Az utóbbi hetekben több nyugat-európai országban is drasztikus mértékben emelkedett a villamosenergia és a földgáz ára, ami sok esetben a fosszilis energiahordozók tartalékainak elégtelen mennyiségével párosult. Az ebből fakadó esetleges ellátásbeli problémáknak, különösen a téli hónapokhoz közeledve, lehetnek komoly következményei, amin az Európai Unió által javasolt klímavédelmi csomag is tovább ront. Eközben Magyarországon a több éve folytatott pragmatikus és következetes rezsipolitikának köszönhetően szinte semmit nem érezni az Európát sújtó energiaválságból, ráadásul az ország a klímaváltozás negatív hatásai ellen folytatott küzdelemben is jobban teljesít a legtöbb uniós tagállamnál.
Elhibázott energiapolitika Nyugat-Európában
A Nyugat-Európában tapasztalható energiaválság kialakulásához alapvetően több tényező vezetett, azonban a jelenlegi súlyos helyzethez kétségtelenül hozzájárult, hogy az egyes országok több szempontból is elhibázott energiapolitikát folytattak az elmúlt években.
A 2015-ös párizsi klímaegyezményt követően a világ több országa tett ígéretet a széndioxid-kibocsátás csökkentésére, az ezzel kapcsolatban meghozott intézkedések azonban számos esetben átgondolatlan lépésekkel párosultak. Így volt ez több nyugat-európai ország esetében is, ahol a fosszilis energiahordozókat szinte egyik napról a másikra próbálták meg kiváltani a megújuló energiát termelő szél- és naperőművekkel, ami az egyre növekvő energiaigénnyel párhuzamosan, fokozatosan eredményezte az egyes országok energiatartalékainak csökkenését. Az ebből fakadó negatív hatást végül több olyan tényező is tovább ösztönözte, amik viszonylag rövid idő alatt, egymást felerősítve tudták előidézni a Nyugat-Európában jelenleg zajló energiaválságot.
Ilyen tényező volt többek között a koronavírus-járvánnyal párhuzamosan kialakult gazdasági válság, ami alatt a termelés csökkenése miatt bekövetkezett energiaigény visszaesése több országban is a tárolók telítettségének további redukálását eredményezte. Ennek következtében a 2021-ben bekövetkezett gazdasági „visszapattanás” és az ezzel párhuzamosan, hirtelen megnövekedett fogyasztás miatt mára több országban is energiaválságról beszélhetünk Nyugat-Európában, ami a téli fűtésszezon közeledtével akár ellátásbeli kockázatokat is eredményezhet a következő hónapokban.
Mindez a kontinens gazdasági teljesítményét is negatívan befolyásolhatja, a kialakult helyzetet ráadásul az Európai Unió által javasolt klímavédelmi csomag is tovább súlyosbíthatja, aminek értelmében az ipari szereplőket érintő adók mellett, a tagállamok lakosságára is plusz terheket vetnének ki a jövőben.
Mindez azt jelenti, hogy Brüsszel az egyre gyakrabban napirenden lévő „zöldadót” a szennyezésért felelős nagyvállalatok helyett a családokkal fizettetné meg.
Egy ilyen adónem bevezetése azonban amellett, hogy további jelentős áremelkedést eredményezne a háztartások rezsiköltségeiben (Magyarország esetében például mintegy 45 százalékkal nőnének az energiaárak), az egyes országok eladósítása mellett komoly munkanélküliséget is eredményezne a tagállamokban, aminek negatív hatásai uniós szinten is megmutatkoznának.
Egekbe szökő árak Németországban
A kontinenst sújtó energiaválság és az ezzel párhuzamos áremelkedés negatív következményei azonban már most is jól láthatóak. Az Európai Bizottság adatai szerint 2021 első felében 16 tagállamban emelkedett meg a villamosenergia ára 2020 azonos időszakához képest. A tagállamok közül a legnagyobb áremelkedés Németországban volt tapasztalható, míg uniós szinten a legolcsóbban jelenleg Magyarországon juthatnak az emberek elektromos áramhoz.
A Németországot sújtó energiaválságban az alternatív energiaforrások erőltetése mellett, kétségkívül hatalmas szerepe van a zöldbaloldal által átideologizált atomerőműellenességnek, aminek következtében több szempontból is elhibázott energiapolitikát folytatott az ország az elmúlt évtizedben. Jól mutatja ezt, hogy 2010 és 2020 között az országban a duplájára emelkedett a villamosenergia kilowattóránkénti átlagára, aminek következtében a németek már évek óta „második bérleti díjként” hivatkoznak a jelenségre. A Tagesschau hírcsatorna beszámolója szerint ráadásul az áram díja évről-évre rekordmagasságokat dönt, a helyzet pedig már odáig eszkalálódott, hogy egy átlagos háztartás évente több mint 550 ezer forintnak megfelelő összeget kénytelen fizetni az áramért. A folyamatos áremelkedést a Verivox összehasonlító portál 2021. októberi elemzése is megerősíti, amiből kiderül, hogy egy átlagos német háztartás összes energiaköltsége 2021-ben több mint 1,6 millió forintnak felel meg, ami körülbelül 400 ezer forinttal haladja meg a 2020-as, 1,2 millió forintos értéket.
Hasonló problémákkal küzd azonban az ország a gázfogyasztás területén is, amelyhez jelentősen hozzájárult, hogy a keresletnövekedés drasztikus mértéke miatt az ország gázkészleteit elkezdték felhasználni ahelyett, hogy azt télre tárolták volna. Ennek következtében a németországi gáztárolók rekord alacsony, mindössze 68 százalékos telítettséggel rendelkeznek.
Mindezek miatt Németország szűkös földgázkészlettel vág neki az idei télnek.
A kialakult helyzet súlyosságát jelzi, hogy azzal kapcsolatban Andreas Löschel német közgazdász, a Münsteri Alkalmazott Gazdaságkutatási Központ igazgatója is úgy nyilatkozott, hogy messzemenő következményei lehetnek Németországban a gázárak további növekedésének, amennyiben az országnak a piacról kellene pótolnia a kiesett készleteket.
Európai zsákutca a gázkérdésben
A jelenlegi európai krízishez azonban a zöld ideológia erőltetése mellett egyes nyugati országok Oroszország-politikája is hozzájárult. Az európai kontinens energiabiztonságát szem előtt tartó és a geopolitikai realitásokkal számoló energiastratégia helyett ugyanis az EU igyekezett öncélúan rontani az orosz pozíciókat, ez azonban kontraproduktívnak bizonyult, és végül Oroszországot hozta a korábbiaknál előnyösebb helyzetbe.
Az EU a szabadpiaci elvek meghonosításának szándékával igyekezett visszanyesni a Gazprom jelentőségét az európai energetikában, ami miatt a legújabb energiapolitikai csomagja előírta a gázkitermelők, szállítók és szolgáltatók egymástól történő különválasztását. Ez a rendelkezés azonban gátolja az amerikai szankciók miatt már így is éveket csúszó Északi Áramlat 2 földgázvezeték engedélyeztetési eljárását, és korábban a németországi OPAL vezeték használatát is akadályozta.
Hasonló indíttatásból a fix áras, hosszú távú gázszerződések helyett, az európai politika a gázzal való rövidtávú, tőzsdei áras kereskedést favorizálta az elmúlt években, ami a piac és így az európai gázbeszerzések diverzifikálásán és az egyoldalú orosz függés csökkentésén túl, kedvező piaci árak esetén anyagi előnyökkel is járhatott volna – olykor járt is – a tagállamok számára. A gazdaság koronavírus miatti lezárások utáni újraindulása, valamint a szénkitermelési problémák miatt idén azonban jelentősen megnövekedett Kína földgázigénye, a megugró árak miatt pedig a cseppfolyósgázt (LNG) Kelet-Ázsiában már a korábbiaknál jóval magasabb áron lehetett értékesíteni.
A kínálkozó lehetőséget az amerikai és katari LNG-szállítók is kihasználták, Európában ez azonban hiányt okozott, amelyet tetéztek egyes norvég és orosz karbantartási munkálatok is. Az oroszok pedig – az Északi Áramlat 2 folyamatos elgáncsolása, valamint a nyugati politika Oroszországgal szembeni ellenséges magatartása miatt – a meglévő vállalásaikon túl nem szállítottak további gázt Európába a hiány enyhítésére. Így, míg az első lezárásokat követően, 2020 májusában a földgáz ára alacsonyabb volt az európai piacokon mint a kitermelésének és szállításának költségei, addig idén ősszel napról napra rekordmagasságokba szökő árakról lehetett olvasni. 2021. október 6-án például a novemberi határidős (futures) földgázár az 1900 dollárt is meghaladta 1000 köbméterenként, miközben másfél évvel korábban egy rövid időre 50 dollár alá is zuhant a földgáz értéke. Bár az árak jelentősen visszaestek miután az oroszok megkezdték ausztriai és németországi tározóik feltöltését, az Északi Áramlat 2 engedélyeztetésének leállása ismét 1000 dollár fölé emelte azokat.
Az ingadozások bizonyították, hogy a monopóliumellenes szabályozások és a diverzifikációs törekvések ellenére Európa biztonságos energiaellátása a mai napig nagyban függ az Oroszország felől érkező kiszámítható gázszállítmányoktól. Bár az EU szándéka, hogy csökkentse a kontinens orosz energiahordozóktól való függését, stratégiailag igazolható, annak, és a „zöld” átállásnak az erőltetett, pillanatnyi politikai érdekeket kiszolgálni kívánó megvalósítása szemmel láthatóan válságot okozott. Mindez pedig amellett, hogy növelte Oroszország nyomásgyakorlási képességét, az oroszok által épített két új vezeték (a Balkáni Áramlatot és az Északi Áramlat 2-t) jelentőségére is rámutatott.
Elmondható tehát, hogy az európai vezetés ideológiailag befolyásolt, elhamarkodott intézkedésekkel operáló politikája az energetika területén Oroszország helyett a kontinens pozícióit rontotta.
Pragmatikus energiapolitika Magyarországon
A fent említett okokból fakadó nyugat-európai energiaválság hatásaiból azonban szinte semmit nem érezni Magyarországon. Ennek okai abban keresendők, hogy a kormány nem csak pragmatikus alapokon nyugvó gazdasági kapcsolatokat épített ki Oroszországgal, hanem több éve sikerrel folytatja a rezsicsökkentés politikáját is, aminek köszönhetően a magyar háztartások mentesülnek a jelenleg is zajló drasztikus világpiaci árnövekedés negatív hatásai alól.
A második Orbán-kormány alatt, 2013-ban bevezetett rezsicsökkentés értelmében – ami miatt az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást is indított Magyarország ellen – az energia- és közműszolgáltatók kötelesek a szabad áras díjszabás helyett, a törvényben meghatározott hatósági árakhoz igazítani a lakossági villany és gáz árát. Ennek köszönhetően 2013 óta a magyar családoknak mintegy 2162 milliárd forintot sikerült megtakarítaniuk, a jelenlegi világpiaci energiaárakkal számolva pedig éves szinten körülbelül 386 ezer forint többletkiadástól mentesülnek a háztartások a kormány intézkedéseinek köszönhetően.
A jelenlegi körülmények között egy átlagos magyar család a rezsicsökkentés eredményeként harmad-negyedannyit fizet az áramért vagy gázért, mint amennyibe az piaci áron kerülne.
Mindemellett azt is fontos kiemelni, hogy a magyar gáztározók az idei fűtési szezonnak 1970 óta a negyedik legnagyobb készletszinttel, 84 százalékos töltöttséggel indulnak neki, ami az egész téli zavartalan ellátást lehetővé teszi. Így egy esetleges márciusi–április fogyasztás esetén sem adódna probléma, mivel a belföldi kitermelés csupán egy minimális mértékű importra való támaszkodással is biztosítaná a zavartalan gázellátást.
Az ország emellett a klímapolitika terén is több éve példamutatónak számít, amit az utóbbi évek gazdasági fejlesztései is jól tükröznek. A károsanyag-kibocsátás csökkentésének érdekében a kormány például vállalta, hogy 2030-ra a hazai villamos energia termelésének mintegy 90 százalékát szén-dioxid-kibocsátásmentes technológiák fogják biztosítani, illetve törvénybe foglalta a korábban vállalt 2050-es károsanyag kibocsátáscsökkentési célokat is, amiket várhatóan már 2030-ra túlteljesíthet. Emellett 2020-ban egy 30 milliárd forint értékű zöldkötvény kibocsátás is elkezdődött, valamint több támogatás is biztosítva van az országban működő napelemparkok bővítésére és korszerűsítésére.
A fosszilis energiahordozók mihamarabb történő kiváltásának érdekében ráadásul a kormány jelentős szerepet vállal egy formálódó magyar–lengyel–francia szövetségben is, amelynek célja az atomenergia zöld energiaként történő elismerése, így az a jövőben az egyik legfontosabb zöldenergiaforrássá válhat.
Látható tehát, hogy amíg a Nyugat ideológiai elképzeléseket érvényesítve elhibázott energiapolitikát folytatott az elmúlt években, addig a magyar kormány a rezsiárak alacsonyan tartása mellett, a pragmatikus és hosszútávú energiastratégiának köszönhetően a következő években is biztosítani tudja majd az ország zavartalan energiaellátását, ezzel párhuzamosan pedig a zöldfejlesztéseknek köszönhetően, racionális és a lakosságot kevésbé megterhelő klímapolitikával tudja tartani magát a korábban vállalt károsanyag kibocsátáscsökkentési célok eléréséhez.
Bíró András – Kosztur András – Matyi Tamás
