Címke: Európa

Szemmel láthatóan sokként érte a baloldali politikusokat Orbán Viktor sikere a hétvégi uniós csúcson, egymásnak ellentmondó módon nyilatkoztak a történtekről – mondta Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzője élő videóelemzésében. Mint fogalmazott, a legradikálisabb gyurcsányista politikusokon kívül lényegében a legtöbb baloldali megszólaló elismerte, hogy jóval – egyes becslések szerint nagyjából 35 százalékkal – több forrást kap hazánk a korábbi költségvetési ciklusnál, ráadásul az általuk korábban remélt úgynevezett „jogállamisági” kritériumokat sem sikerült elfogadtatniuk a tárgyalásokon. Jól példázza szerinte a hatalmas magyar sikert, hogy a még a hazánkkal szemben igen kritikus nemzetközi sajtótermékek is Orbán Viktor győzelméről írtak. A vezető elemző kiemelte, a V4 együttműködés most is rendkívül jól működött, amelyhez egyre több ország csatlakozik szövetségesként.

(tovább…)

Korunkban kulturális proxyháború zajlik, amelyben az egyik fél a maga nézeteit az egyedül objektív és igazságos álláspontként kezelve leplezi politikai céljait és veszi fel a harcot a valósággal, a józan ésszel, a történelmi múlttal. A faji alapú politika antirasszizmusként jelenik meg, a cenzúratörekvéseket „nyílt társadalomnak” nevezik, az egyeseknek nem tetsző szobrok ledöntése pedig a sokszínűség nevében történik. Ma a BLM-mozgalom jelenti a kultúrharc legújabb állomását, a szimbólumok elleni küzdelem azonban régóta tart. Mi azonban nem akarjuk ezeket a mintákat követni és a saját utunkon akarunk járni – ez hangzott el  XXI. Század Intézet 2020. július 14-én Mozgásban – Kultúrharc a XXI. században címmel rendezett konferenciáján, amelyen az előadók az aktuális eseményeken túl azok történeti hátterére is rávilágítottak. (tovább…)

Morton Abramowitz, a Carnegie Alapítvány a Nemzetközi Békéért elnöke, egy 1994-es interjú során úgy vélekedett Soros Györgyről, hogy ő „az egyetlen ember az Egyesült Államokban, akinek saját külpolitikája van, és érvényre is tudja juttatni azt”. Szavait jól tükrözi, hogy a milliárdos 1993-ra – alig tíz év alatt – 23 országra tudta kiterjeszteni befolyását, amelyekben szervezetei több mint 300 millió dollárt költöttek a „nyílt társadalom” építésére, és amellyel Soros alig pár év alatt megkerülhetetlen személlyé vált a közép- és kelet-európai térségben. A balkáni országok közül a leglátványosabb befolyásszerzés egyértelműen a mai Észak-Macedónia esetében történt, ahol a tőzsdespekuláns a ’90-es évek elején könnyedén tudta elfoglalni azokat a kulcspozíciókat, amelyeket kihasználva még ma is döntően befolyásolni tudja az ország politikai és gazdasági folyamatait. Az „Európa kapujaként” emlegetett országot már hosszú idő óta komoly belső etnikai és politikai feszültségek teszik instabillá, amit rendre kihasznál vagy éppen súlyosbít, sőt elő is idéz az elmúlt harminc évben felépített „Soros-birodalom” élén álló milliárdos. Soros György több olyan konfliktusban is kulcsszerepet játszott, amelyek nagymértékben alakították Macedónia belpolitikai folyamatait.   (tovább…)

Az elmúlt hetek különféle faji zavargásoktól voltak hangosak az Amerikai Egyesült Államokban és több nyugat-európai országban. Számos egyéb társadalmi és gazdasági válsághoz hasonlóan Európa egyik legstabilabb térségének számító Magyarország és közép-európai régió mentes marad a faji alapú, sok nyugati társadalmat szétverő konfliktusoktól – mondta Deák Dániel élő videóelemzésében. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte, a mostani események az egykori gyarmattartó országok problémái mellett arra is rávilágítanak, hogy helyes döntés volt a V4-országok részéről a bevándorlás és a kevert társadalmak elutasítása. Hozzátette, ez az újabb társadalmi krízis a lehető legrosszabb időszakban csúcsosodott ki több nyugati országban, hiszen már a járvány előtt is rossz gazdasági és társadalmi helyzetben voltak. (tovább…)

Az elmúlt egy évtized folyamatai jelentősen átrajzolták Európa erőviszonyait, a korábbi sereghajtók dinamikus erősödésen vannak túl, míg számos meghatározó nyugati tagállam súlyos politikai, gazdasági és társadalmi problémával küzd. A koronavírus-járvány éppen azokat a nyugat-európai és dél-európai országokat érintette a legsúlyosabban, amelyek már eleve rossz gazdasági és politikai állapotban voltak, míg az elmúlt évek sikertörténeteinek számító közép-európai országok lényegesen kevesebb áldozattal vészelték át az elmúlt hónapokat. Ráadásul az előrejelzések szerint a cselekvőképes politikai és stabil gazdasági alapoknak köszönhetően például Magyarország a régió több országához hasonlóan jóval kisebb gazdasági visszaesést fog elszenvedni, mint a járvány által leginkább érintett és már eleve rossz állapotban lévő nyugati és déli tagállamok. Mindennek köszönhetően Magyarország és a V4-ek politikai súlya tovább erősödhet az uniós tárgyalásokon, ez a régió megerősödve kerülhet ki a mostani válságból. (tovább…)

A koronavírus-járvány soha nem látott válság elé állította az Európai Uniót. (tovább…)

Éles vita bontakozott ki az elmúlt napokban arról, hogy magas-e Magyarországon a koronavírus miatt elhunyt személyek száma, Szabó Tímea például azt állította, hogy nálunk a világon a legmagasabb a halálozási ráta. A tényadatok ugyanakkor azt mutatják, míg nálunk egymillió lakosra harminc koronavírus miatt elhunyt személy jut, addig például Belgiumban ez a szám hatszáznál is magasabb, illetve az összes nyugat-európai országban megközelíti vagy jóval meghaladja a százat – mondta Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzője élő Facebook bejelentkezésében. Hozzátette, még az olyan gazdag országokban is jóval többen haltak meg arányaiban a járvány következtében, mint az Egyesült Államok vagy Kanada. Ezzel párhuzamosan a megbetegedések számát illetően is rendkívül jól áll Magyarország, az unióban itt van a negyedik legkevesebb fertőzött. (tovább…)

A járvány kitörése óta az ellenzéki pártok és sajtótermékek rendre kritizálják a kormány járványügyi intézkedéseit, többször azt állították, hogy azok nem elegendőek vagy nem megfelelőek. Van olyan ellenzéki politikus is, aki szerint a halálozások száma arányaiban Magyarországon a legmagasabb az egész világon. A XXI. Század Intézet a tisztánlátás érdekében összesítette a fertőzöttek, az aktív esetek és a halálozások számát az Európai Unió tagállamaiban, amelyből kiderül, hogy az ellenzéki állításokkal szemben hazánk kezelte az egyik leghatékonyabban a járványt, hiszen Magyarországon van a lakosságszám arányában az egyik legkevesebb fertőzött, illetve a halálázások száma is jóval alacsonyabb az uniós átlagnál. Arányaiban a legtöbben Belgiumban, Spanyolországban és Olaszországban hunytak el a koronavírus-járvány következtében. (tovább…)

Az elmúlt hetekben a magyar ellenzék aknamunkájának köszönhetően összehangolt politikai támadás érte Magyarországot a koronavírus-törvény miatt, melynek keretében számos álhír jelent meg a magyar rendkívüli jogrenddel és a kormány mozgásterével kapcsolatosan.Ennek a nemzetközi támadássorozatnak volt a része az is, hogy az Európai Parlament egy olyan csúsztatásokkal teli állásfoglalást szavazott meg, amelyben többek között azt állítják, hogy az „európai értékekkel összeegyeztethetetlen” a magyar kormány felhatalmazása, illetve hogy meggyengítették az „Országgyűlés rendkívüli felügyeleti hatáskörét”.  Mindez csupán egy álhíreken alapuló politikai lejárató kampány a liberális politikai erők részéről, hiszen a valóságban a magyar Országgyűlés bármikor visszavonhatja a felhatalmazást, ráadásul a koronavírus-törvény jól illeszkedik az európai gyakorlatba, vészhelyzet esetén több országban is különleges jogköröket kap a végrehajtó hatalom. Külön érdekesség, hogy a Magyarországot támadó tagállamok egy részében a magyarhoz igen hasonló szabályozás van érvényben. A támadássorozatnak nincsen vége, csütörtökön a LIBE Bizottságban lesz szó Magyarországról és a koronavírus-törvényről. (tovább…)

Amióta a 2015-ös migrációs válságot követően a Fidesz fellépett az Európai Unió bevándorláspárti politikájával szemben, az Európai Néppárt (EPP) liberális tagjai támadják a magyar kormánypártot. A már közel öt éve tartó támadássorozat jól tükrözi, hogy az egykor konzervatív és kereszténydemokrata értékeket valló pártcsalád hangos kisebbsége miként vált mára a liberális elitnek megfelelni akaró és az egyre inkább baloldali értékeket valló pártok gyűjtőhelyévé. Ugyan közben az EU bevándorláspárti politikája hivatalosan is megbukott, a folyamatosan balra tolódó EPP liberális, többnyire jelentéktelen törpepártjai továbbra is kritizálják a magyar kormányzat döntései miatt a Fideszt. Ennek legszembetűnőbb példája, hogy miután Donald Tusk, az EPP elnöke, a frakcióból történő kizárással fenyegette meg a Fideszt, a pártcsalád tizenhárom tagja 2020-ban immár másodszor kezdeményezte a magyar párt kizárását az Európai Néppártból. (A pártszövetség alapszabálya szerint legalább öt országból hét tagpárt aláírása szükséges a kezdeményezéshez). (tovább…)

A koronavírus januári megjelenésekor talán még senki sem gondolta, hogy a kínai Vuhanból indult járvány alig két hónap alatt gyökeresen fogja megváltoztatni az egész világot. A COVID-19-nek azonban mára már nem csak egészségügyi, hanem komoly gazdasági és politikai hatásai is vannak. A vírus megfékezésének érdekében a világ országai egymás után zárták le a határaikat és mindenhol újra előtérbe került a nemzetállami kontrol és az állami gondoskodás szerepe a polgárok életében. Minden jel arra mutat, hogy a vírus által okozott gazdasági válság alapjaiban változtatja majd meg a fennálló világrendet. (tovább…)

Miközben Magyarországon az ellenzéki pártok továbbra sem képesek félretenni kicsinyes politikai érdekeiket és még a koronavírus-törvény elfogadását sem támogatják, több, hosszú évek óta politikai patthelyzettel küzdő országban is összefogtak a politikai pártok. Így például a koronavírus megfékezése érdekében az etnikai és pártpolitikai ellentétek miatt régóta kormány nélkül működő Belgiumban válságkezelő kormány alakult, Spanyolországban a nacionalista jobboldal is támogatja a baloldali kormány válságkezelését, Romániában az ellenzék megszavazta az új kormányt, Izraelben pedig a 2018 vége óta tartó, három választással sem megoldott politikai patthelyzetnek vetett véget a pártok összefogása, de még az elnökválasztás előtt álló Egyesült Államokban is együtt szavaztak a republikánusok és a demokraták. Nem meglepő, hogy a magyar ellenzék viselkedését több ellenzéki véleményformáló is elfogadhatatlannak tartja. (tovább…)

Február 29-én parlamenti választásokat tartottak Szlovákiában. A 2018-ban történt kettős Kuciak-gyilkosság utáni, megváltozott politikai helyzetben a választás különös fontossággal bírt a szlovákiai választópolgárok számára, melyet a magas, 65,8 százalékos részvételi arány is bizonyít. A várakozásoknak megfelelően, a SMER-SD vezette korábbi kormány végül elvesztette a választásokat, melyet az Igor Matovič által vezetett OĽaNO nyert meg a voksok negyedével. A második helyre, a botrányai és korrupciós ügyei ellenére, a SMER-SD-nek sikerült beérnie, a szavazatok 18,29 százalékát megszerezve. A Robert Fico által vezetett párt tehát elvesztette ugyan vezető szerepét, azonban még továbbra is komoly tényezőnek számít a szlovák politikai életben. A választások után a szlovák parlamentbe végül hat pártnak sikerült bejutnia, melyek közül négy – OĽaNO, Sme rodina, SaS, Za ľudí – adja majd a kormánykoalíciót a következő parlamenti ciklusban. (tovább…)

Az előrejelzések szerint a 2008-as gazdasági világválsághoz hasonló negatív következménye lesz a gazdaságra nézve a mostani krízisnek. Magyarország számára a 2010 és 2020 közötti évtized a felhalmozás időszaka volt, így van elegendő erő ahhoz, hogy az ország ismét talpra álljon a koronavírus-járványt követően – mondta Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzője az Intézet élő videóelemzésében. Hozzátette: az Intézet nemrég közzétett Európai Stabilitás Indexéből kiderül, hogy míg hazánk az egyik legstabilabb uniós tagállam, addig a járvány által leginkább sújtott déli államok már eleve komoly gazdasági és társadalmi problémákkal küzdöttek. Ezek az országok várhatóan nemzetközi hitelezők segítségét fogják kérni, tovább folytatva ezzel a már jól ismert adósságspirál és az önálló gazdaságpolitika feladása – tette hozzá. (tovább…)

A XXI. Század Intézet arra vállalkozott, hogy létrehozza az Európai Stabilitás Indexet, amelynek keretében számos szempont alapján megvizsgálja, mennyire stabilak az európai országok, és milyen helyzetben van Magyarország a többi uniós tagállamhoz képest. Az Index a 2016 és 2019 közé eső politikai, gazdasági és biztonsági folyamatokat vizsgálja az Európai Unió akkor még 28 tagállamában. Magyarország a lista második helyén végzett, mind politikai, gazdasági és társadalmi téren is az egyik legstabilabb ország az unióban. Míg a közép-európai országok a lista élére kerültek, addig több dél-európai ország komoly politikai és gazdasági gondokkal küzd, a leginstabilabb ország Spanyolország. Magyarországnak és a hozzá hasonlóan stabil tagállamoknak komoly előnyt jelenthet a mostani válságkezelésben, hogy mind politikai, mind gazdasági téren igen stabilak voltak az elmúlt közel fél évtizedben. Ennek köszönhetően jobb kiindulóhelyzetből futnak neki a mostani egészségügyi és gazdasági krízisnek, hiszen cselekvőképesebben tudnak fellépni. Komoly problémát jelent ugyanakkor, hogy a koronavírus a leginstabilabb déli tagállamokat sújtja a leginkább, ezeknek az országok már egy eleve rendkívül nehéz kiinduló helyzetből kell megbirkózniuk a járvánnyal és annak gazdasági hatásaival. (tovább…)

A magyar kormány cselekvőképesen lép fel a koronavírus járvánnyal szemben, a legújabb gazdasági döntéseket például Európa legbátrabb intézkedéseinek nevezik. Ez a belpolitikai stabilitás nem alakulhatott volna ki a 2010-es szemléletmódváltás nélkül. Ahhoz, hogy megértsük ennek a világszerte tapasztalható fordulatnak a gondolati elemeit mindenképpen el kell olvasnunk Békés Márton a Kommentár legújabb, 2020/1. számában megjelent írását. (tovább…)

Az Eötvös-előadások keretében ezúttal Ryszard Antoni Legutko tartott előadást a Várkert Bazárban. A lengyel professzor és politikus szerint a közép-európai rendszerek összeomlása után a kommunisták bekapcsolódtak a politikai főáramba, lelkes Európa-pártiak lettek és szövetségesekre leltek a liberálisokban. „Összességében a politikai fősodor balra mozdult el” – jelentette ki. Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter köszöntőjében kifejtette, Európát meg kell védeni azoktól, akik anyagi vagy hatalmi érdekből meg akarják változtatni, és ebben Közép-Európa évszázados tapasztalata felértékelődik. (tovább…)

Míg Jean-Claude Juncker elnöksége idején több millió illegális bevándorló jutott be Európába és az Európai Bizottság a legális migráció lehetőségeinek kiszélesítésén dolgozott, addig Ursula von der Leyen támogatja a határvédelmet és nem enged Törökország zsarolásának. Mindez bíztató jel Magyarország és a Visegrádi Négyek számára, akik az előző bizottsági vezetéssel éles küzdelmet folytattak a határok védelme, illetve az illegális bevándorlás megállítása érdekében. A jelenlegi folyamatok azt vetítik előre, hogy 2020 folyamán a 2015-ben tapasztalt migrációs válsághoz hasonló jeleneteknek lehetünk szemtanúi, amire Európának a korábbiaknál sokkal hatékonyabban kell reagálnia. (tovább…)

2020. február 5.-e megváltoztatta Németországot. Ezen a napon a kis Türingia tartományban a tartományi parlament az FDP-s Thomas Kemmericht új miniszterelnökké választotta. Bár titkos volt a választás, a médiában nagy felháborodást váltott ki annak a „tabunak a ledöntése“, hogy egy demokratikus politikus előszőr választatta meg magát a nemzeti-konzervatív AfD párt szavazataival kormányfővé. (tovább…)

Magyarország 2010 előtt – a balliberális kormányzás idején – politikai, gazdasági és társadalmi instabilitástól szenvedett. A gazdasági visszaesésen túl számos mutató romlott, továbbá komoly politikai és morális válságba sodródott hazánk. A Fidesz-KDNP 2010-es 2014-es és 2018-as kétharmados parlamenti felhatalmazásának köszönhetően Magyarország a 2010-es évek krízishelyzeteit magabiztosan, stabil politikai vezetéssel vészelte át, és sok más uniós tagállammal ellentétben sikeresen kezelte többek között a gazdasági világválság utóhatásait, illetve a tömeges bevándorlás jelentette kihívásokat. Mindeközben Európa jelentős része a döntésképtelen kormányzás okozta instabilitástól szenved, kormányválságok sora követi egymást, ami több országban már a gazdasági teljesítményt is visszaveti. (tovább…)

A XXI. Század Intézet és a Polgári Magyarországért Alapítvány együttműködésének köszönhetően az Eötvös-előadások keretében ezúttal Ryszard Antoni Legutko tart előadást a Várkert Bazárban, 2020. március 9-én 18 órától. A lengyel konzervatívok fenegyereke több alkalommal is világossá tette: Európa morális és politikai tartaléka Közép-Európában van. Véleménye szerint a Nyugat mindig megpróbál bennünket irányítani, de Közép-Európa öntudatra ébredt. (tovább…)

A hazai ellenzék visszatérő módon beszél arról, hogy szerintük a kormány gazdaságpolitikája hibás, az ország nem megfelelő módon használja fel az uniós forrásokat. A tényadatok mellett ugyanakkor már számos nemzetközi szakember – például az IMF igazgatójának – álláspontja is cáfolja ezeket az állításokat, sőt a német kancellár is „okos” magyar beruházásokról és sikeres gazdaságpolitikáról beszél. Az ellenzéki vélekedésekkel szemben a 2014-2020-as uniós költségvetési ciklus során a kormány a látványberuházások helyett kiemelt hangsúlyt fektetett a gazdaságfejlesztést támogató programokra, amelyek fő céljai a mikro-, kis- és középvállalkozások versenyképességének növelése, a foglalkoztatásbővítés és az újraiparosítás támogatása volt. Ez a szemléletváltás visszatükröződik a gazdasági teljesítményben, amely már évek óta az unió élmezőnyében található. (tovább…)

A röszkei határáttörési kísérletek és a tegnapi események felhívják a figyelmet arra, hogy a 2015-ös migrációs válság csak a kezdet volt, a jövőben újabbnál újabb migrációs hullámokra kell felkészülni Európában. Figyelmeztető jel, hogy a téli időjárás ellenére az uniós és magyar statisztikai adatok is dinamikus növekedést mutattak az utóbbi hónapokban, a magyar határnál például 2020 első öt hetében közel ötszörösére emelkedett a határátlépéssel próbálkozó illegális migránsok száma 2019 azonos időszakához képest. Aggasztó, hogy az előrejelzések további növekedést vetítenek előre, többek között a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) által kidolgozott migrációs forgatókönyvek is dinamikus emelkedést várnak a migránsok számában. 2019-ben a születési országuktól eltérő országban élő embereknek a száma már 272 millió volt a világban. (tovább…)

Sir Roger Scruton életművéből sokat tanulhatnak a magyar konzervatívok is – többek között erről beszélt Békés Márton, a Terror Háza Múzeum kutatási igazgatója, Czopf Áron, történész, a Kommentár folyóirat szerkesztője és Pogrányi Lovas Miklós, a XXI. Század Intézet munkatársa. A XXI. Század Intézet élő videóelemzésében ezúttal a régi vágású, a hipotéziseket és az elvont elméleteket meghaladó Sir Roger Scruton életműjéről és hatásáról volt szó. (tovább…)

Az európai és németországi ipari menedzser indexek rég nem látott mélységben járnak, egyre határozottabban jelezve az eurózóna közelgő gazdasági válságát, mely az egész kontinensre drámai hatással lehet.

(tovább…)