A vasárnap megtartott időközi önkormányzati választásokon a kormánypárti jelöltek, illetve a kormánypártok által támogatott civilek elsöprő sikert arattak, összesen 28 mandátumot, ebből hat polgármesteri pozíciót nyertek el, míg a baloldal csupán kettő egyéni körzetben tudott győzni. A Fidesz–KDNP-pártszövetség olyan településeken is tarolt, amelyek az április 3-i választásokon még baloldali fellegváraknak számítottak, így például Budapesten és Szegeden is nyert a jobboldal. Annak ellenére, hogy Karácsony Gergely igyekszik a fővárosi kudarc felelőségét az ellenzéki pártokra tolni, az alacsony részvételben és a kormánypártok sikerében a gyenge főpolgármesteri teljesítmény is közrejátszott. Az eredmények azt mutatják, hogy a kormánypártok lendülete megmaradt, a baloldal viszont a három hónapja elszenvedett történelmi vereség óta nem talál magára, általánossá vált a politikai tanácstalanság, felerősödött az ellenzéken belüli küzdelem, így a szavazók elfordultak tőlük.
A XXI. Század Intézet gyorselemzése az időközi választások eredményeit részletezi, amelyekből a közvélemény-kutatások számain túlmutató tendenciákra következtethetünk.
Országszerte taroltak a kormánypártok
Június 26-án több mint ötven településen, összesen 74 közvetlenül megszerezhető mandátumért tartottak időközi önkormányzati választásokat országszerte. A Fidesz–KDNP-pártszövetség jelöltjei Budapesten négyből három körzetben (V., VII., VIII. kerület), továbbá hat kisvárosban (Békés, Keszthely, Kőszeg, Nagykőrös, Sárvár, Szigetszentmiklós) és három megyeszékhelyen (Eger, Nyíregyházán kettő körzet, Szeged) is taroltak. A baloldal ezzel szemben óriási kudarcot szenvedett el: csupán két egyéni mandátumot tudott megszerezni (Budapest IV. kerület, Gyöngyös). A kormánypártok hat polgármesteri pozíciót nyertek el (Balatonalmádi, Cún, Gyúró, Izsák, Keszthely, Nyírkércs), míg a baloldal egyet sem. Emellett kislistán további kilenc olyan független vagy civil jelölt nyert mandátumot, akit a kormánypártok közvetve támogattak.
Az ország 18 településén indultak Fidesz–KDNP-pártszövetség által támogatott jelöltek, amelyből 16 helyen összesen 28 mandátumot nyertek el, míg a baloldal csupán kettőt.
Említésre méltó, hogy a hagyományosan baloldali Szeged 1. számú egyéni választókörzetében a kormánypárti Ruzsa Roland a szavazatok 60 százalékát szerezte meg, így simán megverte az Összefogás Szegedért színeiben induló Komjáti Zoltán Gábort. Ezzel elfogyott Botka László biztosnak nevezhető többsége, mostantól folyamatosan egyezkednie kell a Demokratikus Koalícióval. Nyíregyházán szintén tarolt a Fidesz: az 1. számú választókörzetben Dr. Ulrich Attila a voksok 76 százalékát szerezte meg, míg a 3. számúban Halkóné dr. Rudolf Rékát a szavazatok 74 százalékával választották képviselővé. A kormánypártok nagy győzelmet könyvelhettek még el Nagykőrös 5. számú egyéni körzetében is: Holló Róbert a szavazatok több mint 80 százalékát begyűjtve győzte le Mészáros Istvánt. A kormánypárti jelölt Keszthelyen is nagy fölénnyel nyert, Bánhegyi Renáta a szavazatok 75,88 százalékát gyűjtötte be és győzte le a DK-s Kovács Viktóriát.
A baloldali pártok tanácstalanságát jól mutatja, hogy Keszthelyen sem külön-külön, sem pedig együtt nem tudtak polgármester-jelöltet állítani a kormánypárti Manninger Jenővel szemben, aki így kihívó nélkül nyert. Végül fontos győzelmet aratott a jobboldal Balatonalmádiban is, ahol az exjobbikos Kepli Lajos lemondása után a kormánypárti Fabó Péter 62,17 százalékos győzelmet aratott, így a településnek ezután jobboldali vezetése lesz.
Budapest: 3/4-es Fidesz-győzelem
Budapesten négy kerületben tartottak időközi voksolást, amelyből a kormánypártok nagy meglepetésre három helyen tudtak győzni. A VIII. kerület 5. számú választókörzetében a Fidesz jelöltje, Gondos Judit kétharmados győzelmet aratott a baloldali összefogás által támogatott ellenfelével, Pityó Lászlóval szemben.
A kormánypárti jelölt győzelmével Pikó András baloldali polgármester elvesztette relatív többségét a józsefvárosi képviselőtestületben.
Mivel májusban öt baloldali képviselő (MSZP–DK) is bejelentette, hogy külön frakciót alapít az eddigi összefogásból kiválva, illetve a Fidesz–KDNP frakciója most egy hellyel bővült, így Pikó Andrásnak már relatív többsége sem lesz a ciklus hátralévő idejében.
Az V. kerületben a kormánypárti Nagy Gergő (70,78 százalék) szerzett mandátumot a DK–LMP–Momentum–MSZP-jelölt, Fábián Benjámin előtt (27,06 százalék), a VII. kerületben szintén Fidesz–KDNP-pártszövetség jelöltje, Ripka András nyert (45,63 százalék), legyőzve a baloldali támogatással indult DK-s Jenei Kevin Martint (28,28 százalék), ami annyiban meglepetés, hogy 2019-ben itt még nagyarányú baloldali győzelem volt. A baloldali összefogás így csupán a IV. kerületben tudott nyerni, ahol Vasvári László alig hét százalékkal előzte meg a kormánypárti jelöltet, ami jóval kisebb különbség, mint ami 2019-ben volt.
A fővárosi kudarc, illetve az alacsony részvételi eredmények (átlagban 20 százalék) arra utalnak, hogy az ellenzéki szavazók Karácsony Gergely gyenge teljesítménye miatt büntették a baloldalt.
A főpolgármester ugyan elsőként reagált vasárnap este az eredményekre, amellyel vélhetően a felelősséget igyekezett rátolni a pártokra, azonban a fő felelős mindenképpen ő, ugyanis a budapesti baloldal politikáját egyértelműen a főpolgármester szimbolizálja.
Romokban a baloldal
A Demokratikus Koalíció kivételével a baloldali pártok szervezeti válságban vannak. A Momentum új elnöksége egyelőre nem tud úrrá lenni a belső zűrzavaron, vezetői válság van, a parlamentben Fekete-Győr Andrásék továbbra sem szerepelnek meggyőzően. Az MSZP permanens politikai válságban van, illetve teljes tisztújítás előtt áll, a Párbeszéd továbbra is csupán médiapártként létezik, ahogy az LMP-nek sincs jelenleg valós társadalmi támogatottsága. A legmélyebb válságban továbbra is a Jobbik van, amelyben többen is jelezték, hogy szívesen átvennék a párt irányítását, de a belső küzdelem most már csupán a költségvetési támogatásért folyik. A kilátásba helyezett perek miatt elmondhatjuk, hogy a Jobbik az „elkisgazdásodás” útjára lépett.
Az időközi választások eredményei, illetve a baloldali fellegvárnak tartott budapesti és szegedi kudarc alapján kijelenthető, hogy a baloldal megítélése tovább romlott.
A közvélemény-kutatások tanúsága szerint a Demokratikus Koalíción és a Momentumon kívül a többi baloldali párt jelenleg nem jutna be az Országgyűlésbe.
A következő megmérettetés, azaz a vélhetően egy időben sorra kerülő 2024-es helyhatósági és európai uniós parlamenti választás óriási kihívás elé állítja a baloldalt, egyelőre nem világos, hogy külön, vagy együtt indulnak majd el. Az ellenzék jelenlegi állapota a három évvel ezelőttihez hasonlít, amikor a pártok között felmerülő együttműködés ellenére azt látjuk, hogy inkább egymással versenyeznek az ellenzéki szavazatok megszerzéséért.
Deák Dániel – Nagy Ervin
