Eddig minden úgy történt, ahogy azt a Demokratikus Koalíció elnöke megtervezte, a balatoni szőlőskertben sétálva megjósolta.

Kilenc hónap huzavona után ma már a Gyurcsány-képlet van érvényben: minden egyéni körzetben egy közös jelölt, egy közös lista és egy miniszterelnök-jelölt lesz. Pedig az utóbbi kettőt néhány hónapja szinte még mindenki vitatta. Most pedig itt van Gyurcsány Ferenc tizennégy pontja is, és a szivárványkoalíció lépésről lépésre, közös program és elképzelés nélkül ugyan, de zárkózik fel a kormánypártok mellé. Legalábbis egyik-másik baloldali közvélemény-kutató mérése szerint. A 2020-as év nem csupán a Gyurcsány-képlet győzelméről, hanem az ellenzék „gyurcsánytalanítási kísérletének” kudarcáról is szólt.

A DK elnöke továbbra is egy lépéssel a szövetségesei előtt jár. Álszerényen, hatalmi önmegtartóztatást mímelve könyököl, gáncsol és pozicionálja magát az ellenzéki szivárványkoalíció élére. Idén minden úgy történt, ahogy ő azt még a tavasszal meghirdette. Közös jelölt minden választási körzetben, közös lista és miniszterelnök-jelölt. Pedig emlékezzünk csak vissza a (nem is olyan rég) múltra! Mit mondott az LMP a közös listáról? Miként állt a Jobbik a közös miniszterelnök-jelölt kérdéséhez? Hogy viszonyult a Momentum Gyurcsány Ferenc személyéhez?

Tavasszal a Jobbik, az LMP és a Momentum még két listában gondolkodott, és elvetette a közös miniszterelnök-jelölt tervét 2022-re, sőt, az utóbbi párt többször követelte azt is, hogy bármilyen módon is alakuljon majd a közösködés, Gyurcsány Ferenc ne szerepeljen semelyik listán sem. Bár gyorsan pontosított, hogy csak annyit kér, hogy 2022-ben (ha lesz új kormány) Gyurcsány Ferenc ne vállaljon közjogi pozíciót abban. A Párbeszéd és az MSZP mindeközben kikerülve a „Gyurcsány-faktort” az előválasztás intézményét hangsúlyozta, de ha rákérdeztek, akkor ők is arra céloztak, hogy a DK elnökének inkább a háttérben kellene maradnia.

Gyurcsány Ferenc mit sem törődve a károgással közben stabilizálta a pártja vezetését (míg az összes többi pártban hatalmi küzdelmek folytak), az évértékelőjén és a párt tisztújító kongresszusán cselekvési terveket fogalmazott meg, majd a karantén idején engedélyezett egyik egészségügyi sétája során, a szőlőföldek dűlőjén egy kamerába mondta a képletét: egy jelölt, egy lista, egy miniszterelnök-jelölt. Amit ekkor még sokan kikértek maguknak a leendő szövetségesei közül.

Majd jött a nyár. A Jobbik népszerűsége még lejjebb csúszott, Jakab Péter pedig mindenkit kizárt, aki nem értett egyet a Gyurcsány-képlettel. Ahogy ez történt a Momentumban is, amelynek vezetője azért szóban próbált egy kicsit keménykedni, de hasztalan volt minden erőfeszítése. Miközben Tihanyban Fekete-Győr András zavartan a sajtónak magyarázta azt, hogy milyen kifogásai vannak Gyurcsány Ferenccel szemben, a nevezett személy tucatnyi momentumos fiatallal barátkozott és lángosozott a büfében. Ebben a pillanatnyi életképben minden benne volt!

Mára mindenki elfogadta a Gyurcsány-képletet. A Jobbik is csak annyit mond, hogy a közös lista esetében azt a megoldást kell választani, ami maximalizálja a protestszavazatokat, ez pedig (minő véletlen) az egy lista lesz. Az LMP és a Momentum viszont már hivatalosan, a pártjaik minden döntéshozói szintjén beleegyeztek a képlet működésébe.

Gyurcsány Ferenc azonban továbbra is tarja a lépéselőnyt. (Ahogy a többiek a lépéshátrányt). Miután az együttműködés formálisan a megfogalmazott képlete szerint alakult, most egy tizennégy pontból álló elvi nyilatkozatot tett. Benne minden létező ellenzéki közhellyel: a jogállamiság visszaállításáról, az unióba való visszasimulás ígéretéről, a fideszesek felelősségre vonásáról és így tovább. Ami viszont külön üzenetértékű, hogy önkényesen kijelölte a többi ellenzéki párt helyét a „leendő kormánykoalícióban”. Meglepő véleménye szerint ugyanis az ellenzék világképe egységes. Ez „a közös világkép az ellenzéki együttműködés eszmei, politikai alapja”, amelyet, ha jól csinálnak, akkor koalíciós kormányzás lesz belőle, ahol a szerepeket meg lehetne majd osztani. Hallgassuk csak! „A Jobbik állandó figyelmeztetésével, hogy történelmi, nemzeti magyarságunk őrizni és védeni való érték, mindannyiunk ezerszer felemelő élménye. Közös Magyarországot és egy jobb hazát a Momentum új generációs európai liberalizmusával, az LMP és a Párbeszéd zöldpolitikai elkötelezettségével, az MSZP szociális demokráciát építő céljaival. Mi a Demokratikus Koalícióban lassan egy évtizede azért dolgozunk, hogy ezek a demokratikus áramlatok egymásra találjanak.”

Tehát miután Gyurcsány Ferenc kiharcolta, hogy az összefogás formája az ő általa megfogalmazott képlet szerint alakuljon, most egy új képlettel állt elő: megmondta, hogy kinek milyen ideológiai feladata lesz a szivárványkoalíción belül (feltéve, ha tényleg nyernek). 2021 első hónapjai így nagy valószínűséggel erről az új képletről szólnak majd, miközben az évek óta megkísérelt és vágyott „gyurcsánytalanítást” egyik ellenzéki pártnak sem sikerült elérnie. Lelkük – és felelősségük – rajta!

Nagy Ervin írása a Magyar Hírlap oldalán jelent meg.