A koronavírus-járvány okozta gazdasági válság sikeres kezelésének köszönhetően Magyarországon már 2021 második felében a gazdaság újraindítása került az intézkedések fókuszába, aminek köszönhetően az ország mintegy két hónapos előnyre tudott szert tenni a legtöbb uniós tagállammal szemben. Az ennek következtében végbement gyors gazdasági növekedés miatt így több olyan intézkedés is született a kormány részéről az elmúlt fél évben, amelyek amellett, hogy tompították a válság negatív hatásait, az emberek életminőségét, valamint a vállalkozások helyzetét is érdemben javították.
A XXI. Század Intézet legújabb elemzése a magyar kormány által, az elmúlt évben meghozott legfontosabb intézkedéseket tekinti át.
A kezdetektől fogva célzott intézkedések születtek
A kormány által 2020 márciusában meghirdetett gazdaságvédelmi akcióterv az emberéletek megóvása mellett, már a koronavírus-járvány kezdete óta a munkahelyek megvédésére, valamint a családok és vállalkozások kiszolgáltatottságának csökkentésére irányult. Ennek érdekében a kormány az elmúlt két évben folyamatosan alkalmazkodott a vírus által többször is megváltoztatott körülményekhez, aminek az egészségügyre és a gazdaságra gyakorolt negatív hatásait jól megfontolt és célzott intézkedésekkel igyekezett tompítani.
Ennek keretében az elmúlt évben az Orbán-kormány – a védekezésben résztvevők erőfeszítéseinek elismeréseként – soha nem látott mértékben emelte meg az orvosok bérét, valamint folytatta a szakápolók béremelését is.
A családok védelmének érdekében pedig már a válság elején döntés született a hitelmoratórium bevezetéséről, amit azóta a kormány több alkalommal is – legutóbb 2022. június 30-ig – meghosszabbított. Ezzel párhuzamosan az időközben bevezetett otthonfelújítási támogatásra is több mint százmilliárd forintot költött a kormány, ami eddig körülbelül 88 ezer családnak tudott segíteni a lakásfelújítási költségek csökkentésében.
De számos lépés született a válság által leginkább sújtott szektorok megsegítésének érdekében is, aminek keretén belül először a turizmusban és vendéglátásban működő kis- és középvállalkozások járulékainak csökkentésére, majd munkabértámogatások bevezetésére is sor került. Emellett a bajba jutott szektorokban tevékenykedő kis- és középvállalkozások bértámogatása is tovább folytatódott az elmúlt hónapokban, amik utófinanszírozás helyett, immár előfinanszírozási formában részesülhetnek az állami bértámogatásból. A kisvállalkozásoknak ezen felül egy 10 évre szóló, 10 millió forintos kamatmentes kölcsön igénylésére is lehetőségük van, aminek visszafizetésére 3 éves moratóriumot kapnak a kormánytól.
A gyors és célzott intézkedések miatt 2021 nyarára a magyar gazdaság az Európai Unió átlagánál hamarabb tudott nagymértékű növekedést elérni, aminek köszönhetően a gazdaság teljesítménye már 2021 őszére elérte a koronavírus előtti, 2019-es szintet, így az ország az uniós átlagnál jóval hamarabb tudott növekedési pályára állni. Mindez azt is lehetővé tette, hogy a védekezés helyett, a gazdaság újraindítása, és további olyan intézkedések meghozatala kerüljön a kormány figyelmének fókuszába, amik további segítséget nyújthatnak az emberek számára.
Adóemelések helyett, valódi segítség
Ennek köszönhetően az elmúlt fél évben a kormány számos olyan további intézkedésről döntött, amik amellett, hogy jelentősen mérséklik a gazdasági válság és az infláció káros hatásait, ezzel párhuzamosan az emberek életminőségének érdembeli javításához is hozzájárulnak. A már említett hitelmoratórium és otthonfelújítási támogatás mellett, ilyen például az októberben bevezetett Zöld Otthon Program, aminek keretében, ha valaki energiahatékony új otthont épít (vagy vásárol meg), akkor a programon belül felvett 2,5%-os kedvezményes kamatozású hitele mellé, 0%-os kamattal tud CSOK hitelt igényelni a korábbi 3%-os kamat helyett.
Több intézkedés történt azonban a világszinten rekordokat döntő infláció káros hatásainak mérséklésére is. Jó példa erre a kormány által novemberben bevezetett benzinár-stop, a decemberben elrendelt kamatstop, vagy a február 1-től érvényes élelmiszerár-stop, amik mellett a kormány az önkormányzatokra, és egyházakra, valamint a 10 főnél kevesebb embert foglalkoztató KKV-kra is kiterjesztette a lakossági szinten több éve sikerrel működő rezsicsökkentést. A meghozott rendelkezéseknek köszönhetően a várakozások szerint körülbelül 1 százalékponttal csökkenhet a magyar inflációs mutató a következő hetekben, ami a Magyar Nemzeti Bank Decemberi Inflációs Jelentése szerint körülbelül 2022 negyedik negyedévében térhet majd vissza a jegybank által meghatározott toleranciasávba.
Emellett több olyan korábbi döntés is életbe lép a következő hetekben, amik amellett, hogy szintén jelentősen megkönnyítik a magyar családok életét, több éve nem látott béremelkedést is eredményeznek a különböző gazdasági szektorokban.
Ennek keretében körülbelül 1,4 millió magyar család kapja vissza február 14-én a 2021-ben befizetett személyi jövedelemadóját, amivel párhuzamosan a 25 éven aluli fiatalok SZJA mentessége is bevezetésre kerül, míg a nyugdíjasok számára a nyugdíjemelés mellett, több év után újra kifizetésre kerül a 13. havi nyugdíj.
A kormány emellett 2022 januárjától a minimálbér megemeléséről is döntött, ami a tavalyi 167 ezer forintról 200 ezer forintra, a szakmunkás minimálbér pedig 260 ezer forintra emelkedett, de ezen felül több szektorban is történtek további béremelések. Ennek köszönhetően a szociális és kulturális ágazatban, valamint a bölcsődékben dolgozók bére 20 százalékkal, a tanárok és óvónők, valamint a rendvédelmi dolgozók és katonák bére 10 százalékkal, az egyetemi oktatók bére pedig 15 százalékkal emelkedik a következő napokban, de további béremelésre számíthatnak az orvosok is, míg az ápolók fizetése körülbelül 21 százalékkal emelkedik februártól.
Ezen túl a kormány a babakötvény után járó állami támogatás összegét is a duplájára emelte 2022-től, ami a korábbi 6 ezer forint helyett, így 12 ezer forintra nőtt januártól, de jelentős segítséget kaptak a vállalkozások is, amelyek esetében a munka után befizetett közterhek mértéke a korábbi 17 százalékról 13 százalékra csökkent a döntés értelmében.
Látható tehát, hogy a kormány által meghozott intézkedéseket a megszorítások helyett továbbra is béremelések, valamint a családok és a munkahelyek védelme jellemzik. Mindez szöges ellentétben áll a 2008-as gazdasági válság után alkalmazott válságkezeléssel, amely során a Gyurcsány Ferenc, majd a Bajnai Gordon által vezetett baloldali kormány megszorításokkal kívánta kezelni a válságot. Ezzel szemben az Orbán-kormány válságkezelésének középpontjában továbbra is az emberek megsegítése és életminőségének javítása áll, aminek sikere az ország gazdasági mutatóiban is megmutatkozik.
