A német politika és sajtó meghívót küldött a migránsoknak 2015-ben, pedig egy ilyen döntést egyedül nem hozhatott volna meg – mondta Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár a XXI. Század Intézet Mozgásban című műsorában, ahol Prőhle Gergellyel, a Habsburg Ottó Alapítvány igazgatójával és Frank Füredivel, a XXI. Század Intézet tudományos főmunkatársával beszélgetett az immár 5 éves német migránspolitikáról és annak politikai, társadalmi hatásairól. A műsor házigazdája Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzője volt.
Kovács Zoltán arra hívta fel a figyelmet, hogy az illegális migráció 2013-tól erősödött, 2015-ben pedig már naponta ezrével érkeztek a határokhoz az illegális bevándorlók, és amikor a Budapesten átvezető csempészútvonalak is bedugultak, akkor torlódtak fel a migránsok a Keleti pályaudvarnál. „Ekkor a német felsőbbrendűség és morális imperializmus alapján igaztalan vádak fogalmazódtak meg Magyarországgal szemben, nem kis részben a német sajtó hatására, amely nyomást gyakorol az ottani politikára” – mondta az államtitkár.
A magyar-német együttműködés azonban stabil, évszázados hagyományai vannak – hangoztatta, hozzátéve, Magyarországon ma is sok német vállalat, befektető működik, és ők egész másként látják a magyar bevándorlási politikát, mint ahogyan azt a német sajtó próbálja bemutatni.
Kiemelte, hogy a visegrádi négyeknek (Szlovákiának, Csehországnak, Lengyelországnak és Magyarországnak) saját történelmük van, amelyet nem lehet megkerülni, nem lehet idegen akaratot rájuk kényszeríteni. Az EU-ban most tartó központosítás a hatékonyságot veszélyezteti, nincs szükség tovább mélyülő integrációra – jelentette ki Kovács Zoltán.
Frank Füredi, a XXI. Század Intézet tudományos főmunkatársa a beszélgetésen annak a véleményének adott hangot, hogy Nagy-Britanniában sokan a migráció miatt szavaztak a Brexitre, az EU elhagyására. Kifejtette, a politikai elit gyáva. „Azóta is érkeznek a migránsok Nagy-Britanniába, de nem történik semmi” – fogalmazott.
Nem merik azt mondani, hogy ez így nem mehet tovább, mert félnek a médiától, félnek kimondani, hogy a migránsokat meg kell állítani. Az elitek szerint nem az a baj, hogy hibáztak, hanem hogy ezt az emberek észrevették – jegyezte meg.
Prőhle Gergely, a Habsburg Ottó Alapítvány igazgatója a migrációs válság kezdetére utalva arra hívta fel a figyelmet, hogy öt évvel ezelőtt a magyar kormány – ellentétben például a görög hatóságokkal – jogkövető magatartást tanúsított, igyekezett elvégezni feladatát, regisztrálni, nyilvántartásba venni az érkezőket. Éppen ez ellen tiltakoztak a Keleti pályaudvarnál feltorlódott migránsok, és erre mondta azt a német politika, hogy Magyarország rosszul bánik a menekültekkel, ezért kell nekik segíteni.
Azt mondta: a német Willkommenskultur (befogadás kultúrája) egyrészt történelmi örökség, az ottani politikai elit ezzel kompenzálja a náci múltat és demonstrálja nyitottságát. Másrészt a német kereszténydemokraták a hatalom megtartásáért ezzel próbáltak gesztusokat tenni koalíciós partnereiknek.
A CDU (Kereszténydemokrata Unió) balra sodródása pedig a német szélsőjobboldal, az AfD (Alternatíva Németországnak) megerősödéséhez és a német belpolitika destabilizálódásához vezetett.
A CDU kezdi felismerni, hogy váltásra van szükség a bevándorláspolitikában, Európa pedig akkor működik, ha a nagy országok is tudomásul veszik az eltérő hagyományokat. Felül kell vizsgálni a liberális álláspontot – mondta Prőhle Gergely.
