A járvány és a háború gyökeresen megváltoztatta a körülöttünk a világot, amelyhez hozzá kell igazítani a magyar gazdaságpolitikát, hogy ismét érdemi növekedés legyen Magyarországon. Ennek az új magyar gazdaságpolitika a semleges gazdaságpolitika, amely számos újszerű intézkedést tartalmaz. Ahhoz, hogy ezt a politikát sikerre lehessen vinni és a 2010 utáni időszakhoz hasonlóan meg lehessen szilárdítani az alapjait szükség van a nemzeti konzultációra – mondta legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: a nemzeti konzultáció eszközével már 2005 óta él a Fidesz, amely annyira sikeressé vált, hogy már ellenzéki pártok, sőt az ellenzéki főpolgármester is lemásolta.
Hétfőn kezdték el postázni a legújabb nemzeti konzultációt, amelynek központi témája az új magyar gazdaságpolitika lesz. A kitöltők dönthetnek arról, hogy Magyarország is támogassa-e azt a kereskedelmi háborút, amit az EU indított a keleti országok ellen, támogatják-e a multik rendszabályozását, a fiataloknak szánt munkáshitelt, a lakhatási támogatásokat, a 13. havi nyugdíj állandósítását, a családtámogatási rendszer bővítését, a béremelési programot, illetve hogy Magyarország ellenálljon-e Brüsszel büntetésének, amit azért szabtak ki hazánkra, mert nem volt hajlandó befogadni a migránsokat – mondta legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: ezek a mostani kormányzati célkitűzések ahhoz hasonlíthatóak, mint amikor a 2010-es kormányváltás és a 2008-as gazdasági világválság után új útra kellett terelni a magyar gazdaságot.
Emlékeztetett: Orbán Viktor számára ellenzékben is fontos eszköz volt a nemzeti konzultáció, magát a kifejezést a 2005-ös országértékelő beszédében használta először.
Akkor azt mondta, hogy a 2006-os parlamenti választásoknak úgy akar nekifutni, hogy a tervezett lépéseit a választópolgárokkal folytatott párbeszéd alapján építi fel. Deák Dániel hozzátette, hogy első lépésként létrehozták a Nemzeti Konzultációs Testületet, amely 2005. március 9-én tartotta alakuló ülését, a nyolc tagú testületnek külön szóvivője is volt Kudlik Júlia televíziós híresség személyében. Az akkori országjárás során Orbán Viktor és a testület tagjai mintegy 700 településre látogattak el és 1,6 millió ember véleményét hallgatták meg személyesen, telefonon vagy levelek útján. A Fidesz-KDNP a kampány során gyakran hivatkozott a konzultáció eredményeire, a választási programjának alapját is a konzultációs sorozat adta. A nemzeti konzultáció újraindítását 2010. április 27-én az országgyűlési választásokon aratott győzelem után jelentette be Orbán Viktor, amelynek deklarált célja továbbra is az ország vezetői és a választópolgárok közötti kapcsolat közvetlenebbé, szorosabbá tétele volt. Számos kiemelt kormányzati intézkedést konzultáció előzött meg az elmúlt 14 évben. Ilyen értelemben a nemzeti konzultációk hozzájárultak ahhoz, hogy egyetértési pontok jöjjenek létre a kormány és a magyar állampolgárok között – fogalmazott az elemző.
Deák Dániel kiemelte, hogy a nemzeti konzultációknak köszönhetően jött létre az önálló magyar modell, a konzultációk során ugyanis a választók egyebek mellett olyan sorskérdésekben nyilváníthattak ki véleményüket, mint például a szuverén gazdaságpolitika alapjainak megteremtése, a családtámogatási rendszer bővítése vagy az illegális migráció elleni küzdelem. Emlékeztetett: arra is volt példa, hogy egy kormányzati terv lekerült a napirendről a kérdőívek kiértékelése után. Az Alaptörvény megalkotása előtt ugyanis a kormánypárti oldalon felmerült a gyermekek után járó extra szavazati jog bevezetése a szülők számára. „Jól példázza, hogy a nemzeti konzultációnak érdemi ráhatása van a kormány döntéshozatalára, hogy a 2011 tavaszán kiküldött nemzeti konzultációkban a gyerek után járó plusz szavazati jogról is kérdezték a kitöltőket, de közel 74 százalékuk elutasította azt. Lázár János, a Fidesz akkori frakcióvezetője ezután azt nyilatkozta, hogy a kérdőívek alapján látható, hogy nincs megfelelő támogatottsága az elképzelésnek, így azt elvetik” – mondta az elemző.
Jól mutatja a nemzeti konzultációk sikerességét, hogy míg a 2010-es kormányváltás után kezdetben felesleges pénzkidobásnak tartotta az ellenzék ezt a kapcsolatteremtési formát, az utóbbi években több ízben is igyekeztek lemásolni.
A Jobbik például 2016-ban „Valódi Nemzeti Konzultáció” néven postázott kérdőíveket a választóknak, mint fogalmaztak azért, hogy „az oktatás, a korrupció és az egészségügy helyzetéről többoldalú egyeztetéseket folytassanak az országban”, valamint felhívják az emberek figyelmét ezekre a problémákra. A párt akciója azonban érdektelenségbe fulladt, hónapokon keresztül be sem számoltak annak eredményéről, miközben a kormányoldal nemzeti konzultáció esetén gyakorlatilag hétről hétre közöli, hogy hány kérdőív érkezett vissza. Azóta a baloldali pártok több más hasonló kísérlete is kudarcot vallott, legutóbb például Karácsony Gergely konzultációját küldték vissza csupán pár tízezren a több millió lakosú Budapesten – idézte fel az elemző. Mindez azt jelzi, hogy a kormánypártokkal szemben a baloldali pártok nem képesek olyan témákat napirendre tűzni, amelyek az embereket a mindennapjaikban foglalkoztatják.
