Orbán Viktor egy olyan nemzeti koalíciót hozott létre, mellyel számos korábbi társadalmi törésvonalat elfedett, több millió embert maga mögé tudott állítani. A Fidesszel szemben pedig internacionalista, kozmopolita, illetve a nemzeti kérdések iránt közömbös pártok állnak, amelyek „nemzetközi brigádként” fognak szembeszállni 2022-ben a nemzeti oldallal – hangzott el Békés Márton történész és G. Fodor Gábor politológus beszélgetésén, amelyet Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzője, a Mozgásban című műsor műsorvezetője moderált. Békés Márton kiemelte: a magyar politikatörténetben két nagy áruló van: az SZDSZ, amely antikommunista pártként összeállt az egykori állampárttal, illetve a Jobbik, amely ugyan Gyurcsány Ferencék ellenében jött létre, most mégis vele szövetkezik. G. Fodor Gábor szerint a törésvonalak ilyen szintű átlépése hosszútávon semmiképpen sem marad büntetlenül, a Jobbik is az SZDSZ sorsára fog jutni.
Nemzeti Orbán-koalíció
A Mozgásban című műsor apropója Békés Márton (a Terror Háza Múzeum kutatási igazgatója, a Kommentár folyóirat főszerkesztője) Történelmi blokk áll Orbán mögött című tanulmánya volt, amelyben a történész egyebek mellett kifejti: az elmúlt tíz évben az Orbán Viktor vezette Fidesz–KDNP-nek sikerült egy olyan „új társadalmi koalíciót kormányzása mögé állítania, amely stabilan a hazai érdekek és értékek képviselete mellett szavaz”.
Békés Márton a beszélgetés elején kifejtette, a város–vidék, a vallásos–nem vallásos, tőkés–munkás és egyéb más törésvonalak minden társadalomban jelen vannak, az ezeket megszólaltató pártok azonban bizonyos törésvonalakat fel tudnak erősíteni, másokat pedig el tudnak halványítani. Szerinte az elmúlt tíz év stabil kormányzása azokat a pontokat találta meg a magyar társadalomban, amelyek összekötik az embereket.
Ezért nevezhető nemzeti „Orbán-koalíciónak” a kormányzás mögött álló társadalmi közeg, mert a Fidesz–KDNP felülírta a korábban jelen lévő törésvonalakat, mint például a jobb- vagy baloldaliság.
Hozzátette: a múlt hétvégi borsodi időközi választás kitűnően tudja illusztrálni, hogy milyen törésvonal-változás ment végbe az elmúlt évtizedekben a magyar társadalomban: az egykori kommunista mintavárosnak számító Tiszaújváros (korábban Leninváros) baloldali szavazói minden probléma nélkül leszavaztak egy antiszemita jobbikos jelöltre. „Kialakult mára egy nemzeti pólus, amelyet a Fidesz–KDNP fémjelez és egy nemzetközi pólus, amelyhez a baloldali pártok és a Jobbik tartoznak” – mondta Békés Márton.
G. Fodor Gábor politológus szerint a „társadalmi erőtér” lényegesen mélyebb a politikai erőtérnél, ez pedig azokat az embereket, társadalmi csoportokat foglalja magában, amelyek elmennek szavazni. Húsz évig működött szerinte az úgynevezett „Horn-együttható”, amely mögött közel 3 millió ember felsorakozott választásról-választásra. A 2006-os események után azonban összeomlott ez a társadalmi erőtér, a Fidesz pedig létrehozott újabbat: kibékítette azokat a társadalmi csoportokat, amelyeket a balliberális kormányok összeugrasztottak egymással, és a nemzeti ügyek politikája révén olyan ügyeket emelt a középpontba, melyeknek köszönhetően a korábbi törésvonalakat felülíró többséget tudott létrehozni.
Létrejött egy olyan nemzeti ügyek mellett elkötelezett többség, amellyel ki lehetett alakítani egy erős kormányzati többséget.
A Fidesz a borsodi időközi választáson is ezt a társadalmi erőteret állította a kampány középpontjába, míg az ellenzék csupán személyekről beszélt.
Történelmi blokk, jobbról
Békés Márton Antonio Gramsci után „történelmi blokknak” hívja ezt a társadalmi erőteret. Nagyon különös helyzetnek nevezte, hogy a nemzetközi erők támadásainak hatására az Orbán-koalíció megerősödött az elmúlt években, több olyan kormányzati intézkedés történt az elmúlt években, amely elfedte a korábban jelen lévő törésvonalakat a társadalomban.
Ennek köszönhető, hogy a Fidesz vezeti a népszerűségi listákat minden társadalmi csoportban – mondta, hozzátéve, a borsodi győzelem különösen annak fényében komoly győzelem, hogy kormányzati ciklus közepén vagyunk.
A Jobbik kapcsán mindketten kifejtették, hogy a társadalmi törésvonalakat nem lehet büntetlenül átlépni. Példaként hozták fel az SZDSZ árulását, amely antikommunista pártként összefogott 1994-ben az MSZP-vel, de ugyanilyen „nagy áruló” a magyar politikatörténetben a Jobbik is, amely szélsőjobboldali pártból évek alatt Gyurcsány-szövetséges lett. Várhatóan ugyanaz lesz a sorsa a Jobbiknak, mint ami az SZDSZ-nek – állapították meg. Békés Márton kiemelte azt is, hogy a Fidesz egyetlen törésvonalat sem lépett át, története során mindvégig az antikommunista oldalon volt, „politikai portfólióját” az elmúlt harminc évben folyamatosan bővítette csak. G. Fodor Gábor a Jobbik pálfordulása kapcsán megjegyezte, hogy hosszútávon az ilyen árulást mindig megbüntetik a választók.
A Fidesz azért tudott domináns pártrendszert létrehozni G. Fodor Gábor szerint, mert rájött arra, hogy a politika több az elosztási kérdéseknél.
Mint mondta, nem elég az, hogy „magasan lobog a zászló, mert fontosak a zászló nélküli emberek is”. Ezzel kapcsolatosan megjegyezte: sikerült olyan értékelvű politikát létrehozni, amely a „zászló nélküli embereket” is megszólította. A baloldalon ilyen morális alapállás nincsen, a borsodi időközin is beálltak egy antiszemita jelölt mögé. Nem tudnak mit ajánlani a választóknak, nincsen meg sem a személyi, sem a szellemi feltétele mindennek – fűzte hozzá.
A baloldal kapcsán sokáig élt a szakértelem mítosza, ez azonban 2006-ban az őszödi beszéd után megdőlt – vetette fel Deák Dániel.
G. Fodor Gábor ezzel kapcsolatosan kifejtette, a szakértelem mítosza azért kellett a baloldalnak, mert így tartották távol az embereket a politikától, az értelmiségiekkel legitimálták mindazt, amit a megszorításoktól kezdve az IMF-hitelig végrehajtottak. A politológus elmondta, ma Magyarországon professzionálissá vált a politika, már nem él az az értelmiségi mítosz, ami a ’90-es és a kétezres években, a Fidesz bekapcsolta az embereket a politikai döntéshozatalba. „Ott van az erős vezetés és ott van az emberek véleménye” – mondta G. Fodor Gábor, ezzel szerinte nem tud mit kezdeni az elitista baloldal, amely távol akarja tartani az embereket a politikától és az értelmiségre bízná a döntések meghozatalát.
Nemzetközi ellenzék
A 2022-es választás kapcsán Békés Márton elmondta: a nemzeti oldallal szemben internacionalista, kozmopolita, illetve a nemzeti kérdések iránt közömbös pártok állnak majd szembe.
G. Fodor Gábor ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy aki a nemzeti oldal alternatíváját akarja adni, az csak nemzetközi, azaz napjainkban globalista lehet. „A nemzeti oldallal szemben egy nemzetközi hadtest fog majd felállni” – fűzte hozzá. Aki egyben tartja majd ezeket a pártokat az pedig nem más, mint Soros György lesz, így Orbán és Soros emberei fognak majd megmérkőzni 2022-ben.
