Mai korunk egyik fő törésvonala a lokalizmus és a globalizmus szembenállása: hogyan ragadható meg ön szerint e feszültség lényege? Kik között jön létre ez a már-már elemi nézetkülönbség?

Az ezredforduló óta egy új, nemzeteken átívelő kulturális törésvonal jött létre Európában, amely aztán jól kitapinthatóan megjelent a politikában, és részben felülírta a hagyományos bal- és jobboldali megosztottságot is. Ezt nevezhetjük lokalista–globalista vagy föderalista–szuverenista nézetkülönbségnek. Míg az utóbbi meghatározott birodalmi gondolkodáson, addig az előbbi nemzetállami politikai szándékon és cselekvésen nyugszik. Európai Egyesült Államok vagy Nemzetek Európája – ez itt a kérdés. A globalista szellemiség ma a baloldal romjain építkezik, progresszív politikai célokat követ, a lokalista gondolkodás megerősítése pedig a jobboldal feladata lesz.

Mely területeken érhető tetten leginkább ez a szembenállás?

A szellemi frontvonalak közötti szakadékok mindig forradalmi vagy válságos időszakokban mélyülnek el igazán. Aktuálisan tehát a koronavírus-járvány kezelésében figyelhető meg ez a kulturális alapú politikai szembenállás. Hogyan oldunk meg egy problémát? Mit teszünk a nehézségek közepette? Erre vannak globalista, illetve lokalista, azaz nemzetállami képletek. Előbbi azt állítja, hogy egy globális eszközökkel felvértezett föderális Európa hatékonyabb; utóbbi pedig azt, hogy a stabil, demokratikusan megválasztott, szuverén kormányok jobban teljesítenek. Én az utóbbi igazságát tapasztalom ma.

Vajon mi kell ahhoz, milyen neveltetés vagy vérmérséklet, hogy az ember globalistává vagy épp lokalistává váljon?

A vérmérsékletben nem hiszek. Egyébként is elutasítom az emberi személyiség leegyszerűsítő tipológiáját. Ellenben hiszem, hogy vannak velünk született, meghatározó tulajdonságok, értékek és morális parancsok. És az is fontos, hogy hová és mikor születünk – ez az én felfogásom szerint Isten akarata. A teremtett rend ellen a progresszív baloldal lázad, a konzervatív ember sosem. Ha mégis, akkor menthetetlenül átcsúszik a másik oldalra – ahogy erről Molnár Tamás oly sok könyvében írt már. A neveltetés fontos, elengedhetetlen része a személyiségfejlődésünknek, ám mindenkinek van szabad akarata. Vannak olyan élethelyzetek, akár határhelyzeti pillanatok, amikor döntéseket kell hoznunk.

A lokalista szellemiség elfogadja a beleszületettséget, felelősséget vállal a környezetében élőkért.

Megjegyzem: az emberiséget nem lehet szeretni, egy-egy konkrét embert ellenben igen. Kölcsey írja a  Parainesisben: „ az ember véges állat, hatása csak bizonyos meghatározott körben munkálhat”. Szerintem ennek elfogadása a lokalizmus alapja ma, ami egyben kötelesség is a teremtett és az általunk épített világgal szemben. Felelősek vagyunk minden magyarért – mondja a konzervatív, vagy maradva Kölcseynél: a szerelmünket Isten egy „ háznéphez s ennek körén túl egy hazához láncolja”.

Mi a szerepe ebben a küzdelemben a kereszténységnek, illetve a vallásnak általában?

A kereszténység az európai kultúra legerősebb tartópillére. Ma is. Az egyház változik, hiszen változik minden, ami emberi. Persze ezzel nem azt akarom mondani, hogy a hithez ne lenne szükség a változó egyházra, sőt! Amint azonban az örök tanítás közvetítőinek és értelmezőinek egy része átmerészkedik a „túloldalra”, azaz kószálni kezd a progresszív világban, akkor nem csupán hitelét veszíti el, hanem elárulja a teremtett világ megóvásának parancsát is.

A lokalista szellemiségnek ugyan nem feltétele a vallásosság, dőreség is lenne ezt állítani, ám a hit mindenképpen meghatározója a kulturális alapállásunknak – és kicsit a politikának is.

Mégis számos eset azt példázza, hogy a vallás közvetítőinek egy része a globálissá vált progresszív szándékok mellé állt. Gondoljunk a németországi úgynevezett reformerekre. De ismerek olyan globális civil szervezetet is, amely katolikusnak vallja magát, ám az abortuszhoz való jog kiterjesztését propagálja. Fontos, hogy bár nagyon hangosak – és kitűnő a sajtójuk is –, azért ők vannak kisebbségben.

Nagy Ervin interjúját teljes egészében a Mandiner oldalán olvashatja.