A 2022-es választási kampányba megpróbáltak külföldről beavatkozni, a balliberális holdudvart több milliárd forintnyi dollárral támogatták Amerikából. Ráadásul a külföldi finanszírozás a gyanú szerint állandó, amelynek következtében a balliberális politikusok sokszor még a saját választóikkal is szembe menve külföldi érdekeket képviselnek fontos politikai kérdésekben. A külföldi finanszírozás nemzetbiztonsági kockázat, így nem meglepő, hogy a világ legtöbb országában szigorúan korlátozzák – mondta legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője a nemzetközi gyakorlatokat áttekintve megállapította: több nyugati országban is valamilyen párt vagy kampányfinanszírozási botrányt követően szigorítottak a szabályozáson, így nem meglepő, hogy most Magyarországon is ezen dolgozik a törvényhozás.
2023 januárjában hozták nyilvánosságra a Nemzeti Információs Központ által a parlament nemzetbiztonsági bizottsága számára készített második részjelentést. Ebből kiderült, hogy a Karácsony Gergely volt főtanácsadója, Korányi Dávid által létrehozott Action for Democracy nevű amerikai szervezet közel 3,2 milliárd forintot utalt át hazánkba a magyarországi választások előtt, illetve után. Emellett egy svájci alapítvány is közel kilencszázmillió forintot juttatott az Oraculum 2020 Kft.-nek, amely az EzaLényeg nevű baloldali portál kiadója – mondta Deák Dániel a legújabb videóelemzésében. Így összességében az elemző szerint több mint négymilliárd forint érkezett külföldről a baloldal kampányára. Ebből a pénzből 1,5 milliárd forint került részben a Bajnai Gordonhoz köthető DatAdat-csoporthoz. Az ügy miatt nyomozások is indultak, a DatAdattal összefüggésben a rendőrség személyes adattal való visszaélés, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal költségvetési csalás miatt folytat eljárást – emlékeztetett.
A balliberális oldal külföldi finanszírozása ügyében egyértelműen a kampányfinanszírozási szabályok kijátszása történt az elemző szerint, hiszen pártok közvetlenül nem fogadhatnak el külföldi pénzeket, ugyanakkor a civil szervezetek már igen.
Ezért hozta létre Karácsony Gergely a 99 Mozgalom nevű szervezetet és ezért indult Márki-Zay Péter is civil szervezet színeiben, mert így be tudták csatornázni a kampányukba a külföldi pénzeket – mondta Deák Dániel.
Az ügy kapcsán Magyarországon régóta nem látott botrány robbant ki, a magyar társadalom többsége ugyanis egyértelműen elítéli a külföldi finanszírozást és befolyást a magyar belpolitikai életben – mondta, majd hozzátette: a Nézőpont Intézet felmérése szerint a magyarok 57 százaléka szerint szigorúbb jogszabályokra van szükség nemcsak a pártokra, de a kampányban részt vevő összes szervezetre vonatkozóan. A felmérés szerint a rendszerváltoztatás óta történt legnagyobb kampányfinanszírozási botrány nemcsak a kormánypárti (65 százalék), de a baloldali szavazók (43 százalék) többségét is a szigorítás szükségességéről győzte meg.
A nemzetközi minták áttekintése kapcsán Deák Dániel az Egyesült Államok gyakorlatát emelte ki elsőként, ahol többféle szigorú korlát van életben a magánadományok tekintetében.
Kiemelte: gazdasági társaságok úgynevezett politikai akcióbizottságokon keresztül adományozhatnak pénzt, ám például az elnökválasztási kampányban tilos ilyen támogatást igénybe venni. Emellett az amerikai törvények szigorúan tiltják a külföldi magánszemélyek által adott adományokat – hangsúlyozta az elemző. Az Egyesült Államokban a jogi szabályozás alakulásának következő fontos állomása a kétpárti reformtörvény (Bipartisan Campaign Reform Act, BCRA) 2002-es elfogadása volt, amely számos ponton szigorította az amerikai kampánytörvényt. A jogszabály megtiltotta a kiskorúak számára a szövetségi jelöltek és pártok támogatását, valamint külföldi magánszemélyek számára az adományozást, támogatást, kampánycélú pénzköltést.
Jól példázza az elemző szerint, hogy Amerikában még a legliberálisabb politikusok is elítélik a külföldi finanszírozást és beavatkozási próbálkozást, hogy Barack Obama korábbi liberális elnök 2010-es évértékelő beszédében megjegyezte: „Nem gondolom, hogy az amerikai választásokat Amerika legerősebb gazdasági érdekcsoportjainak kellene pénzelniük, vagy ami még rosszabb, külföldi érdekcsoportoknak.”
Európában a szintén nagymúltú demokráciának számító Franciaországban is komolyan tiltják a külföldi finanszírozást – fogalmazott az elemző.
A 1988-tól érvényes francia szabályok értelmében minden elnökválasztáson indulni kívánó személynek pártot kell alapítania ahhoz, hogy bármiféle adományt elfogadhasson. Fontos feltétel továbbá, hogy csak francia állampolgár, vagy Franciaországban tartózkodási engedéllyel rendelkező személy adhat bármilyen pénzbeli juttatást az elnökválasztáson induló személyeknek. Szintén lényeges a francia szabályokban, hogy a jelenleg hatályban lévő szabályozás szerint csak az EU tagországaiban bejegyzett bankok és nem bármilyen külföldi pénzintézet esetében engedélyezik a hitelfelvételt – tette hozzá.
Az elemző szerint a komolyabb szigorításokra a párt- és kampányfinanszírozásban általában valamilyen nagyobb botrányt követően került sor az egyes országokban.
Jó példa erre Nagy-Britannia, ahol egészen a legutóbbi időkig nem volt kötelező az adományozók személyének nyilvánosságra hozása, mégpedig adatvédelmi okokból. A helyzet a 1990-es évek közepén kezdett megváltozni, amikor mindkét nagy pártot gyanúsítások érték nagyarányú külföldi és egyéb adományok vonatkozásában. Ennek hatására előbb a Munkáspárt, ezt követően pedig a Konzervatív párt is önként nyilvánosságra hozta az 5000 fontnál többet adományozók nevét. Ezt követte a 2000-es új törvény, amely ezen összeghatár felett valamennyi adományozó és a pontos összeg nyilvánosságra hozatalát írja elő – részletezte.
Ugyancsak a 90-es évek elejétől megsokasodó botrányok vezettek a politikai finanszírozás újragondolásához Japánban is. A szigetországban a gazdasági társaságok 1999 óta nem támogathatnak egyéni jelölteket, csak pártot, illetve más elismert politikai szervezetet. További szabályok az egyéni felajánlásokkal kapcsolatban, hogy bizonyos szempontok alapján maximálva van az egy támogató által adható hozzájárulás is, továbbá névtelen és külföldi adományokat a pártom nem fogadhatnak el. Szigorodott a szankciórendszer is: míg korábban csak a képviselő vagy a kampány vezetője jogsértése esetén lehetett a jelölt eredményét érvényteleníteni, addig ma már a kampánystáb bármely résztvevőjének jogsértése esetén is érvényteleníthető az eredmény – emelte ki Deák Dániel.
Európa, Észak-Amerika és Ázsia mellett az elemző beszélt a dél-amerikai gyakorlatról is. Mint fogalmazott, az itteni országok gyakorlata alapján a korlátozások közül a leggyakoribb forma itt is a külföldi támogatások tilalma; a más országból származó hozzájárulás mindössze két országban megengedett: Kolumbiában és Nicaraguában. Ezekben az országokban szintén tipikus a névtelen adományok korlátozása, a párt által rendezett pénzgyűjtő akciókat és rendezvényeket leszámítva tilos ezek elfogadása – tette hozzá.
A nemzetközi gyakorlat áttekintésé alapján Deák Dániel hangsúlyozta:
a magyarországi baloldalhoz hasonlóan nagyon sok más országban is jellemző, hogy igyekeznek kijátszani a szabályokat és közvetítőkön vagy függetlennek látszó szervezeteken keresztül juttatják el a külföldi támogatást a pártokhoz.
Ezekre a jogszabályok módosításával igyekeznek reagálni a legtöbb országban, várhatóan Magyarországon is erre kényszerül a törvényhozás, ezzel kapcsolatosan már történt is bejelentés, a kormánypárti képviselők a kampányfinanszírozási szabályok szigorításán dolgoznak – zárta videóelemzését az elemző.
