Orbán Viktor egy átfogó egyetemi előadás keretében bemutatta az új magyar gazdaságpolitikát, ami a magyar gazdasági semlegesség nevet viseli – hívta fel a figyelmet legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: azért van szükség új alapokra helyezni a magyar gazdaságpolitikát, mert az elmúlt években alapjaiban megváltozott a globális környezet, amelyhez a magyar berendezkedést is igazítani kell. Európa versenyképessége egyre rosszabb, ezt már maga az EU is elismeri a Draghi-jelentésben, ezért is fontos, hogy Magyarország a nyugati partnerek mellett a kelet felé is tovább építse a kapcsolatait.
A 2020-as koronavírus-járvány, majd a 2022-ben kitört és mindmáig tartó orosz–ukrán háború alapjaiban alakította át a globális gazdaságot, teljesen megváltozott a világ Magyarország körül – kezdte legújabb videóelemzését Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője felelevenítette, hogy megszakadtak az ellátási láncok, egekbe emelkedtek az energiaárak és Európa amerikai nyomásra egyre inkább megszakítja a gazdasági kapcsolatait a keleti országokkal, köztük Oroszországgal és Kínával. Ez a nemzetközi környezet teljesen más, mint amire a 2010-es kormányváltozás után Orbán Viktor a magyar gazdaságpolitikai berendezkedést kialakította. Értelemszerűen mivel mások a feltételek és más a globális gazdaság, így ehhez a megváltozott környezethez Magyarországnak is alkalmazkodnia kell – fogalmazott az elemző.
Orbán Viktor ezt az új magyar gazdaságpolitikát mutatta be egy átfogó egyetemi előadás keretében szerdán – hívta fel a figyelmet, majd hozzátette: ennek az új gazdaságpolitikának a neve a magyar gazdasági semlegesség. Ebben a kormányfő elmondta, hogy a gazdasági semlegesség lényege, hogy ha kettéválasztják a világgazdaságot, akkor is lesznek találkozási pontok, ahol ezek érintkeznek „és mi pont azon a helyen vagyunk földrajzilag és szellemileg is, ahol ez a találkozási pont lehet, a pénzfolyamok áteresztési csatornáival együtt.” A gazdasági semlegesség legfontosabb elvei: (1) mi döntjük el, kivel üzletelünk; (2) azzal üzletelünk, akivel leginkább megéri; (3) csak a saját értékeink alapján tárgyalunk; (4) minden égtáj felé tájékozódni kell. Mindez finanszírozási semlegességet – azaz jelen kell lenni, nem csak a londoni, hanem a katari és kínai pénzpiacon is –; beruházási semlegességet – azaz nem kell válogatni a Magyarországra érkező tőkeberuházások között –; piaci semlegességet – azaz annak adunk el, aki megveszi –; valamint technológiai és energiasemlegességet jelent – részletezte Deák Dániel.
Magyarország számára versenyelőny, hogy míg az Európai Unió még csak most kezdi el felismerni a problémát, Magyarország már válaszokat és megoldási javaslatokat nyújt.
Az elemző emlékeztetett, az EU nemrég publikálta az úgynevezett Draghi-jelentést, amelyben hosszú idő után végre felismerik, hogy Európa versenyképessége romokban van és a nagy versenytársak, mint például Kína vagy Amerika, egyre inkább lehagyja a kontinensünket. Deák Dániel hangsúlyozta: Orbán Viktor erre már évek óta felhívja a figyelmet, de a brüsszeli döntéshozók és a balliberális sajtó folyamatosan lesöpörte az asztalról és nem vette komolyan. A jelek szerint most már az EU-ban is felismerték, hogy Orbán Viktornak igaza van és cselekedni kell, ugyanakkor a kézzelfogható döntések megfogalmazása és meghozatala akár évekig is várathat magára. Ezért nagyon fontos, hogy Magyarország nem vár, hanem cselekszik, erről szól a magyar gazdasági semlegesség – szögezte le.
A legfrissebb gazdasági adatok kapcsán elmondta, a legutolsó GDP-növekedési adat az egyik legjobb volt az uniós tagállamok között, ez ugyanakkor még mindig alacsony. Magyarországnak 3-5 százalékos GDP-növekedés kell ahhoz, hogy visszatérjen a növekedési pályára. Ami ennél is fontosabb, hogy az emberek valóban, a hétköznapjaik során is érezzék a gazdasági bővülést. Ezt leginkább a béremeléseken keresztül lehet elérni, a hírek szerint pedig nagymértékű minimálbéremelés várható, de a piaci szektorban is magas a béremelkedés üteme – zárta a videóelemzését Deák Dániel.
