A koronavírus-járvány során sokadszorra bebizonyosodott: a nemzetállamok hatékonyabbak a brüsszeli bürokráciánál. A nemzetállami kormányok ugyanis gyorsabban és eredményesebben cselekszenek, mint az egyre inkább túlterjeszkedő és ezúttal a vakcinabeszerzéseket elhibázó Európai Bizottság. A korlátozások feloldását követelő globális nyitási mozgalmak újabb politikai kihívások elé állítják az európai kormányokat. Az erős állam tesztje zajlik, melyen több koalíciós kormány – például Hollandiában – elbukott az elmúlt hetekben, ugyanakkor Magyarország megőrizte politikai stabilitását. A politikai nyomás és a népszerűséghajhászás miatt a karácsonyi időszakban több európai kormány is felelőtlen módon lazított. Ennek következtében januárra soha nem látott mértékben ugrott meg az újonnan regisztrált koronavírusos esetek száma több tagállamban. A magyarországi baloldal – nem tanulva más ország hibájából – meglehetősen felelőtlen módon a koronavírus megjelenése óta politikai haszonszerzési lehetőséget lát a krízishelyzetben, az oltásellenes hangulatkeltés után most már a vakcinák megérkezése előtt a korlátozások feloldását követelik.
A XXI. Század Intézet legújabb elemzése azt vizsgálja, hogy a globális nyitási mozgalmak milyen kihívások elé állítják az európai kormányokat, milyen káros hatásai lennének egy esetleges lazításnak, illetve hogy a magyarországi baloldal az oltásellenes hangulatkeltés után ezúttal miért a korlátozások feloldásában lát politikai haszonszerzési lehetőséget.
Koronavírus-járvány: az erős állam tesztje
Európában közmegegyezés van abban, hogy a végső megoldást a vakcina jelenti, azonban amíg a lakosság átoltottsága nem éri el a megfelelő szintet, addig a szigorú járványügyi szabályok betartásának és betartatásának kulcsszerepe marad. A koronavírus okozta egészségügyi, gazdasági és társadalmi válság új kihívások elé állította a kormányokat, ezért ismét felmerült a nemzetállamok szerepvállalásának és szuverenitásának kérdése, miközben az uniós intézmények a járvány kezdete óta ragaszkodtak ahhoz, hogy a felmerült problémákat Brüsszelből vezérelve oldjuk meg.
A brüsszeli bürokrácia válságkezelése azonban – leginkább a körülményes és lassú döntéshozatali mechanizmus miatt – ismét csődöt mondott.
Az egyes tagországok kormányai – az ország sajátosságaira és a pandémia súlyosságára való tekintettel – önálló szabályokat alkottak az eredményes védekezés érdekében. A kormányok különleges jogrendet vezettek be , majd nemzetállami szinten hoztak korlátozó intézkedéseket és szuverén módon döntöttek a határok lezárásáról. A Bizottság tehetetlensége miatt jelenleg a vakcina beszerzésben is önálló lépéseket tesznek és saját forrásokat keresnek.
A koronavírus-járvány okozta globális probléma kezelése során újra bebizonyosodott, hogy a nemzetállamok hatékonyabbak, mint az uniós intézmények, a kormányok gyorsabban és eredményesebben cseleszenek, mint az egyre inkább „túlterjeszkedő” Európai Bizottság.
Mivel az emberek Európa-szerte egyre nehezebben viselik a korlátozó intézkedéseket, továbbá a globális nyitási mozgalmak tovább erősödnek és egyre inkább politikai jelleget öltenek, így a következő időszak is a nemzetállami szinten megszervezett védekezéséről fog szólni, ami egyben az erős állam tesztje is lesz.
Az úgynevezett erős állam elve szerint az állam kötelességé a rend, a béke és a biztonság fenntartása. A kormányzatnak kulcsszerepe van a hagyományos családmodell megóvásában, a tradíciók őrzésében, a nemzeti közösség építésében, továbbá szuverén társadalompolitikai célok megvalósításában, szemben a liberális mainstream politikával, mely a be nem avatkozó minimális állam, vagy az ún. éjjeliőr állam koncepcióját tartja üdvösnek. A pandémia elleni küzdelemben az erős állam koncepciója jelenleg azt jelenti, hogy a kormányzatnak minden alkotmányosan biztosított rendelkezésére álló ezközt igénybe kell vennie az emberi élet megóvása érdekében.
Az erős állam tesztje ma azt a kérdést teszi fel, hogy egy kormányzat képes-e betartatni a pandémia ellen hozott korlátozó rendszabályokat addig, míg nem érjük el a lakosság kellő mértékű átoltottságát, mégpedig úgy, hogy eközben nem enged a politikai provokációnak, azaz nem válaszol erőszakkal a politikai szándékú rendbontásokra, megőrizve ezzel a társadalmi békét.
A vakcina nélküli lazításnak rendkívül súlyosak a következményei
Az elmúlt hetekben az Európai Unió tagállamaiban több korlátozás-ellenes mozgalom is alakult, amelyek igyekeznek egyre nagyobb nyomás alá helyezni a regnáló kormányokat. Ennek ellenére az az uniós tagországok vezetői továbbra is a szigorítások mellett foglalnak állást, mivel egy esetleges lazítás könnyedén a koronavírus harmadik hullámának berobbanását eredményezheti Európában. Azokban az országokban, ahol az elmúlt hónapok során a kormányok megpróbálkoztak a szigorító intézkedések lazításával, pár napon belül újra korlátozó intézkedések meghozatalára kényszerültek. Az elmúlt hetek tapasztalataiból ráadásul az is látható, hogy az átmeneti lazításoknak köszönhetően ezekben az országokban mára a korábbiaknál sokkal súlyosabb járványhelyzettel kell szembenézniük az embereknek.
A karácsonyi időszak alatt az EU több tagállama is a korlátozó intézkedések lazításáról, vagy épp azok csupán enyhe szigorításáról döntött, aminek következtében januárra addig sohasem látott mértékben ugrott meg az újonnan regisztrált koronavírusos esetek száma.
A legszemléletesebb példa erre Portugália, ahol a járványhelyzet mára annyira súlyossá vált, hogy Marta Temido egészségügyi miniszter nemrég az EU tagállamaitól kért segítséget és egészségügyi szakembereket, miután az országban csak januárban, több mint 306 ezer új koronavírus-fertőzöttet regisztráltak. A járványhelyzet azután vált súlyossá Portugáliában, hogy az António Costa által vezetett kisebbségi, baloldali kormány a karácsonyi időszakra lazított az addigi kijárási korlátozáson, valamint engedélyezte az éttermek újranyitását is. Ennek következtében az újonnan regisztrált fertőzöttek száma már január elején drasztikusan emelkedni kezdett, január 6-ra a számuk átlépte a tízezret. A helyzetet súlyosbította, hogy az új betegek között egyre nagyobb arányban jelentek meg azok, akik a vírus új, brit variánsával fertőződtek meg.
Ennek ellenére a portugál kormány csupán január 15-én döntött újabb korlátozó intézkedések meghozataláról, amit január 18-án, 22-én és 31-én is újabb szigorítások követtek. Mindez mára az ország teljes lezárásához vezettek, aminek értelmében amellett, hogy a kávézókban és az éttermekben még az ablakon keresztül történő kiszolgálást is betiltották, az összes oktatási intézmény – beleértve az óvodákat és bölcsődéket – is bezárásra kényszerült, valamint az emberek csupán indokolt esetben hagyhatják el lakhelyüket.
A járvány lazítások miatti ismételt berobbanása kétségkívül a portugál egészségügyet érintette a legrosszabbul, ami a hirtelen megnövekedett betegszám miatt mára annak ellenére az összeomlás szélére került, hogy a kormány engedélyezte a nyugdíjas, és a szakvizsgával még nem rendelkező szakemberek alkalmazását az egészségügyi kapacitás megnövelésének érdekében.
Hasonló helyzet alakult ki Szlovákiában is, ahol Marek Krajčí egészségügyi miniszter nemrég szintén a szlovák egészségügy közelgő összeomlásáról beszélt. Az új megbetegedések számának drasztikus növekedése már decemberben is a komolyabb szigorításokat indokolt volna az országban, az Igor Matovič által vezetett koalíciós kormány azonban csak lassú, sokszor egymásnak ellentmondó intézkedésekkel igyekezett megfékezni a járvány terjedését: a növekvő esetszámok ellenére többek között az éttermek teraszai csupán december 11-e után kerültek bezárásra, emellett pedig a szlovák kormány a szállodák és síközpontok nyitvatartását és látogatását is engedélyezte azoknak, akik negatív teszttel rendelkeztek. A viszonylag lazának mondható szigorítások miatt karácsonykor emberek tömegei lepték el a síközpontokat, így a szabályok betartatása lehetetlen feladatnak bizonyult a rendvédelmi szervek számára.
Ennek következtében az új fertőzöttek száma januárban drasztikus növekedésnek indult Szlovákiában, ami rövid idő alatt az összeomlás szélére sodorta az ottani egészségügyet.
Emiatt a kormány ismételten a szigorítások mellett döntött, nemrég pedig újabb országos tesztelésre került sor Szlovákiában, ami után az állampolgárok már csak negatív teszt birtokában hagyhatják el otthonaikat. A kialakult helyzet miatt azonban további szigorítások várhatóak az országban, nemrég például Marek Krajčí arról beszélt, hogy a kormány fontolgatja a teljes lakhelyelhagyási tilalom bevezetését, aminek értelmében az emberek csupán egy sms-ben kért engedély birtokában hagyhatnák el az otthonukat.
Összességében elmondható, hogy azokban az országokban, ahol a kormányok a korlátozások enyhítése, vagy a nem megfelelő mértékű szigorítások mellett döntöttek, drasztikusan romlott a járványhelyzet az elmúlt hetekben. Az elhibázott járványkezelésnek köszönhetően a példaként említett Portugália és Szlovákia komoly egészségügyi gondokkal küzd, ami várhatóan további szigorító intézkedések meghozatalára kényszeríti majd az országok vezetőit.
A felelőtlen ellenzék szeme előtt csupán a politikai haszonszerzés lebeg
A magyarországi baloldal a koronavírus-járvány megjelenése óta politikai haszonszerzési lehetőségként tekint a kialakult krízishelyzetre, emiatt támadnak minden kormányzati intézkedést, terjesztenek álhíreket. Ebbe a sorba illik bele az oltásellenes hangulatkeltés, illetve hogy legújabban a globális nyitási mozgalmak törekvéseit karolták fel a baloldali politikusok. A Momentum mellett több ellenzéki párt is bizonyos korlátozások feloldását követeli, amivel veszélyeztetik a társadalmi békét és felelőlenül állnak a védekezéshez.
Jól látható: felelős kormány és felelőtlen ellenzék áll egymással szemben a pandémia elleni védekezésben. A hatékonynak bizonyult korlátozó intézkedések fenntartása miatt elindult globális nyitási mozgalmakból az ellenzék politikai hasznot akar húzni, ismét az utcai politizálás eszközével kívánják a kormányt támadni.
Erre törekednek pártok – Mi Hazánk, DK, MSZP, Momentum – és erre törekednek az egyelőre még arctalan zavarkeltők, akik abban reménykednek, hogy a társadalmi elégedetlenségből a kormánnyal szembeni romboló, aktivista ellenzékiség szervezhető meg. Az ellenzék emellett felelőtlen módon túlköveteléssel áll elő: azt követelik, hogy a kormány mindenkinek minden olyan kárt fizessen meg, amit a koronavírus miatt szenvedett el. Ez a típusú gondolkodásmód szellemi értelemben kommunizmust jelent, ami egyáltalán nem magyar és nem európai, hanem sokkal inkább globális jelenség. Az Amerikai Egyesült Államokban ennek a politikai törekvésnek az egyik leglátványosabb megjelenítője Alexandria Ocasio-Cortez, demokrata politikus, aki az Amerikai Demokratikus Szocialisták egyik első tagja.
Az ellenzéki támadásokkal szemben ugyanakkor a kormány nemzetközi összehasonlítást tekintve is rendkívüli mértékben segít az embereken ebben a rég nem tapasztalt krízishelyzetben: soha nem látott mértékben emelte az orvosok bérét, folytatta a szakápolók béremelését, elkezdte 13. havi nyugdíj visszaépítését, jövő évtől elengedi a 25 év alattiak jövedelemadóját, fenntartja a hitelmoratóriumot, erősíti az otthonfelújítási programot, a kis- és középvállalkozóknak adót engedett el, illetve munkabértámogatást vezetett be.
Miközben a baloldali politikusok folyamatosan a támogatások növelését követelik, az általuk vezetett településeken megszorításokat és adóemeléseket vezettek be az elmúlt egy évben. Míg Bécs, Berlin, Prága, Róma vagy például Székesfehérvár komoly támogatást nyújtott a helyben élőknek, a Karácsony Gergely vezette Budapesten ilyenről nem lehet beszámolni.
Deák Dániel – Matyi Tamás – Nagy Ervin
