A jövő hét fontos lesz a Magyarországnak járó uniós források ügyében, ugyanis először a tagállamok pénzügyminiszterei, majd a hét második felében az állam- és kormányfők találkoznak Brüsszelben és tárgyalnak a kérdésről. Az elmúlt hetekben végérvényesen bebizonyosodott, hogy valójában nem jogállamisági, hanem vitás politikai ügyekről van szó akkor, amikor az uniós források visszatartásával fenyegetik hazánkat Brüsszelben – fogalmazott Deák Dániel legújabb videóelemzésében. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: a külföldi finanszírozású Szabad Európa számolt be arról, hogy Ursula von der Leyennek másfél éve már a repjegye is megvolt Budapestre, hogy aláírja a megállapodásokat, amit a gyermekvédelmi törvény miatt mondott le; az elmúlt napokban pedig az Ukrajnának szánt közös uniós hitelfelvétel vagy például a globális minimumadó támogatását kérték az uniós pénzekért cserébe. Ezek mind politikai szempontok, nincsen köze a jogállamisághoz, ez utóbbi csupán politikai kommunikációs eszköz, nem pedig a valódi oka a források visszatartásának – szögezte le Deák Dániel.
A játékelmélet egyik alaphelyzete, a chicken game zajlik jelenleg Magyarország és Brüsszel között. Ez az az ismert helyzet, amikor két sofőr száguld egymás felé, és az veszít, aki előbb elrántja a kormányt – fogalmazott Deák Dániel a legújabb videóelemzésében. A XXI. Század Intézet vezető elemzője ezzel kapcsolatosan kiemelte: a játékelmélet e típusában a két fél előtt két döntési lehetőség van: vagy támadnak, vagy megfutamodnak, melynek során ha az egyik fél verseng és a másik kooperál, akkor a versengő nyeresége hét, az együttműködőé pedig kettő. Ha mindketten kooperálnak, akkor fejenként hat a nyereség. Ha mindketten versengenek, akkor a nyereség nulla, hiszen a legjobb esetben is csúnyán összetörik magukat. A játékelmélet logikája azt mutatja, hogy akkor jár a legjobban mindkét fél, ha kooperálnak.
Vélhetően ez lesz majd a helyzet az Európai Tanácsban is jövő héten, ahol a tagállamoknak kell megállapodnia a Magyarországnak járó uniós forrásokról – mondta az elemző.
A nyilvánosságra került információk alapján a tagállamok szeretnék elérni, hogy Magyarország ne vétózza meg az Ukrajnának szánt 18 milliárd eurós közös uniós hitelt és a globális minimumadó EU-s kiterjesztését. Közben a magyar kormány is emelte a tétet: tárgyalásokat kezdett az ukrán kormánnyal egy kétoldalú hitelmegállapodásról. Ez egyben vétót is jelent a közös uniós hitelre, ami a többi tagállamnak nagyon komoly problémát okozna, a nagy befizetők terheit jelentősen növelné. De szintén nem szavazott még a magyar parlament a svéd és a finn NATO-tagságról sem. A magyar kormány emellett azt is mondhatja a többi országnak, hogy minden közös döntést megakadályoz, ha nem adják oda a hazánknak járó uniós forrásokat. Természetesen a nyilvános kommunikációban a legtöbb fél tagadja, hogy kapcsolat lenne ezek között a dolgok között, de a politikai háttértárgyalások során minden bizonnyal együtt kezelik ezeket a kérdéseket – fogalmazott az elemző.
Jól mutatja szerinte, hogy komoly lapok vannak a magyar kormány kezében, hogy sajtóinformációk szerint Olaf Scholz német kancellár és Emmanuel Macron francia államfő közösen egyeztett Orbán Viktorral a keddi albániai uniós csúcson. Ugyancsak ennek a jele, hogy Olaszországgal és több kisebb tagállammal kiegészülve azt kérték az Európai Bizottságtól, hogy készítsen új javaslatot hazánk ügyében a napokban elfogadott törvények tükrében. A Bizottság frissített javaslatát ma fogják majd bemutatni.
Mindez azt jelzi az elemző szerint, hogy az uniós meghatározó tagállamai a Bizottság korábbi javaslatánál hazánk számára előnyösebb megállapodást szeretne tető alá hozni.
Felhívta a figyelmet: az uniós források visszatartása kapcsán mindig hangoztatták a balliberális oldalon, hogy a jogállamisági problémák az okai, illetve szintén kiemelt érv volt, hogy állításuk szerint „ellopják” ezeket a pénzeket Magyarországon. „Azt eddig is tudtuk, hogy ez nem így van, de az elmúlt napokban saját magukat buktatták le a balliberálisok” – fogalmazott Deák Dániel, aki kiemelte: a külföldi finanszírozású Szabad Európa például nyíltan kijelentette, hogy másfél évvel ezelőtt a gyermekvédelmi törvény elfogadása miatt nem jött aláírni a megállapodásokat Ursula von der Leyen, pedig már megvették a repjegyét is, a nyugati vezetők továbbá szintén nyíltan kimondták, hogy az Ukrajnának szánt hitelfelvétel és a globális minimumadó blokkolása a fő bajuk Magyarországgal.
Hiába próbálják tehát azt állítani, hogy a vita a jogállamiságról szól, a helyzet teljesen világos: valójában az a baja a globális baloldalnak Magyarországgal, hogy szuverén politikát képvisel és elutasítja a migrációt, kiáll a gyermekvédelmi törvény mellett, nem akarja tovább eladósítani Európát, elutasítja a szankciókat és nem támogatja a globális minimumadót.
Ezek színtiszta politikai okok, amelyeknek feloldására várhatóan a jövő heti európai tanácsi ülésen fog majd sor kerülni – zárta a videóelemzését Deák Dániel.
