Karol Wojtyła nem csak egyházi személy volt, hanem tudós, művész és világtörténelmet alakító politikus is.
Kisgyermekként elveszítette édesanyját, majd bátyját is. A Krakkói Egyetemen tanult, egészen a német megszállásig. A bevonuló nácik a lengyel értelmiség legjavát megsemmisítették, keresztényeket és zsidókat egyaránt. A Krakkói Egyetem tanárait és sok hallgatóját koncentrációs táborba zárták, ezért a fiatal Wojtyła bujkálni kényszerült. Az illegalitásban verseket, színdarabokat írt és titkos színházat működtetett, amely életben tartotta a lengyel kultúrát. A háború után berendezkedő szovjet hatalom végleg meg akarta semmisíteni a lengyel öntudatot és a Katolikus Egyházat is, így az minden korábbinál keményebb támadásokkal nézett szembe: folytatódott a papok, és a magas egyházi személyek üldözése, deportálása és számos esetben fizikai megsemmisítése. Wojtyłát azonban sem szellemileg, sem fizikailag nem tudták megtörni: jó stratéga és körültekintő taktikus is volt. Kezdetben igyekezett minél kevésbé felhívni magára a hatóságok figyelmét. Ügyelt egészségére, intenzíven sportolt: kajakozott, síelt. Folyamatosan képezte magát: teológiai és filozófiai tanulmányokat folytatott, végül erkölcsteológiából doktorált. Etikai művei mára klasszikussá váltak.
A krakkói érseki rangig jutott, mire a kommunista hatalom ráeszmélt, hogy veszélyes ellenfél nőtt ki a földből a szemük láttára. A hetvenes években sikeresen menedzselte Nowa Huta iparnegyed templomának építését. A templom felszentelése pattanásig feszült légkörben zajlott, benne volt a levegőben a fegyveres tömegoszlatás lehetősége. A lengyelek ugyanis rendszeresen ellenszegültek a kommunista diktatúrának: 1956-ban Poznańban, 1970-ben Gdyniában, 1976-ban Radomban, Płockban és Varsóban robbantak ki komolyabb munkássztrájkok, amelyeket csak véres eszközökkel tudott leverni a karhatalom: sok volt a halott, több ezer a sebesült és a bebörtönzött. Ilyen előzmények után, 1978. október 16-án választották meg Wojtyłát pápának, ami valódi szenzáció volt: öt évszázad után először ült a trónra nem olasz pápa, aki ráadásul a Vasfüggönyön túlról érkezett. Ez óriási kihívás elé állította az egész szovjet blokkot, de különösen a varsói kommunista vezetést. Békés forradalma pánikot keltett a szovjet rendszeren belül.
A hetvenes évek vége nehéz időszak volt a Vasfüggönytől keletre. Az olajválság következményei utolérték a KGST országok gazdaságát: meglódult az infláció, csökkent az életszínvonal. Lengyelországban ez idővel politikai instabilitást is eredményezett, ami közvetve összefüggésben volt az új pápa lengyel származásával. Az 1978-ban megválasztott pápa ugyanis beiktatását követően nem sokkal bejelentette: hazájába látogat. A szovjetek szerették volna megakadályozni az utazást, ám a lengyel kommunisták ezzel nemzetközi botrányt kockáztattak volna, és bizonyosan kiprovokálták volna a lengyel lakosság tömeges felháborodását is. Az új pápa lengyel állampolgár volt és rendelkezett lengyel útlevéllel, így a beutazását nem lehetett megtagadni. A lengyel szocialista vezetés végül szándékosan úgy időzítette a meghívását, hogy az az éppen esedékes Szent Szaniszló jubileum utánra essék. Wojtyła azonban világossá tette: pontosan azért megy haza, hogy megemlékezzék a lengyelek nagy szentjéről, akik életét áldozta a hitéért. A pápa jelenlétével és beszédeivel megerősítette a lengyelek nemzeti, illetve keresztény identitását is. Wojtyła 9 napos látogatásának sikere megdöbbentette a hatalmat is. Akármerre járt II. János Pál, óriási, éljenző tömeg fogadta. Külön találkozót szervezett a lengyel fiatalokkal, akiknek körében kivételesen népszerű volt.
1980-ban a munkások ismét szervezkedni kezdtek, létrejött a Szolidaritás, amellyel kapcsolatban az II. János Pál pápa azonnal rokonszenvét fejezte ki. 1981-ben a Vatikánban fogadta Lech Wałęsat. A mozgalom tevékenységének következtében Edward Gierek pártfőtitkár megbukott, s ugyan a Szolidaritást betiltották, ám az illegálisan tovább működött. Wojtyła 1983-ban újra Lengyelországba látogatott, és június 23-án Czestochowában ismét találkozott Lech Wałęsával egy magánkihallgatás keretén belül.
Pogrányi Lovas Miklós teljes írása a 30 éve szabadon oldalon olvasható.
