Címke: habarékellenzék

A hazai baloldal nem képes megújulni: továbbra sincs innováció és releváns mondanivaló, az április 3-án megbukott pártelit pedig – minden személyi változás ellenére – vezető pozícióban maradt. A választási kudarc után nőtt a töredezettség, Márki-Zay Péter visszatérésével, illetve a Jobbik szakadásával szeptemberre – az egykori szivárványkoalíció helyén – immár tizenegy (társ)elnök vezetésével működő nyolc szervezet lesz. Mivel az ellenzéki oldalon nincs hely ennyi párt számára, minden bizonnyal élesedni fog a szavazók bizalmáért folyó küzdelem. A 2024-es helyhatósági és uniós voksolásokra ennek ellenére szükség lesz valamilyen együttműködésre, hisz a nagyobbaknak fontos a stabilitás látszatának fenntartása s a töredezettség felszámolása, míg a kispártoknak a túlélés miatt kell majd ellenfeleikkel összefogniuk. (tovább…)

A baloldalon egy olyan hatalomtechnikai alkukon alapuló ellenzék jött létre, amelynek sem közös ideológiája, sem közös víziója nincsen, így kormányzásképtelen. Az egymással marakodó baloldali politikusok, ha még kormányt is tudnának alakítani, egy esetleges parlamenti többség megszerzése után, olyan instabil politikai helyzetet váltanának ki Magyarországon, mint amit több környező országban is láthatunk. Románia példája jól mutatja: beláthatatlan következményei lehetnek egy sokpárti koalíciós kormány jelentette instabil helyzetnek. Keleti szomszédunknál összeomlott a koalíció, elszabadultak a rezsiárak, sorra gyulladnak ki a kórházak, sikertelen az oltási program, már a betegeket sem tudják ellátni. Az Orbán Viktor mögött álló jobboldal ezzel szemben egységes és politikai stabilitást biztosít az országnak, amelynek köszönhetően Magyarország gazdasági és társadalmi erősödése is dinamikussá vált az elmúlt évtizedben. Mindezt bizonyítja, hogy idén például a régióban nálunk lesz a legmagasabb a gazdasági növekedés. 2022 tétje tehát az lesz: a gyarapodást vagy a marakodást választja-e a többség. (tovább…)

Azzal, hogy 2020–21 fordulóján egyetlen nemzetközi párttá állt össze az ellenzék a magyar kormánnyal szemben, a hazai történelemből immár száz éve jól ismert mintázat tért vissza. A magyarországi progresszív erők (radikális liberálisok és velük szövetkező baloldaliak) 1918 óta külföldi érdekeket kiszolgáló, kívülről irányított, egységes csoportot képeznek. A 20. század során több alkalommal is koalícióra léptek egymással, hogy keleti vagy éppen nyugati irányból várva az utasításokat, a nemzeti érdeket alárendeljék a mintául választott égtáj akaratának, amelyet a mindenkori „haladás” aktuális hordozójának véltek. Szövetségük legújabb változata arra készül, hogy 2022-től ezt a hagyományt folytassa.

(tovább…)

Agresszív nagyotmondási verseny zajlik a baloldalon, hiszen a közös baloldali lista helyeit az aktuális közvélemény-kutatási adatok alapján fogják majd szétosztani, így a baloldali pártok igyekeznek egymás rovására erősödni – mondta Deák Dániel élő videóelemzésében. A XXI. Század Intézet vezető elemzője szerint ennek tudhatóak be Fekete-Győr András kommunista megtorlások hangulatát idéző kijelentései, illetve a Jakab Péter parizer-kampánya és álhírkeltései is. Kiemelte: Gyurcsány Ferenc pártja sem riad vissza az álhírkeltéstől, Dobrev Klára megfertőződése ugyanakkor hátráltatja a DK kampányát. Az elemző megjegyezte, a nagyotmondási versennyel az előválasztáson résztvevő elkötelezett baloldali szavazókat igyekeznek mozgósítani a pártok, de ezzel a retorikával elriaszthatják a bizonytalanokat és a pártokhoz kevésbé kötődő szavazókat, akikre szükségük lenne 2022-ben. (tovább…)

A kezdetben vitatott, mára azonban valósággá vált ellenzéki összefogás formáját Gyurcsány Ferenc egy évvel ezelőtt fogalmazta meg.  A szivárványkoalícióban részt vevő pártok, különösen a Jobbik, az LMP és a Momentum – fenntartásaikat és identitásukat feladva – fogadták el a volt miniszterelnök által kijelölt politikai játékteret, így ma már egy nemzetközi baloldali párt áll az Orbán-kormánnyal és az egységes jobboldallal szemben.  Gyurcsány látszólag háttérbe vonult, mégis az elmúlt egy évben az ő akarata érvényesült: megírta a „habarékellenzék” együttműködésének szabályait, kiosztotta a szerepeket, illetve ernyőszervezetként pozícionálta a legstabilabb és legnagyobb erőforrásokkal rendelkező, általa vezetett Demokratikus Koalíciót. Jelenleg a mindenkinél radikálisabb és következetesebb Orbán-ellenes politikájával igyekszik elnyerni a protestszavazók szimpátiáját, miközben egy lépéssel mindig a szövetségesei előtt jár. (tovább…)

Európában rendkívül ritkák és nagyon instabilak az olyan sok pártból álló kormánykoalíciók, amelyet a magyarországi ellenzék akar létrehozni 2022-ben: az EU 27 tagállama közül csupán hat olyan van, ahol négy vagy annál több párt összefogásának köszönhetően alakult meg a hivatalban lévő kormány. Ezek szinte mindegyike rendkívül ingatag, több közülük az elmúlt hetekben bukott meg. A koalíciós problémákkal küzdő tagállamokban a politikai instabilitás a járvány elleni védekezést is hátráltatta. A hétpárti koalíciós kormány vezette Belgium például végig a legrosszabb mutatókat produkálta a járvány során, ráadásul az ország első, átgondolatlan oltási programja is csődöt mondott. A mostani ellenzéki szivárványkoalíció nem csak azért hozhat kormányzásképtelenséget, mert sok pártból áll, hanem azért is, mert nincsen közös értékalapjuk. Emiatt bomlanak fel sorra az ellenzéki vezetésű településeken az együttműködéseik, de a kétpárti MSZP-SZDSZ fémjelezte kormánykoalíció is hasonló okok miatt bomlott fel 2010 előtt. A történelem is figyelmeztet: a dualizmus időszakának „habarékellenzéke” az 1906-os kormányalakítást követően a belső ellentétek miatt nem tudta megvalósítani célkitűzéseit, majd 1910-ben kétharmaddal váltotta le őket Tisza István Nemzeti Munkapárt élén. (tovább…)

A politikai stabilitás az egyik legnagyobb érték ezekben a válságos időkben, amit visszaigazolnak az elmúlt egy év eseményei is: Magyarország tavaly tavasszal gyorsan reagált a koronavírus megjelenését követően, sikerült a járvány folyamán végig garantálni az ország stabilitását, a gazdasági válságot is megfelelően tudja kezelni az ország. Nincsenek ilyen szerencsés helyzetben a koalíciós kormányok által irányított és ezáltal politikai instabilitástól szenvedő európai országok, amelyek közül több sem az egészségügyi, sem a gazdasági krízisen nem bír úrrá lenni. Ilyen ország Szlovákia is, ahol az egyre nagyobb egészségügyi és gazdasági válsággal szembenéző négypárti koalíciós kormányt egymásnak ellentmondó intézkedések jellemzik. Igor Matovič miniszterelnöknek a kormánykoalícióban kialakult nyilvános viták miatt komoly problémákkal kell szembenéznie, könnyen elképzelhető a négypárti kormánykoalíció felbomlása. A magyarországi baloldal által tervezett hatpárti koalíciós kormány még azokban az országokban is ritka, amelyek hozzászoktak a koalíciós kormányokhoz. Hatalomra kerülésük garantáltan politikai instabilitást okozna Magyarországon, aminek súlyos következményei lennének. (tovább…)