Bár a baloldal kezdetben felesleges pénzkidobásnak tartotta a nemzeti konzultációt, mostanra már ők is hasonló kezdeményezésekkel próbálkoznak, azonban az ő témafelvetéseik rendre érdektelenségbe fulladnak. A mostani nemzeti konzultáció ugyanakkor nagy érdeklődésre tarthat számot, ugyanis olyan rendkívül fontos kérdésekben dönthetnek a magyarok, mint például: Ukrajna legyen-e EU-tag? Adjon-e további pénzeket hazánk Ukrajnának? Védekezzünk-e a külföldi befolyásolással szemben? – sorolta legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte, hogy Orbán Viktor számára ellenzékben is fontos volt az egyetértési pontok létrehozása az emberekkel, 2005-ben indította újtának az első nemzeti konzultációt, a 2010-es kormányváltás óta pedig immár tizenharmadik alkalommal él ezzel a sikeres kapcsolatteremtési eszközzel.
Orbán Viktor számára ellenzékben is fontos eszköz volt a nemzeti konzultáció, magát a kifejezést a 2005-ös országértékelő beszédében használta először. Akkor azt mondta, hogy a 2006-os parlamenti választásoknak úgy akar nekifutni, hogy a tervezett lépéseit a választópolgárokkal folytatott párbeszéd alapján építi fel – emlékeztetett a XXI. Század Intézet vezető elemzője. Deák Dániel hozzátette, hogy első lépésként létrehozták a Nemzeti Konzultációs Testületet, amely 2005. március 9-én tartotta alakuló ülését, a nyolc tagú testületnek külön szóvivője is volt Kudlik Júlia televíziós híresség személyében. Az akkori országjárás során Orbán Viktor és a testület tagjai mintegy 700 településre látogattak el és 1,6 millió ember véleményét hallgatták meg személyesen, telefonon vagy levelek útján. A Fidesz-KDNP a kampány során gyakran hivatkozott a konzultáció eredményeire, a választási programjának alapját is a konzultációs sorozat adta.
A nemzeti konzultáció újraindítását 2010. április 27-én az országgyűlési választásokon aratott győzelem után jelentette be Orbán Viktor, amelynek deklarált célja továbbra is az ország vezetői és a választópolgárok közötti kapcsolat közvetlenebbé, szorosabbá tétele volt. Számos kiemelt kormányzati intézkedést konzultáció előzött meg az elmúlt 13 évben. Ilyen értelemben a nemzeti konzultációk hozzájárultak ahhoz, hogy egyetértési pontok jöjjenek létre a kormány és a magyar állampolgárok között – fogalmazott az elemző.
Deák Dániel kiemelte, hogy a nemzeti konzultációknak köszönhetően jött létre az önálló magyar modell, a konzultációk során ugyanis a választók egyebek mellett olyan sorskérdésekben nyilváníthattak ki véleményüket, mint például a szuverén gazdaságpolitika alapjainak megteremtése, a családtámogatási rendszer bővítése vagy az illegális migráció elleni küzdelem. Emlékeztetett: arra is volt példa, hogy egy kormányzati terv lekerült a napirendről a kérdőívek kiértékelése után. Az Alaptörvény megalkotása előtt ugyanis a kormánypárti oldalon felmerült a gyermekek után járó extra szavazati jog bevezetése a szülők számára. „Jól példázza, hogy a nemzeti konzultációnak érdemi ráhatása van a kormány döntéshozatalára, hogy a 2011 tavaszán kiküldött nemzeti konzultációkban a gyerek után járó plusz szavazati jogról is kérdezték a kitöltőket, de közel 74 százalékuk elutasította azt. Lázár János, a Fidesz akkori frakcióvezetője ezután azt nyilatkozta, hogy a kérdőívek alapján látható, hogy nincs megfelelő támogatottsága az elképzelésnek, így azt elvetik” – mondta az elemző.
A most induló nemzeti konzultáció sokrétű lesz, több fontos, akár egész Európa jövőjét befolyásoló kérdés kerül a kérdőívekre – fogalmazott.
Így például a kérdések között szerepel majd, hogy támogassa-e Magyarország Ukrajna uniós tagságát vagy további forrásokkal való finanszírozását. Az elemző szerint ugyancsak kiemelt téma az illegális bevándorlás, amelynek az izraeli események adtak ismét aktualitást, ugyanis Európa-szerte bevándorlók tízezrei, százezrei ünnepelték a terroristákat, több nyugati nagyvárosban is elszaporodtak az antiszemita támadások. Kulcskérdés lesz a külföldi befolyásolás megakadályozásának témaköre, ugyanis az az ország szuverenitásának védelméről szól. Hozzátette: a politikai kérdések mellett gazdasági témák is napirenden lesznek, így például a rezsicsökkentés, a kamatstop és az extraprofit adó is.
Jól példázza a nemzeti konzultációk sikerességét, hogy míg a 2010-es kormányváltás után kezdetben felesleges pénzkidobásnak tartotta az ellenzék ezt a kapcsolatteremtési formát, az utóbbi években több ízben is igyekeztek lemásolni.
A Jobbik például 2016-ban „Valódi Nemzeti Konzultáció” néven postázott kérdőíveket a választóknak, mint fogalmaztak azért, hogy „az oktatás, a korrupció és az egészségügy helyzetéről többoldalú egyeztetéseket folytassanak az országban”, valamint felhívják az emberek figyelmét ezekre a problémákra. A párt akciója azonban érdektelenségbe fulladt, hónapokon keresztül be sem számoltak annak eredményéről, miközben a kormányoldal nemzeti konzultáció esetén gyakorlatilag hétről hétre közöli, hogy hány kérdőív érkezett vissza. Azóta a baloldali pártok több más hasonló kísérlete is kudarcot vallott, legutóbb például Karácsony Gergely konzultációját küldték vissza csupán pár tízezren a több millió lakosú Budapesten – idézte fel az elemző.
Mindez azt jelzi, hogy a kormánypártokkal szemben a baloldali pártok nem képesek olyan témákat napirendre tűzni, amelyek az embereket a mindennapjaikban foglalkoztatják.
Ennek következménye, hogy a baloldal kommunikációja kapkodó, hétről-hétre újabb és újabb ügyek felvetésével próbálják felhívni magukra a figyelmet – zárta videóelemzését Deák Dániel.
