Az elmúlt időszak baloldali tüntetései sikertelenek voltak, rendre csupán pár százan vesznek részt rajtuk és az őszi politikai szezonkezdet sem adott nekik új lendületet – mondta legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: a baloldali tüntetők azt hangoztatták, hogy tömeges felmondás várható a közoktatásban, ehhez képest a pedagógusok 99,99 százaléka tovább folytatta a munkát. Beszélt arról is, a baloldali pártok sincsenek jobb helyzetben, belső konfliktusok robbantak ki, ugyanakkor 2026-ban úgyis közös listán fognak majd elindulni a választáson.
A 2022-es parlamenti választáson történelmi vereséget szenvedett a balliberális oldal, amelyet követően a baloldali pártok még inkább háttérbe szorultak és a különböző külföldről finanszírozott szervezetek vették át a szerepüket. Így a választás óta szerveződött utcai demonstrációkat sem közvetlenül a pártok, hanem különböző politikai aktivisták vagy NGO-k szervezték – hívta fel a figyelmet Deák Dániel a legújabb videóelemzésébe. A XXI. Század Intézet vezető elemzője hozzátette: a nyár előtti tiltakozásokon legfeljebb pár százan jelentek meg, de az őszi politikai szezonkezdet sem adott nekik nagyobb lendületet, és ez várhatóan a mai hídfoglaló akció esetében sem lesz másként. Kiemelte: a délutáni csúcsforgalomban lezárni egy forgalmas hidat ráadásul nem túl szerencsés politikai akció, ezzel nem fognak tudni több embert megszólítani.
A baloldali tüntetők hónapok óta tömeges felmondást vizionálnak a közoktatásban, a Soros-féle 444.hu még számlálót is indított a távozó tanárok számáról.
Ugyanakkor még a saját számlálójuk szerint is a tanárok 99,99 százaléka tovább folytatta a munkát, nem mondott fel, így a tüntetések riogatásai nem váltak valóra, azok csupán politikai hangulatkeltésnek minősíthetőek – fogalmazott az elemző. Ez még súlyosabb hitelességi válságot eredményez ezen baloldali szervezetek számára, az állításaik az előzmények fényében sokkal kevésbé minősülnek hitelesnek.
Az elemző elmondta, nem csak a tüntetéseket szervező baloldali NGO-k, hanem a baloldali pártok sincsenek jobb helyzetben, az elmúlt időszakban tovább aprózódtak, újabb formációk jöttek létre. Példaként említette Vona Gábor pártalapítását, de a hétvégén Márki-Zay Péter bukott miniszterelnök-jelölt új pártja is zászlót bont. Mindez az ellenzéki oldal további fragmentálódását eredményezi. A szétesés mellett az elmúlt napokban ismét előtérbe kerültek a balliberális oldal belső konfliktusai is, ezúttal az LMP és a Momentum feszült egymásnak. „Mindez nem újdonság, hiszen elemzőként választásról választásra én is arról beszélek mindig, hogy ezek a pártok és politikusok sokszor nagyobb ellenszenvet éreznek egymást iránt, mint a kormánypártokkal szemben” – mondta az elemző. Kiemelte: a 2022-es parlamenti választási kampányban is kizárólag a hatalomvágy tartotta őket egyben, de már a választás estéjén felbomlott a szövetségük, Márki-Zay Péter mellé sem álltak ki a színpadra. Mindezek ellenére az elemző szerint hiú ábránd azt várni, hogy ezek a pártok nem fognak együttműködni a jövőben.
Most csupán egyfajta verseny zajlik közöttük annak érdekében, hogy 2026-ban a lehető legtöbb helyet kapják majd meg a Gyurcsány Ferenc vezette baloldali listán.
Erről szól a jövő évi EP-választás is szerinte, amelyen a pártok külön indulnak majd, így világosan látható lesz a támogatottságuk. Azok a pártok és politikusok, amelyek jól szerepelnek ezen a megmérettetésen, majd több helyet kapnak 2026-ban a baloldali listán, míg a bejutási küszöböt el sem érő szereplők lehet már kimaradnak a játékból, vagy csak kevés befutó helyet kapnak. Hiába van tehát most súrlódás az LMP és a Momentum között, ahogyan 2022-ben, úgy majd 2026-ban is közös listán lesznek, amelyet a DK dominál – fogalmazott. Hangsúlyozta: a jelenlegi közvélemény-kutatások alapján a balliberális oldalon a DK a legnépszerűbb, őket a Momentum követi, a többi formáció nem éri el az 5 százalékos küszöböt vagy akörül ingadozik a népszerűsége.
Ebből fakadóan könnyen elképzelhető az a forgatókönyv is, hogy a 2026-os választásig az egykori MSZP–SZDSZ-koalíció mintájára létrejön egy DK–Momentum-koalíció, amelybe beolvad a többi jelenleg még meglévő formáció. Ennek az lenne a logikája, hogy miközben a DK beszívja a Gyurcsány Ferenccel nem szimpatizáló balliberális szavazókat, addig a Momentum a Gyurcsány iránt ellenszenvet érző ellenzékieket szólítaná meg. A Momentum számára ez azonban nem jelentene függetlenséget, ahogyan egykoron az SZDSZ is az MSZP-től függött, úgy ebben az esetben is a DK lenne a domináns vezető párt. Ezt a folyamatot gyorsíthatja fel az EP-választás, amelyen könnyen elképzelhető, hogy a balliberális oldalon a DK-n és a Momentumon kívül egyik párt sem szerez majd mandátumot – zárta videóelemzését Deák Dániel.
