az alapvető magyar érdekekkel.
Ez nem oroszpárti, hanem magyar és békepárti álláspont – fogalmazott Deák Dániel. Az amerikai nagykövet tevékenysége kapcsán megjegyezte, más nyugati ország diplomatája nem merészkedett ilyen messze, sem a német, sem a francia, sem a brit nagykövetek részéről nincsen példa ilyen éles kirohanásokra Magyarországgal szemben, pedig az ő kormányuk álláspontja is eltér a magyar kormányétól. Mindezek fényében meglehetősen szokatlan David Pressman viselkedése a diplomáciában, így nem meglepő, hogy már Orbán Viktor is erőteljesen reagált rá – fogalmazott.
Az amerikai nyomásgyakorlás egyik szintén látványos példájaként említette Samantha Power, a USAID vezetőjének budapesti látogatását, melynek során több kormányellenes csoport képviselőivel is találkozott, köztük a Magyar Helsinki Bizottsággal, a K-Monitorral és a Transparency Internationallel is. A hazai balliberális sajtót és szervezeteket jelentős pénzügyi támogatással finanszírozó USAID egyúttal a mindenkori amerikai adminisztráció hatalmi eszköze, amely együttműködik a Központi Hírszerző Ügynökséggel, a CIA-vel is. Számos ország éppen ezért kitiltotta a területéről a USAID-et, mondván, hogy semmi szükségük amerikai hatalomépítésre a segélyezés és a demokráciaterjesztés örve alatt – mondta az elemző.
Kiemelte: nem ez az első eset, hogy ilyen intenzív és ennyire látványos az amerikai beavatkozás a magyar belpolitikába. Korábban ugyan tagadták, de ma már a balliberális sajtó is elismeri, hogy 2014-ben az akkori demokrata adminisztráció szintén megpróbálta befolyásolni a magyar közéletet, a kitűnő amerikai kapcsolatokkal rendelkező és bennfentes amerikai információkkal rendelkező HVG például így fogalmazott egy napokban megjelent cikkében: „Orbán támogatottsága túlzottan erős ahhoz, hogy egy efféle lépés a Washington számára kedvező irányba terelné a politikai folyamatokat.”
A Biden-adminisztráció politikai beavatkozási kísérlete nem csak a jobboldalon keltett komoly felháborodást,
a napokban például a baloldali Schiffer András is arról beszélt: sürgősen véget kell vetni annak, hogy az Amerikai Egyesült Államok egy „állítólag szövetséges országot, mint Magyarország úgymond érzékenyítsen, demokráciára tanítson.” De az amerikai jobboldalon is nagy port kavar a demokrata kormányzat magyarországi tevékenysége, Mike Gonzalez, a Heritage Foundation konzervatív washingtoni agytröszt munkatársa például azt mondta, „a Biden-adminisztráció megpróbálja destabilizálni egy NATO-szövetségesét. Ez ugyanaz az elnök, aki Luiz Inácio Lula da Silva brazil és Gustavo Petro kolumbiai elnököt ölelgeti, két kommunistát, akik megvetik Amerikát” – zárta az idézettel a videóelemzését Deák Dániel.
