Míg Orbán Viktor az október 23-i ünnepi beszédében egy nyugodt, kormányzóképes politikai erő benyomását keltette, amely mögött stabil politikai közösség áll, addig a balliberális oldal még a nemzeti ünnepünkön is megmutatta, hogy csupán az Orbán-gyűlölet tartja őket össze, nem alkotnak politikai közösséget – emelte ki Deák Dániel legújabb videóelemzésében. A XXI. Század Intézet vezető elemzője felidézte azt is, hogy miközben a miniszterelnök arról beszélt, hogy kormányzásával azok is jól járnak, akik nem rá szavaznak, addig a baloldali miniszterelnök-jelölt, Márki-Zay Péter a jobboldali szavazók sértegetésével volt elfoglalva. Az elemző szerint érezhető a kontraszt a két oldal között: a baloldal a békétlenségre és a káoszra alapozza a választási kampányát, a Fidesz viszont a stabil, kiszámítható, nyugodt politikai erő benyomását kelti. Nem meglepő mindezek fényében, hogy míg a Fidesz százezreket tudott megmozgatni, addig a baloldali rendezvényre csupán alig kétezer ember volt kíváncsi.
Konszenzusképző jobboldal – gyűlölködő baloldal
„Nézzetek a mellettetek állóra: ha a szemébe néztek, láthatjátok, rá számíthattok” – fogalmazott Orbán Viktor október 23-i beszédében, míg Márki-Zay Péter azt mondta ugyanekkor: „egyetlen egy kérdés van: „Fidesz vagy nem Fidesz” s mint mondta, „nem azt nézzük, hogy ki van mellettünk, hanem, hogy együtt harcolunk a közös ellenség ellen” – idézte fel Deák Dániel a baloldali miniszterelnök-jelölt, illetve Orbán Viktor ünnepi beszédének egy-egy részletét. Az elemző szerint ez a két mondat kiválóan rávilágít, hogy a jobboldalon egy erős, több millió főből álló politikai közösség van, amelynek tagjai számíthatnak egymásra, a baloldalon azonban nincsen ilyen, ott egymással versengő pártok megosztott szavazótábora látható. Ez komoly kihívás a baloldal számára meglátása szerint, ugyanis az elkövetkezendő hónapokban Márki-Zaynak nem azzal kell foglalkoznia, hogy a bizonytalanokat megszólítsa, hanem azzal, hogy a baloldali keménymaggal elfogadtassa magát. Ez azonban egy feloldhatatlan helyzetet teremt: miközben a baloldalnak udvarol, veszít szavazókat a bizonytalanok közül – hangsúlyozta Deák Dániel.
Érzékelhető a különbség a két tábor hangnemében is, ugyanis míg Orbán Viktor egy szóval sem támadta a baloldali szavazókat, sőt, őket is igyekezett meggyőzni, addig Márki-Zay több dehonesztáló kijelentést is tett a jobboldali választópolgárokra.
Mint Deák Dániel fogalmazott: a baloldali miniszterelnök-jelölt például azt állította hétfőn, hogy a jobboldali szavazók a Békemeneten azt sem tudták, hogy hol vannak, csupán a vidéki polgármesterek tették be őket a buszokba. A szavazópolgárok sértegetése általában megbosszulja magát, ugyanis a szavazók többsége az ilyen típusú kijelentéseket nem nézi jó szemmel – jegyezte meg.
A Fidesz nyerte a mozgósítást
Deák Dániel kiemelte: a Békemenet több százezer embert tudott megmozgatni, ami azt jelzi, hogy a jobboldal már régóta várt egy ilyen eseményre. Ez nem meglepő, mivel a baloldal az utóbbi hónapokban a lehető legdurvább eszközökkel támadta a jobboldaliakat: fenyegették már őket börtönnel, beszéltek már választás utáni légtérzárról és felcsúti perről is. Ilyen időszakot követően a jobboldali szavazók számára sokat jelentett a Békemenet, látták ugyanis, hogy sokan vannak és közösségként számíthatnak egymásra a választási küzdelemre. A baloldal ezzel szemben nem tudott mozgósítani, Márki-Zay Péter rövid időn belül komoly kudarcot szenvedett el, ugyanis korábban azt remélték, hogy az október 23-i rendezvényük egy nagyszabású esemény lesz, ez azonban látványosan nem így lett – mondta Deák Dániel.
Az október 23-i baloldali rendezvény meglehetősen kudacrosra sikeredett, Márki-Zay Péter láthatóan nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket – jegyezte meg az elemző. Hozzátette: a titokzatos amerikai múlttal rendelkező baloldali miniszterelnök-jelölt, Márki-Zay Péter kampánya és szlogenjei nemzetközi receptet követ, többek között Ukrajnában, Bulgáriában, Szlovákiában és Lengyelországban is ezt alkalmazták. A magát az elittel szembeszegülőnek beállító hódmezővásárhelyi polgármester több külföldi nagykövettel is egyeztetett, az addigi esélyes Karácsony Gergely pedig egyik napról a másikra váratlanul visszalépett, ami azt jelzi: a globális balliberális körök vele szemben új jelöltet támogatnak Magyarországon.
A baloldali politikus „elitellenes” kampánya ugyanakkor hamar félrement, hiszen Gyurcsány Ferenc az előválasztáson tovább erősödött, így a párttal és frakcióval nem rendelkező Márki-Zay erősen kiszolgáltatott a DK vezetőjének, aki megkerülhetetlen tényezővé vált a baloldalon.
Ebből fakadóan minél többet áll közös színpadon Márki-Zay Dobrev Klárával vagy Karácsony Gergellyel, annál hiteltelenebbé válik az a sok „elitellenes” kijelentése, ami a miniszterelnök-jelölti pozícióba repítette őt. Deák szerint emellett erősen kérdéses, hogy mennyire tudja kormányzóképesnek mutatni magát a hatpárti szivárványkoalíció, amelyet egy pártnélküli miniszterelnök-jelölt vezet. Egy ilyen sokpárti, működőképes koalíciós kormányra alig-alig van példa, ahol pedig már előfordult, ott instabil, káoszos állapotok alakultak ki. Egy esetleges ellenzéki győzelem Magyarországot is destabilizálná.
