A titokzatos amerikai múlttal rendelkező baloldali miniszterelnök-jelölt, Márki-Zay Péter kampánya és szlogenjei nemzetközi receptet követ, többek között Ukrajnában, Szlovákiában és Lengyelországban is ezt alkalmazták. A magát az elittel szembeszegülőnek beállító hódmezővásárhelyi polgármester több külföldi nagykövettel is egyeztetett, az addigi esélyes Karácsony Gergely pedig egyik napról a másikra váratlanul visszalépett, ami azt jelzi: a globális balliberális körök vele szemben egy új jelöltet támogatnak Magyarországon. A baloldali politikus „elitellenes” kampánya ugyanakkor hamar félremehet, hiszen Gyurcsány Ferenc az előválasztáson tovább erősödött, így a párttal és frakcióval nem rendelkező Márki-Zay Péter erősen kiszolgáltatott lehet a DK vezetőjének, aki megkerülhetetlen tényezővé vált a baloldalon.

Messziről jött ember

Az elmúlt években egyre élesebbé vált a feltűnően külföldi érdekeket szolgáló ellenzék, valamint a nemzeti kormány közötti konfliktus. A baloldal történelmi okokból kifolyólag immár száz éve képvisel nemzetközi programot, őmellé társultak a nemzeti törekvésüket feladó valamikori rendszerellenes pártok (Jobbik, LMP) s megerősíti szövetségüket több olyan párt, amelyek nyíltan vállalják, hogy nem többek egy európai/transzatlanti progresszív–kozmopolita misszió hazai képviselőinél (DK, Párbeszéd, Momentum). Napirendjük meghatározásában segítségükre van a nem kormányzati szervezetek tucatja, tematikájukat egy egész intézményhálózat dolgozza ki, hangjukat pedig felerősíti a kormánykritikus média. Utóbbi háromban az a közös, hogy egyaránt külföldről finanszírozzák őket.

Sok a kérdőjel Márki-Zay Péter múltjában, ugyanis eddig kevésbé volt látható az országos nyilvánosságban, a kampány során vélhetően több meglepő dolog is ki fog majd derülni róla. Az egyik legnagyobb kérdés, hogy vajon mit csinált pontosan öt évig Kanadában, illetve az Egyesült Államokban. Az életrajza szerint 2004-ben néhány hónapig házról házra járó értékesítő volt egy telefonszolgáltatónál, majd marketingesként kapott állást Kanadában. Ezután az Egyesült Államokba költözött, ahol a CARQUEST nevű cégnél dolgozott, majd 2009-ig az Eastern Indiana Regional Workforce Board felügyelőbizottsági tagja volt.

Azt tudni, hogy Márki-Zay a feleségével az USA-ban többször járt az amish közösségben, a felesége pedig előszeretettel segített a vallási csoport tagjainak az otthonszülésben. A fényevés hazai nagymestere pedig ismeretlenül pénzelte dollárezrekkel őket amerikai tartózkodásuk alatt: egyebek mellett Haas György finanszírozta felesége szülésznői tanulmányait is. Ezt egyébként a „mormon államban” található Midwives College of Utah-n végezte.

A jelek szerint azonban nemcsak az üzleti szférában tevékenykedett a tengerentúlon, hiszen a szintén jó amerikai kapcsolatokkal rendelkező Kész Zoltánnal közösen a 2019-es Orbán–Trump-találkozó idején az amerikai fővárosba látogattak, azzal büszkélkedve, hogy a Külügyminisztériumban fogadták őket, mint ellenzéki magyar politikusokat. A találkozónak azonban számos részlete homályban maradt mind a mai napig. A hódmezővásárhelyi polgármester később annyit árult még el az amerikai utazásról, hogy részt vett a Soros György által is támogatott German Marshall Fund kerekasztal-beszélgetésén, és találkoztak a Magyarországot szintén előszeretettel kritizáló Helsinki Bizottság képviselőivel. Márki-Zay egy nyilatkozatában azt is elismerte: arra kérte tárgyalópartnereit, hogy az Egyesült Államok segítse az ellenzék munkáját. Azt is tudni, hogy a globális baloldal emblematikus politikusainak, Hillary Clintonnak és Barack Obamának is szurkolt az amerikai elnökválasztások alkalmával. Márki-Zay egyébként 2019 júliusában Budapesten az amerikai kongresszus küldöttséggel találkozott többedmagával. Az amerikaiak segítségét kérte az ellenzéknek, például a Szabad Európa Rádió újraindítását.

Nemzetközi recept

Nem Márki-Zay Péter az egyetlen, aki országos hálózat és helyi szervezetek nélkül tudott jelentősnek mondható politikai támogatást szerezni és azzal valamelyest átírni az adott ország belpolitikai erőviszonyait. Az utóbbi években több, Márki-Zayhoz hasonló karakter is feltűnt térségünk országaiban, akik több esetben a politikától távolról érkezve, látszólag jobb- és baloldali nézeteket egyaránt képviselve vagy azokat „meghaladva” tudtak erős támogatást kiépíteni, aminek köszönhetően alig pár hónap alatt váltak politikai tényezőkké. Ezek a sikerek azonban gyakran rövidéletűnek vagy egyenesen destabilizáló hatásúnak bizonyultak.

Ukrajnában a 2019-es elnökválasztások előtt két, a szórakoztatóiparból érkező szereplőt is a potenciális jelöltek között emlegettek. Volodimir Zelenszkij színész, humorista a Nép Szolgája nevű sorozatának köszönhetően – amelyben egy tanárból lett elnököt alakít – sikeresen tudta felépíteni a nép soraiból jövő, végre igazságot tevő elnökjelölt imázsát, és meg is nyerte az elnökválasztást. A másik jelöltaspiráns, Szvjatoszlav Vakarcsuk énekes Zelenszkij lendületes előretörését követően lemondott az indulásról, és a regnáló elnököt támogatta, a nyári parlamenti választásokon azonban saját pártjával, a Holosz (Hang) nevű formációval bejutott a parlamentbe. Zelenszkij pártja, amely a nevét is a népszerű sorozattól kölcsönözte, a parlamenti választáson Ukrajna történetében egyedülálló módon egyedüli többséget szerzett a Legfelsőbb Tanácsban.

Vakarcsuk egy évvel a választások után lemondott mandátumáról, nem sokkal ezután volt frakcióját szétfeszítették a belső hatalmi harcok. Az elsősorban korrupcióellenes, szociális és persze az Ukrajna esetében aktualitással bíró békeígéretekkel kampányoló Zelenszkij, bár pozícióját még megtartotta, mozgásterét egyre szűkíti egyrészt a nyugati támogatók és a helyi oligarchikus elitek kettős szorítása, másrészt pedig a saját csapatán belüli marakodások. Zelenszkij egy sor, korábban jórészt ismeretlen szereplőt hozott be a politikába, – részben az oligarchikus elitek másodvonalából, részben a nyugati NGO-k köréből – az elnöki és parlamenti választások idején élvonalba kerülő figurák nagy része azonban mára szakított az Elnöki Irodával.

A „nép szolgái” parlamenti többséghez jutva tulajdonképpen az összes fontosabb pozícióba saját embereiket ültették, ehhez képest kormányzásuk két éve alatt már a saját maguk által kijelölt kormányfőt, főügyészt, házelnököt, de még elnöki hivatalvezetőt is le kellett cserélniük. Szintén problémát jelent, hogy a pártokon kívülről érkező Zelenszkij a parlamenti választások előtt mindössze néhány hónap alatt toborozta össze pártját a legkülönfélébb elemekből és érdekcsoportokból, ami ennek megfelelően belső frakciókra hullott, amelyek egy része időről-időre ignorálja az elnök, vagy a kormány által tett javaslatokat.  Az eredetileg 254 képviselői mandátumhoz jutó Nép Szolgája a szavazásokon rendre csak más frakciók segítségével éri el a szükséges 226 szavazatot, előfordult, hogy egy-egy kormánypárti javaslatra mindössze 176 szavazat érkezett az elnök pártjának soraiból.

Más volt szovjet államokban is voltak próbálkozások arra, hogy „kívülről jött” személyek átalakítsák a politikai palettát. Grúziában 2019-ben két, addig politikán kívüli üzletember, Mamuka Hazaradze és Badri Dzsaparidze alapította meg a Lelo Grúziáért nevű pártot, azért, hogy megszüntessék a grúz politikai élet kétpólusú jellegét, ez azonban nem sikerült. A Lelo támogatottsága a tavalyi parlamenti és idei önkormányzati választásokon is 3 százalék körüli maradt, és a parlamenti választások után kénytelen volt együttműködni az ellenzék vezető erejének számító, Miheil Szaakasvili volt elnökhöz köthető Egyesült Nemzeti Mozgalommal. Moldovában Renato Usatîi, mérnök és üzletember, Bălți városának polgármestere vált országosan ismerté elit- és korrupcióellenes retorikájával, aki a tavalyi elnökválasztáson ugyan 16,9 százalékos eredménnyel a harmadik helyen végzett, idén azonban az őt támogató választási tömb nem tudta megugrani az öt százalékos parlamenti bejutási küszöböt.

Čaputová a 2017-ben alapított Progresszív Szlovákia (PS) alapítótagjaként csupán kevésbé ismert politikusnak számított Szlovákiában, míg Matovič több éven keresztül a parlament legkiszámíthatatlanabb és legkomolytalanabb politikusaként tevékenykedett. A 2018-as Kuciak-gyilkosságból adódó politikai zavart, valamint az erős, nemzetközi és civil szervezetektől érkező támogatást kihasználva azonban mindkét politikus rövid idő alatt komoly támogatottságra tudott szert tenni, ezt kihasználva pedig hamar a szlovák politikai elit legmeghatározóbb tagjaivá váltak. Ennek köszönhetően Čaputová megnyerte a 2019-es köztársasági elnökválasztást, míg Matovič és pártja (OĽaNO) egy évvel később a parlamenti választások után lett a megalakuló koalíciós kormány vezetője. A kezdeti lelkesedést azonban Szlovákia esetében is hamar a botrányok váltották fel. A belső feszültségek különösen a négypárti kormánykoalíciónál mutatkoztak meg, ahol az ideológiai és személyi ellentétek idővel teljesen megbontották a pártok közti egységet. Ennek következtében végül Igor Matovič alig egy éves kormányzás után lemondásra kényszerült, de a kialakult kormányválság és az országban terjedő korrupciós botrányok már a köztársasági elnökbe vetett bizalmat is megingatták, aki politikai háttér és tapasztalat nélkül láthatóan nem képes megfelelően kezelni a kialakult helyzetet.

Hasonló esetek történtek Lengyelországban és Bulgáriában is, de az olaszországi, Beppe Grillo humorista által alapított Öt Csillag Mozgalom is a Márki-Zayhoz hasonló politikusok látványos felemelkedését és bukását szemléltetik. A lengyeleknél például egy olyan párt számít az egyik legnépszerűbb ellenzéki csoportosulásnak, amelynek vezetője Szymon Hołownia, az országban nagy sikerrel futó Mám Talent! nevű tehetségkutató egyik korábbi műsorvezetője. Bulgáriában pedig egy korábbi televíziós személyiség és énekes, Szlavi Trifonov által alapított Van Ilyen Nép (ITN) nevű párt 2021 áprilisában második helyen végzett a parlamenti választásokon, majd a sikertelen kormányalakítási kísérletek miatt kiírt júliusi előrehozott választásokon első helyet szerzett. A hirtelen felemelkedett párt azonban szintén képtelennek bizonyult a koalícióalakításra, újabb politikai válságot okozva ezzel az országban. Novemberben így – idén már harmadszor – ismét parlamenti választásokra kerül sor Bulgáriában; Trifonov pártja jelenleg már csak harmadik-negyedik helyen szerepel a közvéleménykutatásokban.

A tapasztalatlanság pedig a rutinosabb politikai erőkkel való kényszerű együttműködés során nem csak ezen politikai projektek számára jelenthet hátrányt, de olykor országos szintű politikai válságot is okozhat.

Gyurcsány-paktum

Az újbaloldali és liberális politikai elit tagjai már egy évtizede azon dolgoznak, hogy megszabaduljanak a „Gyurcsány-problémától” a baloldalon, az előválasztást is ezért találták ki. Ez azonban nem sikerült, sőt: Gyurcsány Ferenc pozíciói minden eddiginél erősebbek lettek, az újbaloldal sokáig sztárolt politikusa, Karácsony Gergely pedig elbukott. Márki-Zay Péter előtérbe kerülése is Gyurcsánynak kedvez, hiszen ő egy olyan személy, akinek nincsen pártja, de még frakciója sem lesz a parlamentben, így könnyen irányítható, súlytalan politikusnak számít. Így a baloldali előválasztés legnagyobb nyertese Gyurcsány Ferenc és a DK, az újbaloldali politikai erők pedig eljelentéktelenedtek. Karácsony Gergely szintén gyenge, bukott poltikus lett, míg pár hete még az újbaloldal nagy reménységének számított.

Márki-Zay Péter a fentiekben részletezett nemzetközi receptet alkalmazza, vélhetően külföldi megbízói támogatásával. Az elitellenes szólamokat ugyanakkor jelentősen árnyalja, hogy a baloldalon belül egy olyan szivárványkoalíció alakult ki, amelyben a legerősebb és így megkerülhetetlen szereplő Gyurcsány Ferenc és pártja, a Demokratikus Koalíció.

A DK vezetője ezzel üzente meg Márki-Zay Péternek, hogy ki a valódi vezér a baloldalon, akit nem lehet megkerülni a továbbiakban sem. Ez jelentősen rombolhatja a hódmezővásárhelyi polgármester elitellenes szólamaiba vetett hitet, hiszen a balliberális szavazók törzsközönségének is világossá válhat egyhamar, hogy Karácsony Gergelyhez vagy Bajnai Gordonhoz hasonlóan Márki-Zay Péter is Gyurcsány Ferenc politikai foglya.

Emellett a Gyurcsánnyal kötött szövetség azt az imázsát is erősen rombolja, miszerint ő egy jobboldali, konzervatív politikus lenne. Ugyancsak inkább a baloldalra tolják az olyan típusú kijelentései, mint például hogy saját bevallása szerint Gyurcsány Ferencnek azt mondta: „Elnök úr, könyörgöm, azért dolgozom, hogy a DK ne a legerősebb ellenzéki, hanem a legerősebb kormánypárti frakció legyen.” Szintén eddig a baloldali politikusoktól hallott álláspont, hogy Márki-Zay szerint az őszödi beszéd egy őszinte szembenézés volt. De egy nyilatkozatában saját maga is egyértelművé tette, hogy baloldali kormányt vezetne, mint fogalmazott: „egy olyan közös programot fogok végrehajtani, amelyben a baloldali programelemek és a zöld elemek, sőt a liberálisoknak kedves, fontos pontok is megvannak. Szó sincs arról, hogy egy konzervatív kormány alakulna Magyarországon”.

Összefoglalva: jól látszik, hogy Márki-Zay Péter elitellenes szólamai már jól ismert és több országban is kipróbált nemzetközi recepten alapszanak, ugyanakkor Gyurcsány Ferenc erős szerepe és a vele kötött szövetség miatt ezt sokkal nehezebb lesz majd eladni a választók számára, várhatóan Karácsony Gergelyhez hasonlóan ő is beszorul a baloldalra és terveivel ellentétben nem tudja majd megszólítani a bizonytalan centrumszavazókat 2022-ben.

Deák Dániel – Kosztur András – Matyi Tamás