Az Erasmus-ösztöndíjak ügyében mutatott uniós lépés is kiváló példája annak, hogy Brüsszel politikai és ideológiai okok miatt kettős mércét alkalmaz Magyarországgal szemben, ugyanis más országokkal kapcsolatosan egyáltalán nem probléma, ha politikusok tagjai egyes egyetemek kuratóriumának. Ráadásul Brüsszel úgy hivatkozik erre a kérdésre, hogy a tavalyi tárgyalások eredményeként született megállapodásban mindezt nem kifogásolta – fogalmazott Deák Dániel a legújabb videóelemzésében. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: mára egyértelművé vált, hogy a brüsszeli elit valódi problémája Magyarországgal a szankciókat elutasító álláspontja, a gyermekvédelmi törvény és az illegális migrációval szembeni fellépés. Azonban ez a kettős mércét alkalmazó magatartás jelentősen ront az EU magyarországi megítélésén, a Medián felmérése szerint például rövid idő alatt 10 százalékponttal esett vissza az uniós tagság támogatása a magyarok körében.
A héten az Európai Bizottság olyan levelet küldött, hogy a közérdekű vagyonkezelő alapítványok kapcsán az összeférhetetlenségi szabályok miatt semmilyen uniós pénzt nem kaphatnak a viták rendezéséig a magyar egyetemek – mondta Deák Dániel legújabb videóelemzésében. Az elemző kiemelte: a brüsszeli testületnek az a kifogása, hogy politikusok ülnek az egyes egyetemeket vezető kuratóriumokban. Ehhez képest hosszas az a lista, ahol aktív politikusok ülnek nyugat-európai felsőoktatási intézmények kuratóriumaiban, ráadásul korábban az Európai Bizottság elvárásainak megfelelően módosította a magyar kormány a szabályozást. Emellett a kodifikált szöveget is egyeztették az Európai Bizottsággal, a jóváhagyást is megkapták, sőt szigorúbb szabályokra is hajlandó lett volna a kormány, de ilyen kérés nem volt – fogalmazott, majd hozzátette: a magyar kormány mindezek fényében jelezte: ha nem sikerül békésen rendezni az ügyet, akkor Magyarország pert fog indítani a tanácsi határozattal szemben az Európai Bíróságon.
Deák Dániel ezzel kapcsolatban megjegyezte: ez a mostani ügy is jól mutatja, hogy Brüsszel kettős mércét alkalmaz Magyarországgal szemben, olyan dolgokat kifogásol, amely más országban is gyakorlat.
Az elemző szerint erre a magyarázat az, hogy igyekeznek különféle dolgokba belekapaszkodni a brüsszeli bürokrácia részéről, ezzel is próbálják elterelni a figyelmet arról, hogy a valódi problémájuk Magyarországgal az, hogy nem támogatja a szankciókat, bevezette a gyermekvédelmi törvényt és hogy szigorúan fellép az illegális bevándorlással szemben. Ezek színtiszta politikai és ideológiai problémák, amelyeket igyekszik Brüsszel elrejteni azzal, hogy például az egyetemek kuratóriumi tagságáról kommunikál.
Kiemelte: korábban ezt a balliberális politikusok és sajtótermékek tagadták, úgy tettek, mintha csak a kormányoldal találta volna ki. Ehhez képest ma már a balliberális sajtóban is nyíltan leírják, hogy ezek a problémái Brüsszelnek Magyarországgal, legutóbb például a 444.hu nevű internetes portál ismerte el mindezt, de korábban a Szabad Európa nevű ugyancsak külföldi finanszírozású internetes portál számolt be arról, hogy már másfél éve meg volt a repülőjegye Ursula von der Leyennek Budapestre, hogy aláírja a megállapodásokat, de a találkozót végül a gyermekvédelmi törvény elfogadása miatt mondta le az Európai Bizottság elnöke.
A magyar kormány a tárgyalások során együttműködő volt, minden elvárást teljesített, illetve márciusig teljesíteni fog, amelyekben megállapodott az Európai Bizottsággal. Ezért is lehet, hogy a magyar társadalom igazságtalannak éli meg a brüsszeli viselkedést, mindezek fényében pedig nem leglepő, hogy az Európai Unió társadalmi támogatottsága is jelentősen romlott Magyarországon.
A Medián decemberi közvélemény-kutatása szerint például rövid időn belül 10 százalékkal romlott az uniós tagság megítélése Magyarországon, ami egyértelműen összefügg azzal, hogy Brüsszel kettős mércét alkalmazva tartja vissza a Magyarországnak járó uniós forrásokat – fogalmazott Deák Dániel.
Mindeközben tovább gyűrűzik a brüsszeli korrupciós botrány, szinte minden héten belebukik egy-egy baloldali politikus, tegnap például Maria Arena belga szocialista EP-képviselőnő, Guy Verhofstadt korábbi minisztere mondott le emberi jogi albizottsági elnökségéről. Mindez tovább rontja a brüsszeli intézményrendszer hitelességét, főként annak fényében, hogy pont ők beszéltek rendszeresen korrupcióról Magyarország kapcsán, most pedig kiderült, hogy mind az Európai Parlamentben, mind az Európai Bizottságban súlyos korrupciós botrányok vannak. Nem véletlen, hogy a héten a baloldali szlovén kormányfő is felhívta a figyelmet arra, hogy a brüsszeli intézményrendszer működési rendszerébe kódolva van a korrupció, hiszen azt behálózza mindenféle lobbicsoport, amelyek sokszor korrupcióval igyekeznek rávenni a brüsszeli döntéshozókat az érdekeik képviseletére. Az elemző ennek kapcsán hangsúlyozta:
a Soros-hálózat is rengeteg ilyen lobbiszervezetet működtet Brüsszelben, így nem meglepő, hogy a mostani korrupciós botrányban érintett politikusok is rajta vannak Soros György megbízható EP-képviselőinek listáján.
