A bevándorláspárti politikusok utóvédharcot folytatnak, minden lehetőséget kihasználnak annak érdekében, hogy gyengítsék a magyar érdekvédelmet. A jogi köntösbe bújtatott politikai támadás Várhelyi Olivér esetében nem működhet, várhatóan őt már elfogadja az Európai Parlament.
Már önmagában az összeférhetetlenségre való hivatkozás is jól mutatja, hogy politikai támadás áldozata lett Trócsányi László, hiszen az összeférhetetlenséget minden esetben meg lehet szüntetni, az nem lehet kizáró ok a jelölés során. A hazai szabályozásban is, ha például egy országgyűlési képviselőnél összeférhetetlenséget állapítanak meg valamilyen okból – pozícióhalmozás vagy egyéb probléma –, akkor felszólítják a képviselőt, hogy az összeférhetetlenség okát szüntesse meg, majd ha ez megtörténik, minden akadály nélkül tovább folytathatja képviselői tevékenységét.
Ha nem a bevándorláspárti politikusok bosszújáról lett volna szó, akkor Trócsányi László esetében is lehetett volna megoldást találni, hiszen az összeférhetetlenség nem kizáró ok, azt minden esetben fel lehet oldani.
A hazai balliberális politikusok nem is titkolják, hogy belpolitikai szempontok vezérelték őket amikor Trócsányi László megszavazása ellen szólaltak fel uniós színtéren, tevékenységükkel ismét a nemzeti érdekérvényesítést igyekeztek gyengíteni. A leglátványosabban a Demokratikus Koalíció áskálódott a magyar jelölttel szemben, a magyar sajtóban is nagy visszhangot kapott ugyanis az a levél, amelyet a Gyurcsány Ferenc vezette párt juttatott el az EP jogi szakbizottságához. A levélben „autoriter rezsim építészeként” beszélnek Trócsányi Lászlóról, akit Orbán Viktor „erkölcsileg megkérdőjelezhető” szövetségeseként jellemeznek. Hasonlóan a nemzeti érdekekkel szemben politizált Ujhelyi István és a frissen az Európai Parlamentbe került momentumos politikusok is.
Mindez igen rossz fényt vet hazánkra, hiszen az ellenzéki képviselők továbbra is kiviszik belpolitikai frusztráltságukat uniós színtérre és ezzel rombolják Magyarország tekintélyét.
A magyar kormány minden lehetőséget kihasznált, azonban a tegnapi szavazást követően egyértelművé vált, hogy új személyt kell jelölnie, hiszen a szűk többséggel megválasztott Ursula von der Leyen nem kockáztathatta azt, hogy Trócsányi László miatt esetleg az egész Bizottságot leszavazza majd az Európai Parlament. Várhelyi Olivér személyében – aki eddig az unióhoz akkreditált magyar nagykövetként dolgozott – egy olyan embert jelölt Orbán Viktor, aki diplomataként távol maradt a hazai belpolitikai csatározásoktól, ráadásul már jól ismeri a brüsszeli döntéshozatalt.
Várhatóan a jogi bizottság rajta nem tud fogást találni, ráadásul mivel az európai pártcsaládok is érdekeltek a Bizottság mihamarabbi felállásában, politikai szempontból sem fogják majd elkaszálni az új magyar jelöltet.
Várhelyi Olivérnek a jogi bizottság után először a portfóliójuknak megfelelő parlamenti bizottság előtt kell majd bemutatkoznia, a bizottságok ezt követően zárt ajtók mögött értékelik a szakértelmét és teljesítményét, majd értékelésüket elküldik a Parlament elnökének. A Parlamentnek ezután szavaznia kell a Bizottság teljes összetételének jóváhagyásáról. Miután a Parlament jóváhagyta a biztosok személyét, a Tanács minősített többséggel hivatalosan kinevezi őket, ezután megkezdi tevékenységét az új Európai Bizottság.
