A járványkezelés sikeressége nyomán Magyarország válságállóvá vált, így már a harmadik hullám során elkezdett erősödni a kormánypártok támogatottsága. A XXI. Század Intézet negyedéves nagyelemzése.
A 2010 előtti balliberális kormányok alatt az első igazi válsághelyzet hatására politikai és gazdasági szempontból is súlyos helyzetbe került hazánk: az IMF és más nemzetközi hitelezők segítségére szorult, és még a miniszterelnök is megbukott – emlékeztet az elemzés. Az MSZP–SZDSZ-koalíció válságkezelése egyben az úgynevezett „reformerek” politikai bukása is volt, amely végül szükségszerűen rendszerszintű krízishez vezetett. A gazdaság recessziója mögött ugyanis általános társadalmi, politikai, erkölcsi, majd később legitimációs válság állt, illetve alakult ki, így a rendszer bukásra volt ítélve. A kormányváltás, amellyel végre lezárulhatott a posztkommunista korszak, lehetőséget nyitott egy szuverenista politikán alapuló új, nemzeti korszak építésére.
Újra növekedési pályán
A 2010-es kormányváltást követően a 2008-as gazdasági válság utóhatásait kellett kezelni. A gazdaság rendbetétele mellett Orbán Viktor miniszterelnökként számos lokális (vörösiszap-katasztrófa, 2013-as árvíz) és globális krízishelyzettel vette fel sikeresen a küzdelmet, politikája több esetben is iránymutatóvá vált Európában, legyen szó akár a 2015-ös migrációs krízisről vagy a koronavírus-járvány alatti oltási programról.
Magyarország a járvány jelentette krízishelyzetből az elsők között tudott kikerülni, amelyhez a sikeres oltási program mellett a keleti vakcinabeszerzés is hozzájárult, amelyet a bevándorlásügyi intézkedésekhez hasonlóan számtalan kritika ért mind az Európai Unió, mind a magyarországi baloldal részéről.
Ugyanakkor Magyarországhoz hasonlóan több uniós tagállam is rendelt orosz és kínai oltóanyagot, amelyeket később a WHO is engedélyezett, az ellenzéki politikusok pedig kénytelenek voltak beismerni, hogy sikeres a magyar oltási program. A tényadatok is a magyar kormány döntését támasztják alá: az átoltottsági arány hazánkban továbbra is magasabb az uniós átlagnál.
Magyarország a gazdasági válságkezelés terén is komoly sikereket ért el: a legfrissebb GDP-adatok alapján a magyar gazdaság 2021 első fél évében már növekedésnek indult, és a várakozásoknál sokkal hamarabb került ki a koronavírus-járvány jelentette krízishelyzetből. Az MNB elemzése szerint az elmúlt száz évben egy gazdasági válság után sem tért magához olyan gyorsan a magyar gazdaság, mint most.
G. Fodor Gábor Az Orbán-szabály című könyvében úgy fogalmaz, hogy Orbán Viktor egy háborús miniszterelnök, akinek jól áll a válságkezelés. Az elmúlt 11 év eseményei mindezt alátámasztják: a vörösiszap-katasztrófára rendkívül gyorsan reagált a kormány, a 2013-as árvíz a régióban Magyarországon okozta a legkisebb kárt, a 2015-ös migrációs válságot sikeresen megállítottuk, a koronavírus-járványt pedig az elsők között tudhatja a háta mögött hazánk.
A XXI. Század Intézet teljes negyedéves nagyelemzése a Magyar Nemzet oldalán olvasható.
