A balliberális sajtótermékek sokszor aposztrofálták magukat függetlennek és objektívnek, az elmúlt években azonban egyre kevésbé ügyeltek a látszatra: átvették a pártok szerepét, kijelölik az ellenzéki politikusok számára az irányt, aktívan részt vesznek a baloldali miniszterelnök-jelölt kiválasztásában is. Gulyás Márton, politikai aktivista 2018-ban például nyíltan bevallotta: új stratégiát dolgoz ki az ellenzéki győzelem érdekében, ennek része a Partizán nevű Youtube-csatorna, amely sajtótermékként jelenik meg a nyilvánosságban, de valójában aktív politizálást folytat. A baloldali előválasztási kampány szekértolóinak számító sajtótermékek emellett sorra készítik a portrévideókat és interjúkat a balliberális politikusokkal, a legnagyobb Magyarországon működő, de külföldi tulajdonban lévő kereskedelmi csatorna pedig két előválasztási estet is rendez. Mindez Magyarországon egy viszonylag új, de egyben igen veszélyes jelenség, hiszen a senki által meg nem választott médiatulajdonosok és médiamunkások válnak politikai szereplőkké, akik a választott politikusok helyett alakítják a politikát.
A Nézőpont Intézet már 2017-ben felhívta a figyelmet egy tanulmányban arra, hogy az ellenzéki pártok helyébe lépve az ellenzéki sajtó igyekszik formálni a közvéleményt, különböző gazdasági vagy politikai érdekek mentén alakítva a politikai folyamatokat. Mint írták: az ellenzéki sajtó hazánkban is egyre gyakrabban karol fel ügyeket, alakít ki saját értelmezési keretet, sőt az utcai tiltakozások megszervezésében és propagálásában is szerepet vállal. Az Intézet akkor megállapította, hogy ez a folyamat a külföldi egyetemek működését szabályzó törvénymódosítás és a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló törvényjavaslat kapcsán vált szembetűnővé, ekkor ugyanis a Soros György és más üzleti körök érdekeltségében lévő sajtótermékek tüntetéseket szerveztek, önálló értelmezési keretet hoztak létre, amelyet később a balliberális politikusok csak követtek, de már nem alakítottak.
Az azóta eltelt időszakban a külföldről támogatott médiumok száma nagymértékben megemelkedett Magyarországon, aminek köszönhetően ezek mára a tömegtájékoztatás jelentős hányadát birtokolják. Az indirekt befolyásszerzés egyik leghatékonyabb eszközeként számon tartott, a donorszervezetek érdekeit szem előtt tartó, külföldről finanszírozott újságok, rádiók és internetes hírportálok ennek köszönhetően ma már napi több milliós eléréssel rendelkeznek, így komoly befolyásoló erővel bírnak az ország belpolitikai folyamataira.
Mindez azért lényeges szempont, mert az indirekt befolyásszerzés mára kétségtelenül a kommunikációs, többnyire audio/vizuális tömegtájékoztatási eszközök területén a legsikeresebb. Miután a plurális, de szervezett média a konkrét politikai hatalomnál is jelentősebb eléréssel, hatással és befolyási képességgel rendelkezik, az ország határain túlról, különböző befektetők, oligarchák és alapítványok által fenntartott médiák olyan mértékű kulturális-politikai részesedést képesek elérni az egyes országokban, ami az államok szuverenitásának kérdését is felveti.
Ezek közé a médiumok közé sorolhatjuk többek között az RTL Klub-ot, ami a németországi Bertelsmann-csoport által működtetett RTL-csoport tagjaként sugároz Magyarországon.
A Bertelsmann-csoport az Európai Unió különböző testületeiben is komoly befolyással bír, valamint számos országban, köztük Magyarországon is jó kapcsolatot ápol több baloldali politikussal. 2018-ban például Bajnai Gordon mutatta be a többek között a Bertelsmann-csoport és a Soros György-féle Nyílt Társadalom Alapítványok által készített New Pact for Europe nevű tervezetet, ami a neoliberális elit célkitűzései mellett magában hordozza a nemzetek feletti Európa gondolatát és a bevándorlás szabaddá tételét.
Az RTL Klub mögött álló német politikai és médiaelit politikai céljai nem ismeretlenek, erről nemrég maga Karácsony Gergely párttársa, Szabó Tímea számolt be. A Párbeszéd parlamenti képviselője június végén azt írta a közösségi oldalán, hogy egyre markánsabban látszik, „Magyarország legfontosabb szövetségese, Németország Orbán leváltását várja”. A feltűnően erős globális kapcsolatokkal rendelkező politikusnő tehát egyértelművé tette, hogy a németeknek nem olyan vezető kell Magyarországra, mint Orbán Viktor, hanem mint Karácsony Gergely. Mindezek fényében nem meglepő, hogy ez a kereskedelmi csatorna kiemelt szerepet vállal a balliberális miniszterelnök-jelölt kiválasztásában, illetve politikai műsoraiban a baloldali pártok számára jelöli ki a tematizációs irányvonalat. A kereskedelmi csatorna ugyan már a látszatra sem ügyel, de a vezetői továbbra is azt állítják, „nem politizált és nem politizál” az RTL Klub.
Kiemelt szerepet játszik a magyar belpolitikai élet formálásában a szintén semmilyen demokratikus felhatalmazással nem rendelkező Gulyás Márton, aki a Partizán című Youtube-csatornáján keresztül igyekszik beavatkozni a belpolitikai folyamatokba. Az állításai szerint adományokból működő Partizán arca, Gulyás Márton korábban botrányos akcióiról volt híres, politikai aktivistaként tevékenykedett. A 2018-as parlamenti választási eredmény azonban, amelyen harmadszorra egymás után ismételten súlyos vereséget szenvedett a balliberális oldal, más irányba terelte Gulyást és ezt követően kezdett el sajtótermékként működni az internetes portálokon, amellyel azonban a célja változatlan maradt: alakítani akarja a belpolitikát és meg akarja mondani a politikusoknak azt, hogy mi a helyes irány.
Maga beszélt arról a 2018-as parlamenti választás estéjén, hogy egy „rémálom” számára a Fidesz kétharmados győzelme s ki fogja találni, hogy milyen eszközökkel tudja megbuktatni a jobboldali kormányzatot, amelyhez, mint fogalmazott: „új ellenzéki stratégiára lesz szükség”.
Ennek az új stratégiának a része, hogy a legnagyobb kereskedelmi csatorna mellett a Partizán is erőteljesen részt vesz az előválasztási folyamatban, amelyben médiapartnere a Soros György érdekeltségébe tartozó 444.hu nevű internetes portál. Ugyancsak csatlakozott az előválasztási folyamathoz a balliberális politikusok egyik legnagyobb megjelenési felületének számító ATV is.
Hasonlóan átvette a balliberális pártok szerepét a többi ellenzéki sajtótermék, amelyek közül kiemelkedik a Telex. A portál egyértelműen Karácsony Gergely választási kampányát erősíti, az elmúlt hónapban többször is igyekezett témákat, narratívákat szolgáltatni a balliberális politikusok számára. Ilyen próbálkozás volt a nyár folyamán az úgynevezett kémszoftver-ügy, amelyet a Soros-hálózat által támogatott Direkt36 nevű portállal együttműködve tárta a nyilvánosság elő a Telex. (Méghozzá pont napokkal azután, hogy internetes felülete a 444-ről a Telexre költözött.) A témát szemmel láthatóan alaposan előkészítették és a hálózatosan működő balliberális sajtótermékek napi több száz cikket írtak a témában, ettől remélték a kormány megbukását. A baloldali politikusok ebben az esetben is csak az események követői voltak, napokkal később tudtak érdemben rácsatlakozni az ügyre, de nem tudták sikeresen mozgósítani az embereket, az általuk szervezett tiltakozásra csupán néhány százan mentek el.
A balliberális sajtó tehát átvette a balliberális pártok szerepét, ma már pártsajtó helyett sajtópártként működnek, nem a politikusok, hanem ezek a sajtótermékek alakítják az ellenzék politikáját.
Mindez a balliberális politikusok intellektuális válságára vezethető vissza, elég csak arra gondolni, hogy ma már úgy lehet miniszterelnök-jelölt valaki, hogy nem beszél egyetlen idegen nyelvet sem, képes beszámolók szerint pedig még a saját nevét sem tudja helyesen leírni. Ebben a helyzetben a balliberális sajtótermékek, amelyek egyértelműen a kormányváltásért dolgoznak, átveszik a kezdeményező szerepet és igyekeznek a politikusok helyett elérni ezt a célt.
Ez azonban komoly veszélyeket rejt magában. A sajtótermékek munkatársait vagy tulajdonosait senki sem választotta meg, nem rendelkeznek demokratikus felhatalmazással. Hasonló a helyzet, mint a külföldről finanszírozott NGO-hálózatok esetében is, amelyek ugyancsak demokratikus felhatalmazás nélkül avatkoztak bele a belpolitikai folyamatokba egyebek mellett a 2015-ös migrációs krízis időszakában.
