Amióta a 2015-ös migrációs válságot követően a Fidesz fellépett az Európai Unió bevándorláspárti politikájával szemben, az Európai Néppárt (EPP) liberális tagjai támadják a magyar kormánypártot. A már közel öt éve tartó támadássorozat jól tükrözi, hogy az egykor konzervatív és kereszténydemokrata értékeket valló pártcsalád hangos kisebbsége miként vált mára a liberális elitnek megfelelni akaró és az egyre inkább baloldali értékeket valló pártok gyűjtőhelyévé. Ugyan közben az EU bevándorláspárti politikája hivatalosan is megbukott, a folyamatosan balra tolódó EPP liberális, többnyire jelentéktelen törpepártjai továbbra is kritizálják a magyar kormányzat döntései miatt a Fideszt. Ennek legszembetűnőbb példája, hogy miután Donald Tusk, az EPP elnöke, a frakcióból történő kizárással fenyegette meg a Fideszt, a pártcsalád tizenhárom tagja 2020-ban immár másodszor kezdeményezte a magyar párt kizárását az Európai Néppártból. (A pártszövetség alapszabálya szerint legalább öt országból hét tagpárt aláírása szükséges a kezdeményezéshez).
Az első sikertelen próbálkozás után – amelynek végén a Fidesz maga kérte, hogy függesszék fel tagságát az EPP-ben – egy darabig úgy tűnt, hogy a kizárást kezdeményező pártok feladják az értelmetlen harcot. A magyar parlament által elfogadott koronavírus elleni védekezésről szóló törvény azonban újra ürügyet szolgáltatott az EPP liberális tagpártjainak arra, hogy ismét kezdeményezzék a Fidesz kizárását. De kik is valójában azok az önmagukat konzervatívnak és kereszténydemokratának valló politikusok s melyek azok a pártok, amelyek a méltatlan támadások mögött állnak? A XXI. Század Intézet elemzése erre a kérdésre keresi a választ.
Az EPP liberálisai
Talán nem meglepő, hogy a legújabb, Fidesz kizárását szorgalmazó levelet több olyan formáció is aláírta, amely már 2019-ben is megpróbálta elérni a magyar párt eltávolítását az Európai Néppártból. Ezekről a pártokról elmondható, hogy szinte mindegyikük már régóta baloldali értékeket képvisel a konzervatív normák helyett, illetve olyan „progresszív”, zömmel liberális politikai célokat fogalmaz meg, mint a multikulturális társadalom megteremtése, a melegjogok bővítése, vagy a migráció teljes legalizálása és a bevándorlók tömeges integrálása.
Közös jellemzőjük továbbá, hogy nagy részük sem hazájukban, sem az EPP-ben nem képvisel komoly erőt, így politikai befolyásuk is csupán elenyésző az Európai Néppártban helyet foglaló többi párthoz képest.
A holland Kereszténydemokrata Tömörülés (CDA) vezetői már 2019 előtt is több alkalommal támadták a magyar kormányt. Nem meglepő tehát, hogy a sikertelen 2019-es kezdeményezés után, az első adandó alkalommal ismét a Fidesz ellen fordultak. A CDA Hollandiában csupán a harmadik legerősebb párt, jelenleg a Mark Rutte vezette kormánykoalíció leggyengébb tagja. A programjukat leginkább a bevándorláspárti és multikulturalizmust támogató politika jellemzi. A 2019-es Európai Parlamenti választások óta mindössze négy képviselőjük ül az Európai Néppárt frakciójában, szemben a Fidesz tizenhárom képviselőjével.
A belgiumi flamand Kereszténydemokrata és Flamand (CD&V), illetve vallon Humanista Demokratikus Centrum (CDH) pártok szintén elenyésző erőt képviselnek az EPP-n belül. Az elmúlt években bevándorláspárti álláspontjuk miatt a támogatóik nagy részét is elvesztették. A két pártnak jelenleg mindösszesen három képviselője ül az Európai Néppárt frakciójában, amelyből kettő a CD&V, egy pedig a CDH tagja. Esetükben tehát szintén elmondható, hogy törpepártokról van szó.
A luxemburgi Keresztényszociális Néppárt (CSV) meghatározó alakja Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság korábbi elnöke.
A politikus többször is bírálta a magyar kormányt bevándorlásellenes politikájáért, így nem meglepő, hogy pártja ismét a Fidesz ellen fordult. A CSV a 2019-es EP választásokat követően a korábbi három képviselő helyett ma már csak kettőt tudhat az Európai Néppárt frakciójában. Ugyan a párt jelenleg a legnagyobb politikai erőt képviseli hazájában, elmondható, hogy támogatottságuk folyamatosan csökken. Ezt jól tükrözi, hogy több mint kétszázezer szavazót veszítettek a 2018-as választásokon az előző voksoláshoz képest.
A finn Nemzeti Koalíciós Párt (KOK) programjára szintén a liberális gondolatok jellemzőek. A párt vezetője Alexander Stubb, aki korábban többször is bírálta a magyar kormányt a bevándorlásellenes politikája miatt. Az Európai Néppárt frakciójában mindössze három képviselővel helyet foglaló formáció a 2019-es parlamenti választásokon hazájában is elvesztette vezető szerepét.
A litván Haza Szövetsége – Litván Kereszténydemokraták (TS-LKD) pártja 2019-ben és 2020-ban is javasolta a Fidesz kizárását. A nyíltan bevándorláspárti politikát folytató pártot erőteljesen áthatja a liberális gondolkodás. A hazájában jelenleg ellenzéki párt szintén a törpepártok táborába tartozik, hiszen a legutóbbi Európai Parlamenti választásokon csupán három képviselőt tudtak bejuttatni az EPP frakciójába.
A kizárást kérő pártok közül jelenleg a görög Új Demokrácia párt képviseli a legnagyobb erőt az Európai Néppártban. A Kiriákosz Mitszotákisz által vezetett formáció tavaly megnyerte az előrehozott választásokat Görögországban, így jelenleg ők képviselik a legnagyobb erőt a görög törvényhozásban. A liberális értékeket valló és az európai integráció elmélyítését támogató párt már tavaly is élesen bírálta a magyar kormányt, így nem meglepő, hogy 2019 után idén is a Fidesz kizárását kérte az EPP-ből. A pártnak jelenleg nyolc képviselője van az Európai Néppártban.
Szintén kizárná a Fideszt a norvég Konzervatív Párt (Hoyre) is. Tenné ezt annak ellenére, hogy Norvégia nem is tagja az Európai Uniónak, a párt csupán társult tagként van jelen az Európai Néppártban.
A Hoyre annak ellenére, hogy magát jobbközép, konzervatív értékeket valló pártként definiálja, politikájának nagy része liberális gondolatokon alapul, így támogatja a melegházasságot, valamint közismert bevándorláspárti politikájáról is.
A formáció ugyan csak a második helyet tudta megszerezni a 2017-es norvég választásokon, egy négypárti koalíció segítségével végül mégis Erna Solberg, a párt vezetője lett az ország miniszterelnöke. A felmérések szerint azonban a Hoyre népszerűsége azóta is zuhan, támogatottságuk ma már a 20 százalékot sem éri el Norvégiában.
A svéd Mérsékelt Párt és Svéd Kereszténydemokrata Párt szintén azok között a formációk között van, akik újfent megpróbálnák kizárni a Fideszt az EPP-ből. Mindkét párt neoliberális gazdaságpolitikát képvisel hazájában. Előbbi támogatja a melegházasságot is, valamint mindketten a migráció mellett foglalnak állást. Ugyan a Mérsékelt Párt jelenleg az ország második legerőseb pártjának számít, támogatottsága alig éri el a 20 százalékot. Sokkal rosszabbul teljesít a Svéd Kereszténydemokrata Párt, amelynek a népszerűsége a 7 százalékot sem éri el. Mindkét formáció csupán elenyésző erőt képvisel az EPP-n belül: a két pártnak együtt hat képviselője ül az Európai Néppárt frakciójában, amelyből négy a Mérsékelt Párt, kettő pedig Svéd Kereszténydemokrata Párt tagja.
Újabb támadók is akadnak
A tavaly sikertelenül próbálkozók mellett akadnak olyan pártok is, amelyek idén csatlakoztak a kizárási kampányhoz. Ilyen például a szlovák Progresszív Szlovákia-SPOLU (PS-SPOLU) pártkoalíció, amely 2019-től, új tagként, összesen két képviselővel foglal helyet az EPP pártcsaládjában. A 2019-ben alakult koalíciós párt köztudottan liberális értékeket vall. Ezt jól tükrözi, hogy az Európai Parlamentbe bejutott négy képviselőjük közül csupán kettő foglal helyet az EPP-ben, másik két képviselőjük az ALDE utódpártjának, a liberális értékeket valló – többek között a Momentum képviselőit is a soraiban tudó – Újítsuk meg Európát (Renew Europe) nevű frakció tagja.
A szlovák koalíciós párt népszerűtlenségét jól tükrözi, hogy a nemrég lezajlott szlovák parlamenti választásokon a PS-SPOLU-nak nem sikerült bejutnia a szlovák törvényhozásba.
A másik új, kizárást támogató párt a cseh Hagyomány, Felelősség, Prosperitás (TOP 09). A 2009-ben alakult, Miroslav Kalousek által vezetett formáció nyíltan liberális és föderációpárti nézeteket vall. Az Európai Néppártban három képviselővel helyet foglaló párt a 2017-es cseh választásokon a szavazatok mindössze 5,3 százalékát megszerezve jutott be a törvényhozásba. Kalousekék népszerűtlenségét jól mutatja az a tény, hogy az előző, 2014-es választásokon a párt még a szavazatok 12 százalékát tudta bezsebelni.
Nem sok eredmény fűződik a Søren Pape Poulsen által vezetett Dán Konzervatív Néppárt-hoz (DKF) sem. A formáció, amely – valószínűleg a baloldaltól váró támogatást remélve – elsőként kérte az Európai Néppárt frakciójának vezetőjét a Fidesz azonnali kizárására, közel sem mondható ízig-vérig konzervatív értékeket valló politikai erőnek. Az elmúlt évtizedekben egyre inkább liberális gondolatokat követő párt a bevándorlás kérdéseben is megengedő gondolkodást képvisel. A DKF mindemellett nyíltan támogatja a melegházasságot, valamint elutasítja a hagyományos (férfi–nő) család védelmét. Ennek köszönhetően a párt több százezer szavazatot vesztett az elmúlt években, aminek eredményeként a Dán Konzervatív Néppárt mindössze egy képviselőt tudott az Európai Parlamentbe küldeni a legutóbbi választásokon, az országos voksoláson pedig csupán 6 százalékot ért el. Így mindössze 12 képviselőt tudott bejuttatni a 179 férőhelyes dán törvényhozásba.
Akikre még számíthatnak
A 2019-es kizárási javaslatot több olyan formáció is támogatta, amelyek most nincsenek a tizenhárom kezdeményező párt között. Nem lenne azonban meglepő, ha ezek a pártok újfent csatlakoznának a Fideszt támadó liberális csoporthoz.
Ilyen például a portugál Demokratikus és Szociális Centrum-Néppárt (CDS-PP) és a Szociáldemokrata Párt (PSD). A pártok – melyek esetében már a névválasztás is a társadalomfilozófiájuk baloldaliságát tükrözi – már a 2011 és 2015 közötti kormányzásuk idején is neoliberális gazdaságpolitikát folytattak, aminek keretén belül elindították a nemzetgazdaságilag fontos ágazatok privatizálását.
Ennek eredményeként mindketten ellenzékbe szorultak a 2015-ös parlamenti választásokon. A csökkenő népszerűség a 2014-es EP-választásokon is megmutatkozott, ahol mindkét formáció eggyel kevesebb képviselőt tudott bejuttatni az Európai Parlamentbe az előző választásokhoz képest. A két párt legutóbbi kampányát a 2019-es országos választások során is a baloldali üzenetek jellemezték. Ennek köszönhetően történetük legnagyobb vereségét sikerült elszenvedniük, melynek során a CDS-PP-nek a korábbi tizennyolc képviselő helyett, csupán öt képviselőt sikerült bejuttatnia a portugál törvényhozásba.
Az ír Fine Gael programját szintén a liberális gondolatok jellemzik. A párt támogatja a melegházasságot, illetve az Európai Unió határain kívülről érkező migrációt. A nemrég még kormányon lévő formáció óriásit bukott a 2020-as parlamenti választásokon. A pártnak az idei voksoláson csupán a szavazatok ötödét sikerült megszereznie, amivel összesen tizennégy széktől búcsúzott az ír parlamentben. Ezzel a Fine Gael – történetének egyik legrosszabb eredményét produkálva – jelenleg csak a harmadik legerősebb párt az ír törvényhozásban. Jelenlegi erejét az is jól mutatja, hogy mindössze négy képviselővel vannak jelen az Európai Néppárt frakciójában.
Folyamatosak a támadások
Az Európai Néppárt frakciójának liberális erői 2019 után tehát idén is támadást indítottak a Fidesz ellen. Teszik mindezt akkor, amikor széthúzás helyett összefogásra lenne szükség Európában. A koronavírus-járvány okozta társadalmi és gazdasági problémák leküzdésének idején egymás segítése és támogatása helyett a fent megnevezett formációk most is az Európai Néppárt frakciójának megosztására, sőt létszámának csökkentésére törekednek.
Fontos azonban látnunk, hogy a kizárást kérő pártok nagy része mind az EPP-ben, mind pedig hazájában törpepártnak tekinthető, emiatt pedig sem az Európai Néppárt frakciójában, sem pedig hazájukban nem képviselnek komoly politikai erőt. Így a 2019-es kudarcuk után, várhatóan ez a próbálkozás is sikertelenül zárul majd számukra.
Minden bizonnyal a sikertelen próbálkozás jellemzi majd az Európai Parlament azon képviselőcsoportjait is, amelyek – az állításuk szerinti aggasztó, a magyar parlament által megszavazott koronavírus elleni védekezésről szóló törvény elfogadása miatt – egy újabb hetes cikkely szerinti eljárás megindítására kérik az Európai Bizottságot Magyarországgal szemben. Ez, valamint a kizárást szorgalmazó országok egyes pártjainak hirtelen fellépése arra enged következtetni, hogy az egyre inkább balra tolódó Európai Néppárt frakciójában helyet foglaló liberális formációk a saját érdekeik érvényesítésére igyekeznek felhasználni a koronavírus-járvány okozta válságot.
