A külföldről támogatott médiumok száma az elmúlt években nagymértékben megemelkedett Magyarországon, aminek köszönhetően ezek mára a tömegtájékoztatás jelentős hányadát birtokolják az országban. Az indirekt befolyásszerzés egyik leghatékonyabb eszközeként számontartott, rendszerint a donorszervezetek érdekeit szem előtt tartó, külföldről finanszírozott újságok, rádiók és internetes hírportálok ennek köszönhetően ma már napi több milliós eléréssel rendelkeznek, így komoly befolyásoló erővel bírnak az ország belpolitikai folyamataira.

A XXI. Század Intézet a legújabb elemzésében azokat a külföldről finanszírozott médiumokat veszi górcső alá, amelyek az elmúlt évek során tapasztalt növekvő befolyásukat rendre a magyar belpolitikába való beavatkozásra használták fel.

Külföldről finanszírozott médiumok – az indirekt befolyásszerzés eszközei

Míg a 20. század során a belső hatalomátvételeket jellemzően fegyveres erővel hajtották végre, addig a 21. században a kemény, katonai államcsínyek helyét puha puccsok vették át, amelyeket változatos eszközökkel hajtanak végre.

Az így szerzett befolyás eszközei között említhetjük a nemzetállami jogot felülíró nemzetközi jogot, a gazdasági nyomásgyakorlást, a kulturális hegemónia megszerzését és a médián keresztüli befolyásolást is, amelynek köszönhetően az indirekt befolyásszerzés mára a közvetett hatalomgyakorlás legáltalánosabb formájává vált.

Az indirekt befolyásszerzés mára kétségtelenül a kommunikációs, többnyire audio/vizuális tömegtájékoztatási eszközök területén a legsikeresebb. Miután a plurális, de szervezett média a konkrét politikai hatalomnál is jelentősebb eléréssel, hatással és befolyási képességgel rendelkezik, az ország határain túlról, különböző befektetők, oligarchák és alapítványok által fenntartott médiák olyan mértékű kulturális-politikai részesedést képesek elérni az egyes országokban, ami az államok szuverenitásának kérdését is felveti. Az elmúlt évek során ez leginkább az egyre inkább elterjedt „színes forradalmak” során volt tetten érhető, ahol az országok destabilizációja rendre a donorszervezetek érdekeit szolgáló, kívülről finanszírozott médiák segítségével kezdődött, amit minden esetben a dezinformálás, manipuláció és szubverzió jellemzett.

Magyarország esetében a külföldi médiumok megjelenése a kereskedelmi televíziók elterjedésével vette kezdetét, amelyek közül elsőként az amerikai HBO kezdte meg működését az országban (1991). A kereskedelmi televíziózás igazi áttörése azonban 1997-ben, az RTL Klub és a TV2 kereskedelmi csatornák elindulásával következett be, aminek köszönhetően az addig piacvezető Magyar Televízió jelentősen veszített a nézettségéből. A következő években aztán a kereskedelmi televíziós csatornák mellett a rádióadók, majd fokozatosan a nyomtatott sajtó területén is egyre több, külföldről támogatott médium kezdte meg működését az országban, míg a kétezres évektől kezdve az internetes szolgáltatások elterjedése további hírportálok és online műsorok megjelenését eredményezték, amelyek között az évek során szintén egyre nagyobb hányadot tettek ki a külföldről finanszírozott médiumok.

Növekszik a külföldi médiabefolyás Magyarországon

A rendszerint baloldali-liberális érdekeket képviselő médiumoknak az utóbbi években a magyar tömegtájékoztatás jelentős részét sikerült elfoglalniuk, és a növekvő befolyásukat, valamint a széles közvélemény elérését kihasználva általában egyoldalúan, a donorszervezetek érdekei szerint igyekeznek informálni a közvéleményt az aktuálpolitikai eseményekről. A napi szinten több millió embert elérő, az emberek számára elsődleges tájékoztatási forrásként működő médiumoknak így mára komoly szerepük van az ország belpolitikai folyamatainak alakulásában.

Ezek közé a médiumok közé sorolhatjuk többek között az RTL Klub-ot, ami a németországi Bertelsmann-csoport által működtetett RTL-csoport tagjaként sugároz Magyarországon. A Bertelsmann-csoport az egyik legnagyobb médiavállalatként van számontartva Európában. A napi több millió embert elérő RTL-csoport mellett a cég irányítja többek között a világ legnagyobb könyvkiadóját (Penguin Random House), 25 százalékos részesedéssel rendelkezik a Der Spiegelben, de a magyar nyelvű Facebook-oldalakat is a csoporthoz tartozó Arvato nevű cég cenzúrázza. A csoport emellett az Európai Unió különböző testületeiben is komoly befolyással bír, valamint számos országban, köztük Magyarországon is jó kapcsolatot ápol több baloldali politikussal. 2018-ban például Bajnai Gordon mutatta be a többek között a Bertelsmann-csoport és a Soros György-féle Nyílt Társadalom Alapítványok által készített New Pact for Europe nevű tervezetet, ami a neoliberális elit célkitűzései mellett magában hordozza a nemzetek feletti Európa gondolatát és a bevándorlás szabaddá tételét.

2017-ben például a civil szervezetekről szóló nemzeti konzultációs ívek kapcsán a Bertelsmann-csoport vezetőivel jó kapcsolatot ápoló Soros György az RTL Klubnak adott magyar nyelvű interjút, de 2020 karácsonyán a külföldi érdekeket képviselő csatorna „társadalmi célú hirdetésként” meghatározva reklámozta az ún. „szivárványcsaládok” örökbefogadását támogató kisfilmet is, amivel így több millió háztartásba jutott el a progresszív propaganda. A kisfilmet egyébként a Háttér Társaság készítette, aminek egyik legnagyobb támogatója szintén Soros alapítványa.

A fenti körbe sorolhatjuk a Magyar Narancsot, a 2013-ban alapított 444-et, valamint a nemrég létrejött Telex nevű internetes portált is. Míg előbbi két médiumban társtulajdonos a Soros Györgyhöz köthető Media Development and Investmend Fund (MDIF), addig a Telex közel kétszázezer eurónyi támogatást kapott a Sorossal szintén szoros kapcsolatokat ápoló cseh milliárdos, Zdenĕk Bakala kiadóvállalatától, az Economia-tól. A 444-et ugyan hivatalosan a Magyar Jeti Zrt. működteti, a cégbe még 2014-ben vásárolta be magát Digital News Ventures nevű vállalat, ami az MDIF részeként működik. A portál még ebben az évben közel 14 millió forintos támogatást kapott a Nyílt Társadalom Alapítványoktól a European Elections 2014 Project részeként, amit a magyar kormánnyal szembeni nyomásgyakorlás részeként, rendszerint a kormánytagokat lejárató cikkek és videók publikálására fordított. Bár a portál az utóbbi években anyagi problémákra hivatkozva többször is adománygyűjtést szervezett az olvasói körében, annak 2018-as árbevétele a félmilliárd forintot is meghaladta. Egy, a Magyar Hírlapban megjelent cikk szerint a pénz nagy része feltehetőleg Soros Györgytől származik, akinek „emberei” a mai napig vezető pozícióban tevékenykednek a portálnál. Ilyen többek között a Magyar Jeti Zrt. Igazgatótanácsának tagjaként dolgozó cseh Marie Nemcová, aki sokáig a Nyílt Társadalom Alapítványok prágai programigazgatójaként tevékenykedett, emellett pedig mai napig az MDIF működési vezérigazgatójaként dolgozik.

Ezekhez nemrég az amerikai Bloomberg is csatlakozott, amely a 168 Óra nevű hetilappal együttműködve szintén magyar nyelvű tartalmakat kínál majd. A Szabad Európa Rádió magyar változata nemrég, huszonhét év után, indult újra, azonban ma már nem rádióként, hanem online multimédiás platformként működik. A platform költségvetését az Egyesült Államok kongresszusa biztosítja a United States Agency for Global Media (USAGM) testületen keresztül, amely világszerte olyan országokban támogatja a rádió működését, ahol „veszélyeztetve érzi” demokráciát és a sajtószabadságot. Az állítólagosan független és objektív platform szerkesztőségét korábbi kormányellenes lapok újságírói alkotják, sőt az egyik újságírójuk, Kerényi György korábban az MSZP kommunikációs igazgatója volt. A Deutsche Welle március elején készített egy kizárólag baloldali politikusokat megszólító propagandafilmet a magyar kormány budapesti építkezéseiről. A kisfilm a fejlesztések kapcsán azt sugallta, hogy a felújítás alatt álló budai Vár és a Kossuth tér a szélsőséges nacionalizmus bizonyítéka, valamint, hogy az építkezések miatt a környék szinte élhetetlenné vált. Bár a német közszolgálati televízió azóta sajnálatát (és nem bocsánatát) fejezte ki a propagandafilm miatt, a hazánkat lejárató kisfilmet már közel ötvenezren láthatták a legnagyobb viedómegosztó portálon.

Szintén fontos szerepe van a médiaviszonyok alakításában a közösségi oldalaknak, amelyek, ahogyan azt az amerikai választások során, majd azt követően láthattuk, egyre bátrabban foglalnak állást politikai kérdésekben. Így nem elhanyagolható az a tény, hogy a Facebook Magyarországon is elindította tényellenőrző szolgáltatását, amelyet külső partnerként szintén egy külföldi cég, mégpedig a francia AFP hírügynökség fog végezni. Ez nemcsak médiaetikai, hanem szuverenitáskérdéseket is felvet.

Az indirekt befolyásszerzés kiterjedt hálózata

Nem magyarországi sajátosság a politikai életben aktív szerepet vállaló külföldi médiumok kiterjedt jelenléte, Közép- és Kelet-Európa számos országában tapasztalhatunk hasonló jelenségeket. Olyannyira hasonlókat, hogy gyakran még a tulajdonosi-befektetői háttér is megegyezik a felsorolt magyarországi esetekkel.

Bevett eljárás, hogy az állami, közszolgálati televízió- és rádióadók idegennyelvű adásokat közvetítenek, vagy akár teljes csatornákat tartanak fenn, annak érdekében, hogy az adott ország álláspontját a nemzetközi porondon képviseljék. Azonban egyes esetekben ezek a nemzeti közszolgálati adók óriási nemzetközi hálózatokká nőnek ki, amelyek egyes alegységei közvetlenül is részt vesznek az adott országok ügyeinek tematizálásában, befolyásolva azok politikai és társadalmi életét. A nyugati világban általában az orosz (RT, Sputnik), valamint kínai (CGTN) médiumok ilyen jellegű befolyására szoktak panaszkodni, azonban a nyugati államok jelentős része is fenntart ilyen hálózatokat. A már említett Deutsche Welle például harminc nyelven elérhető, akárcsak a brit BBC, de a Magyarországra visszatérő Szabad Európa Rádió (Radio Free Europe, több országban Szabadság Rádió, Radio Liberty néven) is 23 országban van jelen, mintegy 27 nyelven. A szintén az USAGM által kontrollált Voice of America félszáz nyelven képviseli az Egyesült Államok álláspontját. A Szabad Európa minden országban az amerikai geopolitikai érdekek védelmezője és a különféle belpolitikai fordulatok állandó támogatója, amelynek újságírói tevékeny szerepet vállaltak a különféle „színes forradalmakban” is. De az elmúlt időszakban a belarusz vagy orosz tiltakozóakciók is médiatámogatást kaptak a DW vagy a BBC orosz nyelvű oldalai részéről.

A többek között Soros György által életre hívott, a 444 és a Magyar Narancs mögött is megtalálható MDIF saját honlapja szerint Guatemalától Indonéziáig, Ukrajnától Zimbabwéig 44 országban támogatja a „szabad és független médiát”, ügyfelei 88,6 százaléka pedig olyan országokban tevékenykedik, ahol – értékelése szerint – a média „nem vagy csak részben szabad” – azaz fel kell szabadítani. Az MDIF az egyik legnagyobb lengyel médiavállalat és az egyik legfontosabb ellenzéki médiacsoport, az Agora egyik résztulajdonosa is. Az Agora és az MDIF egy másik érdekeltsége, a csehországi SFS Ventures ráadásul közösen birtokolja az egyik legnagyobb lengyel rádiószolgáltatót, az Eurozet-csoportot, a Soros-közeli nemzetközi befektetők és az ellenzéki médiakonzorcium között tehát többszörös összefonódás figyelhető meg, Lengyelországban is.

Az MDIF Ukrajnában is jelen van a Ligamedia nevű holding partnereként – utóbbi befektetői között az amerikai United States Agency for International Development (USAID) és a National Endowment for Democracy (NED) is megtalálható. Soros György ukrajnai hálózata a médiában is kiterjedt, közvetlenül is részt vett a Hromadszke TV (azaz Civil TV) 2013-as megalapításában és finanszírozásában, de az elmúlt években olyan médiumokat is támogatott, mint az Ukrajinszka pravda hírportál vagy az azóta csak online formában működő Dzerkalo tizsnya hetilap. A Hromadszke TV működését mai napig jórészt külföldi forrásokból biztosítja. Soros közeli szövetségese, Tomáš Fiala cseh vállalkozó az NV (korábban Novoje vremja) hetilap és hírportál tulajdonosa. Ezen sajtótermékek jellemzője, hogy mind támogatták a Majdan eseményeit, illetve az ukrán vezetés 2014 utáni irányvonalát, beleértve az ukránosítási politikát, az Oroszországtól való távolodást, gyakran médiatámogatást biztosítottak bűncselekményekkel vádolt nacionalista „aktivistáknak”.

Ukrajnában az orosz médiumok hálózata is rendkívül befolyásos volt, ezeket azonban a kijevi vezetés az elmúlt években jórészt ellehetetlenítette, a nyugati érdekeltségbe tartozó sajtótermékek támogatását élvezve e törekvései során. Hasonlóan lépnek fel egyébként az utóbbi időszakban a balti államok is az országukban működő orosz médiával szemben, mely lépések minduntalan megmutatták a nyugati körök kettős médiamércéjét.

Szuverenitássértő hálózatok

Ezek gyakran részt vállalnak az adott országok politikai folyamataiban, olykor kormányellenes akciókat is támogatva, máskor a szövetséges kormányzatok médiahátszelét erősítve. Az ilyen hálózatokhoz tartozó médiumok átláthatósága kiemelten fontos szerepet játszik az egyes országok szuverenitásának biztosítása szempontjából.