Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke és Szájer József európai parlamenti képviselő kapta idén a Petőfi-díjat. A Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány és a Mol-csoport kitüntetését december 2-án adták át Budapesten, a Terror Háza Múzeumban.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter köszöntőjében úgy fogalmazott: „Lezsák Sándor és Szájer József nem csupán azért tett nagyon sokat, hogy Magyarország legyőzze a kommunista diktatúrát és a nemzeti függetlenség szabadság és felelősség egyensúlyával jellemezhető útjára lépjen, hanem azért is, hogy (…) szabadságunkat a magyar nemzet javára kamatoztassuk”.

A miniszter szólt arról: amikor 32 éve Lezsák Sándor hozzáfogott a lakiteleki találkozó megszervezéséhez, világosan látta a kor legfontosabb kihívásait. Személyes érdeme van abban is, hogy a találkozót olyan két és fél év követte, amely a magyar jövőért felelősséget érző magyar értelmiséget képessé tette arra a párbeszédre, együttműködésre és alkalmi összefogásra, amelyre a kommunista diktatúra leváltásához elengedhetetlen szükség volt.

Megjegyezte, hogy Lezsák Sándor diktatúrában és demokráciában, kisebbségben és többségben egyaránt ugyanazt képviselte: megőrizni egy évezredes állam és ennél is idősebb nemzet értékeit és hagyományait, és megismertetni azt a lehető legtöbb emberrel.

A miniszter Szájer Józsefről elmondta: ő volt az, aki már a kommunista diktatúra időszakában is a jog eszközével és a jogállam fikciójával harcolt az önkényuralom ellen, így kényszerítve ki a Fidesz jogi személyiségének elismerését.

Szájer József számára mindig is a magyar nemzet volt a fontos és nem a politikai hatalom. „Ezért képes az európai politika egyik legnehezebb közegében, a jogállami alapelveket a nyers politikai érdekek mentén egyre többször átlépő európai parlamentben kitartani” – fogalmazott Gulyás Gergely.

Schmidt Mária történész, a XXI. Század Intézet főigazgatója arról beszélt: a Petőfi-díjjal a közös jóért, a szabadságért tett erőfeszítést ismerik el. „Végső soron a bátorság, a megalkuvást nem tűrő kitartás példaképeit emeljük a magasba azért, hogy mindenhonnan jól láthassák őket”.

Azt mondta: tíz éve, a Petőfi-díj megalapításakor még „nem értettük, mennyire egyedül vagyunk itt Közép-Európában”. „Közel fél évszázadon keresztül azt hittük, hogy európai testvéreink a vasfüggöny túloldalán nemcsak látják gyötrődéseinket, küzdelmeinket, nemcsak velünk éreznek, de értik érzékenységünket, ezért velünk együtt fognak majd emlékezni áldozatainkra és hőseinkre”.

Ez a szimpátia, ez a szolidaritás azonban 1989 után hamar elpárolgott, ezért a „mi kötelességünk végre köszönetet mondani az antikommunista szabadságharc hőseinek”.

Lezsák Sándort méltatva felidézte: az ő kertjéből indult útjára a rendszerváltoztatás 1987 szeptemberében, amikor még gumibotoztak, lehallgattak és megfélemlítettek ezreket. Sőt, másokkal együtt pártot is alapított, amikor kevesebbért is súlyos büntetés járt. Részt vett és máig részt vesz az újra független demokratikus Magyarország politikai küzdelmeiben, elindította a népfőiskolai mozgalmat, a Mindszenty Társaság vezetésével pedig magára vállalta az egyik legnagyobb 20. század magyar hős ügyét – sorolta.

Lezsák Sándor a díj átvételét követően úgy fogalmazott: Petőfi Sándor számára „nemzeti liberális”, aki ki akarta terjeszteni a szabadságot. Ezzel szemben a „mai hamis liberálisok” ki akarják sajátítani a szabadságot, ez pedig nagy különbség – mondta.

Hozzátette: 1990 előtt bátorság kellett belehallgatni a Szabad Európa Rádióba, annak híreit továbbadni, csempészni leveleket, könyveket, kéziratot és gyógyszert, vagy szervezkedni. „Ma ahhoz kell bátorság, hogy kormánypártiak legyünk” – vélekedett Lezsák Sándor.

Hernádi Zsolt, a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója méltatásában hangsúlyozta, a két díjazott sokat tett a magyar szabadság kiharcolásáért. Szájer József életútja jó példa arra, hogy a szabadságot nem elég kivívni, annak fennmaradásáért minden nap szorgosan, tisztességesen és állhatatosan dolgozni kell – fogalmazott elvszerű és józan politikusként jellemezve a díjazottat.

Szájer József a díj átvétele után a szabadságról és az azt fenyegető mai veszélyekről beszélt, majd a magyarokat, a lengyeleket, a cseheket és a szlovákokat itt, Európa közepén a szabadság nemzeteinek nevezete.

Hozzátette: harminc évvel azután, hogy a szabadságot kivívtuk Közép-Európában, azt látni, hogy egyre több irányból fenyegetik azt. A legalantasabb és legsunyibb támadások egyikének nevezte azt, hogy falak, kerítések építése helyett azok lebontására lenne szükség. Akik ilyet mondanak, súlyos történelmi amnéziában szenvednek – fogalmazott.

Nem szabad hagyni senkinek, hogy saját múltunk valóságát eltakarják a ma divatos ideológiák mögé, „mi ugyanis ma is ugyanazért harcolunk, mint harminc évvel ezelőtt” – jelentette ki Szájer József.

A Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány 2009-ben alapította a Petőfi-díjat, amellyel a régió azon kiemelkedő személyiségeit díjazzák, akik helytállásukkal, a szabadságáért hozott áldozattal példát mutattak és előremozdították a „közös jó”, a szabadság ügyét.

A Petőfi-díj eddigi kitüntetettjei között van mások mellett Miroslav Kusy szlovák polgárjogi aktivista, Mart Laar, Észtország volt miniszterelnöke, Tőkés László református lelkész, Filep Mária, a páneurópai piknik szervezője és Kozma Imre, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alapító elnöke.

(MTI)