Az Európai Parlament tegnapi szavazása Ursula von der Leyenről jól mutatja, hogy az eddiginél jóval megosztottabb lett az európai belpolitika, így az Európai Bizottság új vezetőjének is kompromisszumkészebbnek kell lennie elődjénél. Vannak bíztató jelek, a 2015-ös migránsválságnál például a határok lezárását támogatta von der Leyen és informális csatornákon keresztül szembeszállt Angela Merkel kancellárral a macedón határzár ügyében. Mindennek kedvező hatása lehet hazánkra nézve.
A május 26-ai európai parlamenti választáson megerősödtek a bevándorlással szemben kritikus politikai erők, a hagyományos pártcsaládok pedig jelentősen veszítettek támogatottságukból, így a korábbi nagykoalíciós többség megszűnt az Európai Parlamentben. Ennek, illetve a nemzetállamok szerepének erősödésének hatására a csúcsjelölti rendszer megbukott és többek között a V4-ek ellenállásának köszönhetően sikerült megakadályozni Frans Timmermans és Manfred Weber elnökjelöltségét.
A tagállamok által javasolt Ursula von der Leyen szűk többséggel ment át az igen megosztott Európai Parlamenten, a Fidesz szavazatai nélkül nem lenne az Európai Bizottság következő elnöke.
Mindez várhatóan azt eredményezi, hogy az új bizottsági elnök Jean-Claude Junckernél sokkal kompromisszumkészebb lesz, több irányba is meg akar majd felelni. Ennek egyik várható hatása az lesz, hogy visszatér a bizottsági elnök eredeti szerepfelfogásához és nem önálló politikai aktorként fog viselkedni, hanem egy pozitív értelemben vett csúcsbürokrataként, aki összehangolja a 28 tagállam akaratát és vezeti a hatalmas brüsszeli intézményrendszert.
Elődje a 2015-ös bevándorlási válságot követően mit sem törődött a kelet-európai tagállamok véleményével és még a legutóbbi időszakban is azt a bevándorláspárti álláspontot képviselte, amelyet az európai választópolgárok többsége elutasít. Ezáltal az Európai Bizottság elszakadt az európai emberektől és konfliktusba került számos tagállammal. Ha Ursula von der Leyen nem akar Junckerhez hasonlóan nevetségessé válni és sikeresen akarja vezetni az uniót, akkor sokkal együttműködőbbnek kell mutatkoznia, nem szabad egyetlen politikai vélemény mögé beállnia.
A szavazást megelőző beszédéből világosan látszott, hogy Ursula von der Leyen mindezt megértette és minden irányzatnak igyekszik megfelelni, szakít a Juncker-féle egyértelműen bevándorláspárti állásponttal. Erre enged következtetni azon kijelentése, miszerint az Európai Unióban többet kell tenni az illegális bevándorlás csökkentéséért, küzdeni kell a szervezett bűnözői csoportok által működtetett embercsempészet ellen, védeni kell a menedékjogot.
De szintén von der Leyen határvédelmet támogató álláspontjára enged következtetni Sebastian Kurz nemrég megjelent éltrajzi könyve is, amelyben Paul Ronzheimer szerző arról ír, hogy az akkori német védelmi miniszter asszony közbenjárt annak érdekében, hogy Macedónia tartsa lezárva határait az illegális bevándorlók előtt. Mint írta, Ausztriában és Németországban a politikai elit és mainstream sajtó azonnal elképesztő össztüzet zúdított azokra a politikusokra, akik a bevándorlás megállításának fontosságáról beszéltek. Így sokan míg a nyilvánosság előtt a Wilkommenskulturban tetszelegtek, a háttérben mindent megtettek az erősebb határvédelemért és az illegális bevándorlás megállításáért.
Ilyen politikus volt Ursula von der Leyen is, aki jó viszonyt ápol Sebastian Kurz korábbi osztrák kancellárral, akkori külügyminiszterrel, és támogatta őt a balkáni útvonal 2016-os lezárásáért folytatott küzdelmében, miközben Angela Merkel és a német kormány sok tagja támadta az osztrákokat a bevándorlást elutasító politikájuk miatt. A könyvében az olvasható, hogy a 2016-ban még külügyminiszterként dolgozó Sebastian Kurznak különösen jó a viszonya von der Leyennel és megkérte őt, illetve Maiziére akkori német belügyminisztert, hogy jelezzék Szkopje felé egyetértésüket, és álljanak Macedónia mögé a határzár kérdésében.
Von der Leyen informális úton kijátszotta Angela Merkel kancellár hivatalos álláspontját és titkon egyetértett a balkáni útvonal lezárásával 2016-ban.
Mindez bíztató jel Magyarország és a Visegrádi Négyek számára, akik az előző bizottsági vezetéssel éles küzdelmet folytattak a határok védelme, illetve a bevándorlás kapcsán. Ursula von der Leyen előéletéből és eddigi nyilatkozataiból az körvonalazódik, hogy egy bevándorlást kevésbé támogató és a határvédelmet ösztönző vezetője lehet az Európai Bizottságnak. Természetesen láttunk már komoly fordulatokat egyes nyugat-európai politikusok esetében, bízzunk benne, hogy Ursula von der Leyen nem lesz egy újabb Manfred Weber.
