A XXI. Század Intézet Mindig péntek című podcast-sorozata legújabb adásának címe: Színes forradalomtól polgárháborúig. Békés Márton, az Intézet igazgatója Kosztur Andrással, az Intézet vezető kutatójával beszélget aktuális külpolitikai témáról, mégpedig Grúzia és Szíria kapcsán.
Október végén lezajlottak a grúziai parlamenti választások, ezeken meggyőző többséggel a Grúz Álom nyert, melynek fő üzenete az orosz–ukrán háborúból való kimaradás volt. A köztársasági elnök nem fogadta el az eredményt és tüntetések kezdődtek, amelyek kissé lecsillapodtak, majd egy hete újrakezdődtek. Mégpedig azért, mert a kormány – az Európai Unió „zsaroló magatartására” hivatkozva – felfüggesztette Grúzia csatlakozási tárgyalásait. Milyen ismerős! Pontosan ugyanez volt a forgatókönyv 2013–14 fordulóján a kijevi Majdan téren. Érdekes az elnökasszony személye: a grúz származású Szalome Zurabisvili franciaországi születésű, 2003–2004-ben Tbilisziben képviselte Franciaországot, ahonnét 2004–2005-ben a külügyminiszteri székbe ült át. 2018 óta köztársasági elnök, mandátuma a hónap végén jár le. Az előbbi évszámok azért érdekesek, mert éppen diplomáciai szolgálata alatt zajlott a „rózsák forradalma”, melynek köszönhetően választást tartottak és Miheil Szaakasvili lett az elnök, akinek a kabinetjében dolgozott.
Az erőszakmentes ellenállásból építkező „színes forradalmak” – mint az ezredfordulós jugoszláviai, a 2003–2004-es grúziai vagy a 2013–14-es Majdan-téri – olykor eljutnak a „bársonyos államcsíny” fegyveres szakaszába. A külföldről támogatott, helyi „színes forradalom” leggyorsabban az észak-afrikai és közel-keleti országokban vált fegyveres összecsapássá. Utóbbi hullámot nevezték „arab tavasznak”, amely Líbiában és Szíriában polgárháborúba torkollott. Előbbiben a Kadhafi-rezsimet sikerült megdönteni, az egykor gazdag ország azóta megosztott, elszegényedett és káoszba süllyedt, de a damaszkuszi Aszad-rezsimet – iráni és orosz segítséggel – sikerült stabilizálni 2017-re. Ennek lett vége, miután az ország északnyugati csücskébe, Idlib tartományba visszaszorított – a nyugati média által „lázadónak”, sőt olykor „mérsékelt ellenzéknek” nevezett – csoportok a múlt héten meglepetéstámadást indítottak. Ennek oka, hogy Irán és Oroszország is lefoglalt, a Hezbollahot pedig Izrael zilálta szét, de török támogatásról is hallani. Az al-Kaida közel-keleti szárnyából (al-Nuszra Front) kivált iszlamisták, török milicistákkal, ISIS-harcosokkal és kisebb frakciókkal kiegészülve, a Hajat Tahrír as-Sám nevet felvéve, elfoglalták Aleppót, amely Szíriai második legnagyobb városa.
A Mindig péntek legújabb felvétele Színes forradalomtól polgárháborúig címmel elérhető Facebookon, YouTube-on és 17 podcast-csatornán.
