Schmidt Mária

főigazgató

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának történelem-német szakán szerzett diplomát. 1985-ben doktori vizsgát tett, 1999-ben megszerezte a PhD fokozatot. 1996-tól a Pázmány Péter Katolikus Egyetem adjunktusa, 2000-től egyetemi docens, 2010 és 2024 között egyetemi tanár. 2005-ben „habilitált doktor” címet szerzett. 1985-ben három éves kutatási ösztöndíjat kapott a magyar zsidóság 20. századi történelmének tanulmányozására az MTA-Soros Alapítványtól. Posztgraduális ösztöndíjakkal, illetve vendégtanárként megfordult a bécsi és innsbrucki egyetemeken, Oxfordban, Párizsban, Berlinben a Technische Universität Zentrum für Antisemitismusforschung intézetében, Tel-Avivban, továbbá a jeruzsálemi Jad-Vashemben, a New York-i és az MTA-Soros Alapítvány támogatásával a bloomingtoni egyetemen, valamint a stanfordi Hoover Intézetben. 1998 és 2002 között a miniszterelnök főtanácsadója volt. A XX. Század Intézet, a XXI. Század Intézet és a Terror Háza Múzeum főigazgatója. 2002–2013 között a 20. századi európai diktatúrák és a demokratikus átalakulások összehasonlító kutatására létrejött nemzetközi Ettersberg Alapítvány kurátora. 1999 óta a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány kuratóriumának tagja, 2008 óta pedig részt vesz az Európai Történelem Háza elnevezésű projekt szakértői tanácsának munkájában, szintén ettől az évtől a Médiaunió kuratóriumának elnöke. 2015-től a Gulág Emlékbizottság állandó tagja. Alapító tagja a 2018-ban létrejött Nők Magyarországért Klubnak. 2015–2017  között az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékéve koordinálásáért felelős kormánybiztos, az emlékbizottság társelnöke. 2013–2018 között A Kommunizmus Bűneit Vizsgáló és a Román Száműzöttek Emlékét Ápoló Intézet (IICCMER) Tudományos Tanács tagja. 2013–2020 között az Első Világháborús Centenáriumi Emlékbizottság tagja, 2018-tól az első világháborús megemlékezések koordinálásáért felelős kormánybiztos. 2019-től a  "30 éve szabadon" emlékév koordinálásáért felelős kormánybiztos. Fő kutatási területei: a magyar zsidóság története 1918-tól, diktatúrák a XX. században, Magyarország története a diktatúrák alatt. Eddig tizenkét önálló könyve jelent meg, a legutóbbi 2022-ben. Munkájáért számos hazai és külföldi elismerést kapott, 2014-ben Széchenyi-díjjal tüntették ki. 2023-ban a Magyar Érdemrend középkeresztje a csillaggal polgári tagozat kitüntetésben részesült. 2024-ben vehette át a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karának Pro Facultate-díját. Szintén 2024-ben Szent Adalbert-díjban részesült.

Békés Márton

igazgató

Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen diplomázott történelem és politológia szakokon, 2012-ben történelemből PhD-fokozatot szerzett. 2009 és 2014 között a Hír TV Ősök tere és Retrográd című történelmi magazinműsorainak főszerkesztője volt. 2010 és 2014 között a Jobbklikk című internetes portált szerkesztette. 2014 óta a Terror Háza Múzeum kutatási igazgatója. 2018 tavasza óta a Kommentár folyóirat főszerkesztője. Eddig nyolc önálló és három társszerzős kötete jelent meg, tizennégyet szerkesztett.

2019 ősze óta a XXI. Század Intézet igazgatója.

G. Fodor Gábor

stratégiai igazgató

A Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Karán szerzett politológus diplomát 1999-ben. Az ELTE ÁJK Politikatudományi Intézetében doktorált 2003-ban, valamint habilitált 2011-ben. Közel másfél évtizedig tanított az ELTE ÁJK Politikatudományi Intézetében, három évig oktatott a Budapesti Corvinus Egyetem Politikatudományi Intézetében, négy évig fiatal kutatói ösztöndíjas volt a MTA Politikatudományi Intézetében. Több ízben volt kutatási ösztöndíjjal Ausztriában (2000, 2003, 2007), vendégelőadó volt az Aoyama Gakuin Universityn Tokióban (2010), több alkalommal is ösztöndíjasa volt a XXI. Század Intézetnek (2000-2001, 2003-2004). 2005-ben Akadémia Ifjúsági Díjat nyert, 2007-ben az év legjobb politikatudományi publikációjáért Kolnai Aurél-díjban részesült, 2008-ban Bezerédj-díjas, 2009-ben kimagasló kutatási tevékenységért MTA Bolyai-plakettben részesült. 2007-től a Századvég munkatársa, 2011-től stratégiai igazgató, 2016-tól elnökhelyettes, 2018-2021 között pedig az Alapítvány elnöke. 2015-től a 888.hu internetes hír- és véleményportál főszerkesztője. Könyvet írt többek között a polgári radikálisokról, Eric Voegelin politikai filozófiájáról, a kormányzásról. Legújabb könyvei: Az Orbán-szabály (2021); Politikai virológia – Kormányozni a vírust (2021); A „késes” ember – Gondolatháború (2023); Orbán kontra Soros (2024).

Galló Béla

tudományos főmunkatárs

Szociológus, közgazdász, a politikai tudományok kandidátusa. Az 1990-es évek közepén a barcelonai Autonóm Egyetem ösztöndíjas vendégprofesszora. 2010-ig az MTA PTI főmunkatársa, tudományos igazgatóhelyettese. Kutatási területei: Nemzetközi kapcsolatok elmélete, Geopolitika, Az európai integráció regionális és politikai tagoltsága, mechanizmusai. Ezekben a témákban számos tanulmány, könyvrészlet és könyvek szerzője. Jelenleg az európai szociáldemokrácia XXI. századi folyamatait kutatja. Publicistaként 2013-ig az Új Egyenlítő c. folyóirat főszerkesztője. Legutóbbi esszékönyve Mindig a haza címen a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány gondozásában jelent meg.

Deák Dániel

vezető elemző

Halkó Petra

vezető elemző

Általános és középiskolai éveit Szegeden töltötte. Felsőfokú tanulmányait a francia kormány ösztöndíjasaként a Francia–Német Egyetem Nemzetközi és Európai Tanulmányok dupladiplomás képzésén végezte, amely során két évet Clermont-Ferrandban, Franciaországban, egy évet pedig Regensburgban, Németországban töltött 2013 és 2016 között; politikatudományra és nemzetközi jogra specializálódott. Ezzel párhuzamosan teljesítette a Blaise Pascal Egyetem Német nyelv, civilizáció és kultúra BA programját. Mesterképzését a City, University of London Kül- és Gazdaságpolitika, Stratégiai Döntéshozatal szakon folytatta, ahol kitüntetett kiválóságként végzett 2018-ban. Közgazdász diplomáját a Budapesti Corvinus Egyetemen 2017-ben szerezte, valamint elvégezte a Queenslandi Egyetem A Mindennapi Gondolkodás Tudománya edX képzését. A történelemtudományok doktora, PhD-fokozatát 2024-ben summa cum laude minősítéssel szerezte a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen, ahol jelenleg megbízással foglalkoztatott oktatóként magyar politikatörténetet tanít nemzetközi hallgatóknak. 2015-ben a Vienna Capital Partners bécsi kockázati tőkebefektető cégnél végezte gyakornokságát befektetési elemzőként. 2015 és 2023 között a Századvég Alapítvány elemzőjeként, majd vezető elemzőjeként dolgozott, ahol gazdaság- és oktatáspolitikai, valamint európai uniós kérdésekkel foglalkozott. A Magyar Népfőiskolai Collegium, az Aquinói Szent Tamás Közéleti Akadémia és a Károli Interdiszciplináris Akadémia visszatérő vendégelőadója; előadásait jellemzően a nyugati és a keresztény civilizáció jövője témakörben tartja. Számos projektben vett részt, több tudományos munkája van, amelyek közül kiemelendő a Magyarország 2021 című kötetben olvasható Üdv a válságok korszakában: Megatrendek a 21. században és a Kommentár folyóiratban közölt Az új reneszánsz kora: A megújulás forradalma a 21. században című írása, valamint a Hungarian Conservative-ban megjelent Az EU-Törökoroszág migrációs megállapodás stratégiai elemzése címmel jegyzett tanulmánya. Egy szerkesztett kötete van: Csejtei Dezső filozófiatörténész Gómez Dávila-széljegyzetek és kommentek című könyve. 2023 áprilisa óta a XXI. Század Intézet vezető elemzője. Kutatási területe a stratégiai döntéshozatal és politikai gondolkodás, valamint a globális folyamatok politikai, gazdasági és társadalmi hatásai, történelmi gyökerei.

Kosztur András

vezető kutató

Tanulmányait az Ungvári Nemzeti Egyetemen végezte történelem szakon 2014-ben, ezután a Debreceni Egyetem Történelmi és Néprajzi Doktori Iskolájának hallgatója lett, ahol 2017-ben abszolutóriumot szerzett. 2017–2019 között összesen három félévig a prágai Károly Egyetemen (Csehország) kutatott az International Visegrad Fund ösztöndíjával, kutatási témája a csehszlovákiai orosz emigráció és az Eurázsia-eszme volt. 2019 novemberétől a XXI. Század Intézet kutatója, 2020 novembere óta pedig vezető kutatója. 2023 májusában a Karagandai Buketov Állami Egyetemen (Kazahsztán) volt vendégkutató a KKETTKA ösztöndíjával. Több írása megjelent a Kommentár folyóirat lapjain, rendszeresen publikál a Moszkvatér portálon és az Eurázsia magazinban. 2023. február–szeptember között az Eurázsia Központ külső szakértője volt. Kutatási területe a posztszovjet térség múltja és jelene, az orosz eszmetörténet, a geopolitikai folyamatok, valamint a civilizációelméletek.

Biró András

kutató

Tanulmányait a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen végezte nemzetközi tanulmányok szakon 2018-ban, szakmai gyakorlaton az Emberi Erőforrások Minisztériumában, az Európai Uniós Fejlesztéspolitikáért Felelős Államtitkárságon vett részt. 2019-ben, Erasmus-ösztöndíjjal öt hónapot töltött a csehországi Masaryk Egyetemen, majd a Stratégiai és Védelmi Kutatóintézetben teljesített szakmai gyakorlatot. 2021 januárjában a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen szerzett kitüntetéses mesterdiplomát regionális és civilizációs tanulmányok specializáción. Kutatási témakörébe főképp az európai muszlimok integrációjának és radikalizációjának vizsgálata, valamint a geopolitikai folyamatok elemzése tartozik, azonban Németország és Törökország politikai, gazdasági és társadalmi kérdéseivel is kiemelten foglalkozik. Több írása megjelent a Kommentár, az Eurázsia Szemle és Magazin, valamint a Hungarian Conservative folyóiratok lapjain. 2020 novemberétől a XXI. Század Intézet kutatója, 2023 szeptembere óta a PPKE BTK történész doktorandusza, 2024 októbere óta pedig a Batthyány Lajos Alapítvány ösztöndíjasa.

Petri Bernadett

kutató

Jogász végzettségét a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karán szerezte. Ezt követően európai uniós mesterszakot végzett a Cambridge-i Egyetemen, majd közgazdasági mesterszakot a Budapesti Corvinus Egyetemen. A jogi szakvizsgát követően tíz éven át dolgozott politikai területen az Európai Parlamentben és az Európai Bizottságnál. 2021-ben pszichológia alapdiplomát szerzett a Pécsi Tudományegyetemen. Számos felsőoktatási intézményben óraadó EU-működés és uniós szakpolitikai témában. 2020 márciusa óta a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpontjának kutatója, kutatási témakörébe tartozik az uniós intézmények működésének és politikai hátterének vizsgálata, az európai pártok és pártcsaládok, illetve a jogállamisági eljárások intézményközi háttere. A Magyar Fejlesztésösztönző Iroda ügyvezető igazgatója, ezzel összefüggésben 2024 elejétől a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium közvetlen uniós források felhasználásának koordinációjáért felelős miniszteri biztosa. 2023 márciusától a XXI. Század Intézet kutatója, a Szabad Európa Műhely tagja.

Nagy Beatrix

irodavezető

Történész diplomáját 2012-ben szerezte az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán. 2012-től 2023 márciusáig a Habsburg Történeti Intézet tudományos titkára volt. Több szakaszban és minőségben a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány emlékéveinek munkatársa: 2014–15 között az Első Világháborús Centenáriumi emlékezéssorozat pályázati titkára, 2016-ban az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékévének történész asszisztense, 2019 és 2022 között pedig a rendszerváltoztatást feldolgozó „30 éve szabadon” projekt történésze. Szerkesztő, legutóbb összeállított kötetei: Győztesnek lenni – 20 éves a Terror Háza Múzeum (társszerk. Tallai Gábor, 2021) és Gerő András: Liberális látószög (2022). 2023 márciusától a XXI. Század Intézet irodavezetője.