Január 16-án új pártelnököt választott a kormányzó német Kereszténydemokrata Unió (CDU). Az elnökségért folyó versenyt végül Armin Laschet nyerte meg, aki a párt kilencedik elnökeként kezdi meg tevékenységét. A 2017-től Észak-Rajna-Vesztfália miniszterelnökeként tevékenykedő politikus bár valamelyest eltérő álláspontot képvisel bizonyos kérdésekben, várhatóan továbbra is a jelenlegi német kancellár által folytatott politikát fogja képviselni a jövőben. Laschet megválasztása Magyarország számára ugyanakkor kedvező változást hozhat a jövőben, sok kérdésben ugyanis a hivatalban lévő kancellárénál barátibb hangnemet üthet meg Magyarországgal kapcsolatban.
A XXI. Század Intézet elemzésében arra a kérdésre keressük a választ, hogy CDU új pártelnöki pozícióját betöltő Armin Laschet hozhat-e újítást a német politikába, vagy továbbra is a gondosan felépített, Angela Merkel által képviselt konszenzus-politika folytatása várható jövőben.
Belpolitika nézetek
Új pártelnököt választott szombaton a német Kereszténydemokrata Unió. A teljes egészében digitálisan lebonyolított, kétfordulós szavazáson a párt 1001 küldött segítségével választotta meg a kilencedik elnökét. Végül Armin Laschet győzedelmeskedett, aki kevesebb, mint hatvan szavazattal előzte meg a másik nagy esélyes Friedrich Merz-et.
Laschet 1994-ben lett először a Bundestag képviselője, majd miután az 1998-as parlementi választásokon elveszítette egyéni mandátumát, 1999-től az Európai Parlament képviselőjeként tevékenykedett. 2005 után Észak-Rajna-Vesztfália tartományban több pozíciót is betöltött, majd 2017-ben a tartomány miniszterelnökének választották a CDU, illetve a Német Szabaddemokrata Párt támogatásával (FDP).
A frissen megválasztott pártelnök várhatóan a Merkel által megszabott irányvonalat képviseli a jövőben, a CDU-n belül liberálisnak tekinthető politikus ugyanakkor több területen is változtathat a párt eddigi politikáján.
Ilyen területnek minősül többek között a párt klímapolitikája, amivel kapcsolatban a politikus több alkalommal is kifejtette, hogy bár a klímaváltozás elleni küzdelemre szükség van, elveti azokat az intézkedéseket, amelyek megfojtják a gazdaságot.
Változásokra számíthatunk továbbá a párt bevándorlókkal kapcsolatos politikájában is. Bár Laschet kifejezetten jó kapcsolatot tart fent a bevándorló közösségekkel, – ami miatt kritikusaitól a „Török-Armin” gúnynevet is megkapta – a politikus fontosnak tartja, hogy a németországi muszlimok elfogadják az alaptörvényt és a társadalom hasznos tagjaivá váljanak. Mindemellett az új pártelnök hatékonyabb európai összefogást szorgalmaz a nemzetközi terrorizmus és szervezett bűnözés elleni küzdelemben is, kiemelve a zéró tolerancia fontosságát az iszlamista extrémizmus és terrorizmus irányába. A politikus ugyanakkor a Mohamedről szóló karikatúrák kapcsán többször is úgy vélekedett, hogy a muszlimoknak joguk van hangot adniuk sértettségüknek, ám a politikai célú szervezett visszaéléseket meg kell akadályozni.
Az azonos neműek házasságát illetően szintén valamivel szigorúbb, ám továbbra is óvatos politikára számíthatunk a CDU új elnökétől. Laschet egy 2017-ben adott interjú során kifejtette, hogy ellenzi az azonos neműek házasságát, hiszen véleménye szerint a Biblián alapuló keresztény házasság csak egy férfi és egy nő között létezhet. Ugyanakkor hozzátette, hogy a szolidaritás szexuális irányultságától függetlenül mindenkit megillet, így nem veti el a lehetőségét egy, az állam által meghatározott házassági koncepció létrehozásának.
Elmondható tehát, hogy Laschet megválasztásával több kisebb változás is várható a CDU belpolitikáját illetően, a politikus összességében azonban továbbra is a Merkel által képviselt politikát folytatja majd.
Geopolitikai pragmatizmus
Új impulzust jelenthet a párt külpolitikai szemléletében, hogy Laschet azon kevés német politikusok egyike, akik kevésbé kritikusak Oroszországgal szemben, sőt, az új pártelnök korábban kifejezetten kritizálta a Németországban elburjánzó “Putyin-ellenes populizmust”. Ebből fakadóan a politikus szorgalmazná a szorosabb együttműködést Oroszországgal, ami a két ország kölcsönös gazdasági egymásra utaltságában pragmatikus megközelítésnek tűnik.
Az Oroszországhoz fűződő viszony legfontosabb sarokköve az Északi Áramlat-2 elnevezésű projekt, ami lehetővé tenné, hogy tengeralatti földgázvezetékek által Németország – és ezáltal Nyugat-Európa is – közvetlenül és biztonságosan az oroszoktól vásároljon gázt. Ez azonban kedvezőtlenül is érintheti Magyarországot, mivel ennek hatására hazánk jelentős tranzitbevételektől eshet el, illetve az orosz gázalku pozíciójának erősödése akár gázáremeléséhez is vezethet a régiónkban.
Németország uniós politikájával kapcsolatban Laschet korábbi nyilatkozatai során többször szóvá tette, hogy véleménye szerint Németország nem folytat kellően ambíciózus politikát az Európai Unióban, miközben Emmanuel Macron francia elnök folyamatosan kezdeményezéseket tesz le az asztalra. A Macron által már évekkel ezelőtt felvetett transzferunió és eurókötvények ötlete, illetve általánosságban a mélyebb európai integráció Laschet tetszését is elnyerik. Az új pártelnök legfontosabb szövetségesével, Jens Spahnnal együttműködve egy 10 pontból álló programtervezetet fogalmazott meg, aminek célja a CDU és az Európai Unió újrapozicionálása. Az Impulse 2021 néven létrehozott tervezetben Laschet támogatja a többségi döntéshozatal általánossá tételét, illetve a Macron által megfogalmazott kétsebességes Európa koncepcióját is, ami elősegítené az EU föderális irányba történő elmozdítását.
Mindemellett Macron erős szövetségesre lelhet Laschet-ban az EU-orosz kapcsolatok javítása terén is, aki a francia-német tandem együttes erejével minden bizonnyal az eddigieknél jobb eredményeket tudna elérni ezen a területen.
Ami az EU-n kívüli külpolitikát illeti, az új pártelnök az Egyesült Államokat tekinti a legfontosabb partnernek. Két aspektust emelt ki, ami miatt fontos a jó kapcsolatok fenntartása az EU számára: egyrészt az USA rendelkezik világ legfejlettebb technológiájával, másrészt biztonságpolitikai aspektusból is kulcsfontosságú az együttműködés.
Összességében tehát elmondható, hogy a külpolitika pragmatikus alapokra való helyezése valószínűsíthető Laschet elnökségével. Ennek kivitelezése azonban nagyban függ a politikus kancellárrá történő megválasztásától, amire várhatóan szeptemberben kerülhet sor, amennyiben a CDU-CSU szövetség őt jelöli a posztra.
Magyarország számára kedvező változás
Laschet megválasztása Magyarország számára is kedvező változást hozhat a jövőben, aki sok kérdésben a hivatalban lévő kancellárénál barátibb hangnemet üthet meg Magyarországgal kapcsolatban.
A legfontosabb változás a bevándorlók befogadásának kérdéskörében várható. Bár Laschet 2015-ben támogatta Merkel migrációs politikáját, az új pártelnök a bevándorlás kérdésével kapcsolatosan az elmúlt években többször is kifejtette, hogy nem lenne szabad többségi döntés meghozatalával kötelezni az Európai Unió tagállamait a bevándorlók befogadására. Mindez jelentős változást jelent a Merkel által eddig képviseltekhez, ami sokkal közelebb áll a magyar kormány álláspontjához, és ami a már hosszú ideje húzódó migrációs kérdés lezárásának központi eleme lehet a jövőben.
A politikus barátibb hangneme a Fidesz februárban esedékes Európai Néppártból (EPP) történő kizárását tárgyaló kongresszuson is megmutatkozhat, hiszen Laschet és a magyar kormány viszonya már az elmúlt években is kifejezetten jónak volt mondható. A politikus Merkellel ellentétben az elmúlt években folyamatosan tartózkodott a magyar kormány bírálatától, 2016-ban pedig Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterrel folytatott megbeszélésén örömtelinek nevezte Magyarország EU tagságát, illetve emlékeztetett arra is, hogy Európa sokat köszönhet Magyarországnak. A Laschet által vezetett Észak-Rajna-Vesztfália tartomány mindemellett hazánk egyik legnagyobb német befektetőjének is számít, ami tovább mélyítheti a többrétegű együttműködést a tartomány és Magyarország között.
Konklúzió
Noha Armin Laschet győzelmével több változás is várható a CDU politikáját illetően, az új pártelnök várhatóan továbbra is az Angela Merkel által képviselt politikát folytatja majd a jövőben.
Ezt támasztja alá a politikus bevándorlással, klímapolitikával, vagy épp az azonos neműek házasságával kapcsolatosan kialakított álláspontja is, amelyek mindegyike ugyan valamelyest eltér a párt által eddig folytatott politikától, azonban mindez alapjaiban nem változtatja meg a CDU által eddig képviselt status quo-t.
A politikus pragmatikus szemléletei a párt külpolitikájában is változást hozhatnak, amelyek leginkább a német-orosz kapcsolatok fellendítésében nyilvánulhatnak meg. Emellett Laschet a CDU és az Európai Unió újrapozicionálását is megvalósítaná a jövőben, ami leginkább az EU döntéshozatalának általánossá tételében, illetve a Macron által már eddig is hangoztatott kétsebességes Európa megvalósításában nyilvánulhat meg, ami az eddigieknél egy mélyebb integráció irányába tolhatja el az intézményrendszert.
Magyarország szempontjából a politikus megválasztása a magyar-német politikai és gazdasági kapcsolatokra is pozitívan hathat, emellett pedig a bevándorlás kérdésével kapcsolatos vitáknak a magyar álláspont szerint kedvezőbb lezárását is eredményezheti.
Fontos azonban megjegyeznünk, hogy a Laschet által felvázolt elképzelések csak akkor valósulhatnak meg, ha a CDU-CSU pártszövetség őt jelöli a szeptemberben esedékes kancellárválasztáson, ami jelen helyzetben korántsem biztos. Laschet legnagyobb kihívója Markus Söder, a CSU vezetője lehet, akinek jelölésével húsz év után először fordulhatna elő, hogy a pártszövetség nagyobbik szervezete nem a saját jelöltjét indítja a választáson. A hivatalos jelöltállításra minden bizonnyal márciusban kerülhet sor, amikor a két párt közösen dönt majd a kancellárjelölt személyéről.
Bíró András – Matyi Tamás
