Budapestre látogat Emmanuel Macron francia elnök jövő hétfőn, aki a V4 miniszterelnökei mellett kétoldalú megbeszélést is folytat Áder János köztársasági elnökkel, majd Orbán Viktor miniszterelnökkel. A liberális francia államfő közismerten jó kapcsolatot ápol a jelenlegi uniós vezetők közül a legtapasztaltabbnak számító Orbán Viktorral, miközben az európai jobboldali politikusok egyenesen zarándokolni utaznak Budapestre. Az elmúlt egy évtized eseményei is azt jelzik: a magyar miniszterelnöknek hazánk geopolitikai súlyánál lényegesen nagyobb hatása van az európai politikára, még ellenfelei is viszonyítási pontként tekintenek rá – összegezte legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: Orbán kiemelkedő politikai teljesítménye sokakat zavar a nyugati világban, ezért is támogatják külföldről a baloldalt soha nem látott erővel.
Orbán Viktor az Európai Unió legtapasztaltabb hivatalban lévő miniszterelnöke, nincsen nála hosszabb ideje hivatalban lévő kormányfő. Az utóbbi egy évtizedben a politikai teljesítményével, illetve gondolataival érdemben befolyásolta az európai politikát számos kérdésben. Ennek egyik legemlékezetesebb mozzanata a 2015-ös migrációs válság volt, amikor egész Európa az ő bevándorláspolitika álláspontjáról vitázott – mondta legújabb videóelemzésében Deák Dániel.
A XXI. Század Intézet vezető elemzője kifejtette: még politikai ellenfele is hozzá viszonyítják önmagukat, elég csak arra gondolni például, hogy a német választási kampányban is a magyar miniszterelnök volt a téma. De a nagy liberális nyugati lapok is szinte napi rendszerességgel hozzák összefüggésbe mindenféle témával Orbán Viktort, például az „orbanizáció” már egy létező kifejezés lett, a magyar miniszterelnök rendszeresen szerepel a nyugati lapok címlapjain hol negatív, hol pozitív kontextusban. A világ vezető hatalmának számító Amerikai Egyesült Államok választási kampányának is témája volt a magyar miniszterelnök, Joe Biden például a globális körök álláspontját képviselve támadta őt. Tehát ellenfelei is viszonyítási pontként tekintenek rá – hangsúlyozta.
Ennek oka, hogy a magyar miniszterelnök a legtöbb európai vezetővel ellentétben karizmatikus, vannak önálló gondolatai és képes olyan hosszútávú vízió megfogalmazására, ami értelmezni tudja a választók számára a belpolitikai és külpolitikai folyamatokat egyaránt, szembe menve a liberális fősodorral.
Ennek híján van a globális baloldal, amely komoly intellektuális válságtól szenved és ez egyaránt jellemző a magyarországi partnereikre is – hangsúlyozta az elemző. Kiemelte: az utóbbi időszakban kikoptak a nagyformátumú politikusok az európai politikából, emiatt keltenek a korábbinál is nagyobb feltűnést az olyan vezetők, mint Orbán Viktor, aki nem a liberális fősodor álláspontját, hanem saját utat képvisel, amit önálló magyar modellnek hívunk.
A leglátványosabban mindez a 2015-ös migrációs válságnál mutatkozott meg, amikor Orbán Viktor Európában az elsők között mondta ki, hogy az illegális bevándorlás rossz, azt meg kell állítani és a déli határnál kerítésépítésbe kezdett. A nyugati fősodratú sajtó a balliberális politikai körökkel kiegészülve elképesztő támadásba lendült Magyarországgal szemben, a magyar miniszterelnök egyértelműen viszonyítási pont lett ebben a kérdésben a világpolitikában. Hasonló jelenségnek vagyunk szemtanúi a gyermekvédelmi törvénynél is: a bevándorlás mentén kialakult törésvonalak határozták meg a kritikusok és barátok számát ebben az ügyben is – emlékeztetett Deák Dániel.
Az elemző az európai jobboldali pártok varsói találkozója kapcsán kiemelte: Orbán Viktor az Európai Néppárt balratolódása miatt egy új európai jobboldali szövetség létrehozásába kezdett olasz és lengyel partnereivel, amely várhatóan a 2024-es EP-választás előtt közös pártcsaláddá alakulhat. A jelenség kapcsán még kormánykritikus véleményformálók is úgy reagáltak – például Tölgyessy Péter –, hogy a jobboldali vezetők szabályosan zarándokolni járnak Budapestre Orbán Viktorhoz. Mindez nem meglepő, hiszen közel 12 éve van hivatalban egy konzervatív politikus, ami példanélküli a jelenlegi európai politikában. Ez az új baloldali német kormány fényében még fontosabb szereppel bír az európai jobboldal számára.
Az európai belpolitika kapcsán Deák kiemelte: ma már egyre kisebb szerepe van annak, hogy az Európai Parlamenten belül ki melyik pártcsaládban ül, sokkal inkább a nemzetállai érdekek kovácsolnak össze szövetségeket.
Jó példa erre szerinte a Visegrádi Együttműködés, mely úgyis tökéletesen tudott működni, hogy az abban résztvevő négy ország állam és kormányfői más-más pártcsaládokhoz tartoztak. De ugyanez figyelhető meg a francia-magyar kapcsolatokban is, amely annak ellenére is kiegyensúlyozott, hogy Emmanuel Macron liberális, míg Orbán Viktor konzervatív politikus. Itt például olyan fontos együttműködési pontokat lehet kiemelni, mint az energiapolitika, amely kapcsán Magyarország és Franciaország is az atomenergia pártján áll.
