Címke: külpolitika

Brüsszel folytatja azt az intervenciós kísérletsorozatát, amelynek keretében jogi köntösbe bújtatott riportokban marasztalja el a nyílt társadalmak eszmerendszerét magukénak nem valló tagállamokat. A jogállam fogalmát politikai fegyverré züllesztő Európai Bizottság 2024-es jogállamisági jelentése nem okozott csalódást a korábbi riportokat ismerők számára, a 2020 óta megjelenő jelentések egyik legfőbb közös vonása, hogy a valóságot lényegesen mellőző állítások szerepelnek benne, az elmarasztalások pedig aránytalan mértékben – és az erre vonatkozó szándékosságot megerősítendő – csak azokat az országokat érintik, amelyek vezetése szembe megy a balliberális fősodor aktuális narratívájával, vagyis jelenleg szuverenista és békepárti. (tovább…)

A cél: nemzeti érzelmű, szuverenista, migrációt elutasító kormánya soha ne legyen Franciaországnak. Az eszköz: bármi. Franciaországban a cordon sanitaire-t olyan protestkoalíció állította fel, amelynek tagjait egy fő motívum kapcsolta össze: bárki csak Le Pen ne! Hasonló, építő jellegűnek erős eufemizmussal sem nevezhető motiváció húzódott meg a 2022-es magyar országgyűlési választásokon összefogó hatpárti koalíció létrejötte mögött is, ami azonban teljes kudarcba fulladt – a különbség a két ország választási rendszerén túl az egy párt(szövetség) által magáénak tudható támogatottságban és a kimagasló népi legitimációban gyökerezik. A legitimitás esszenciális eleme a jogállami berendezkedésnek és az alkotmányos kontinuitásnak, melyek franciaországi meglétével kapcsolatban egyre hangosabbak az aggályok. (tovább…)

Történelmi sikert aratott az Alternatíva Németországért (AfD), amely az európai parlamenti választások során 15,9 százalékot ért el és a második legnagyobb német frakciót delegálhatja az Európai Parlamentbe. Ezen eredmény abból a szempontból is komoly fegyverténynek tekinthető, hogy minden eddiginél erőteljesebb lejáratókampány folyt a párt ellen az utóbbi fél évben. Az országot vezető erők számára görbe tükörként kellene, hogy szolgáljon az, hogy az AfD mind a három kormánypártnál jobb eredményt ért el: az AfD a volt NDK öt tartományában is győzött, ezek közül háromban pedig tartományi választásokat tartanak szeptemberben. Miközben az országot vezető elit egyre kevésbé képes demokratikus eszközökkel a politikai kordonon kívül tartani az AfD-t, az országon belül egyre növekvő nyugati–keleti megosztottság következtében egy lappangó vasfüggöny kezdett leereszkedni Németországra. (tovább…)

Minden eddiginél komolyabb politikai és társadalmi válság alakulhat ki Szlovákiában, miután múlt héten merényletet követtek el Robert Fico miniszterelnökkel szemben. Az ország történelmében mindezidáig példátlan tett következményeként szinte rögtön felfüggesztették a parlament működését, a hatóságok pedig jelentősen megerősítették a legfőbb közjogi méltóságok védelmét. A Fico elleni merénylet a szlovákiai társadalmat is megviselte, ami az elmúlt hónapokban zajló politikai csatározások eredményeként mára minden eddiginél megosztottabbá vált. Az egyre mélyülő törésvonalak így minden bizonnyal tovább polarizálják majd a lakosságot, amiben komoly szerepe van az ellenzéki politikusoknak, akiknek a megnyilvánulásai nagymértékben hozzájárulhattak annak a közhangulatnak a kialakulásához, ami végül a miniszterelnök elleni merénylethez vezetett. (tovább…)

Május 9-e, azaz a győzelem napja az orosz emlékezetpolitika kétségkívül legnagyobb jelentőséggel bíró dátuma. A II. világháborúban – orosz neve szerint a nagy honvédő háborúban – aratott győzelem, illetve az annak emlékezetéért folytatott küzdelem jelentőségét az immár több mint két éve tartó ukrajnai háború csak növelte. Az orosz vezetés igyekszik párhuzamot állítani a jelenlegi háború és a nyolcvan évvel ezelőtt a nácizmus ellen folytatott küzdelem között, a harctéren tapasztalt legutóbbi kisebb-nagyobb sikereit a szimbólumok világában aratott győzelemmel egészítve ki. (tovább…)

Az EU történetének legnagyobb bővítésére került sor Athénban húsz esztendővel ezelőtt, amikor 2004. május 1-én tíz ország, köztük Magyarország aláírta az Európai Unió csatlakozási szerződését. Romano Prodi, az Európai Bizottság akkori elnöke európai álomként hirdette beszédében a tagállamok közötti egyenlőség, a gazdasági stabilitás és a béke ígéretét a csatlakozó országok népei számára, „akik a kommunizmus legsötétebb napjaiban sem vesztették el a reményt, és a berlini fal leomlása után a közös demokratikus értékek érdekében csendes forradalmat hajtottak végre, most pedig emelt fővel, egyenlő jogokkal és felelősséggel csatlakozhattak az Európai Unió közösségéhez.” Két évtizeddel később azonban az európai álom megvalósulása helyett Európa árulásával kell szembenézünk az uniós intézmények részéről. Európa megmentése érdekében nem „jó európaiakra”, hanem éppen olyan forradalmárokra van szükség, mint akik sikerre vitték az 1988–90 közötti közép- és kelet-európai szabadságküzdelmet. (tovább…)

Minden előrejelzés szerint erősödhet a jobboldal a június 9-i EP-választáson, emiatt szemmel láthatóan pánikolnak a globalista politikusok. Ennek egy látványos jele volt a jobboldali konferencia betiltása Brüsszelben, amelyen Orbán Viktor is felszólalt – mondta legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: a háborúpárti politikai erők mindent elkövetnek annak érdekében, hogy a békepárti álláspontot elhallgattassák, már a szólás- és véleménynyilvánítási szabadságot is korlátozzák. Ebből a szempontból az EP-választás mellett az év második felében kezdődő magyar EU-elnökség is fejtörést okoz a baloldalnak. (tovább…)

Lassan két hét telt el a több mint 140 halálos áldozatot követelő moszkvai terrortámadás óta, azonban továbbra is kérdéses, pontosan kik állnak a merénylet hátterében. Ahogyan az is, milyen hatással lesz a merénylet az orosz–ukrán háború menetére, különös tekintettel arra, hogy Oroszországban egyre több hivatalos vélemény Ukrajnát is a merényletben való közreműködéssel vádolja. A terrortámadás azonban az orosz belpolitikára is hatással lehet, felszínre hozva bevándorlás okozta problémákat. (tovább…)

A vártnál nagyobb különbségű eredmény született a szlovák köztársaságielnök-választás első fordulójában, ahol az előzetes várakozásokkal ellentétben a legtöbb szavazatot végül Ivan Korčoknak sikerült megszereznie. A független jelöltként induló, ám a progresszívok támogatásával kampányoló korábbi külügyminiszter ellenfele végül a második helyen befutó jelenlegi házelnök, Peter Pellegrini (Hlas) lesz majd az április 6-án esedékes második fordulóban, akinek támogatottsága több mint 5 százalékkal maradt el Korčokétól. Ennek ellenére mindkét politikus komoly esélyekkel vághat neki a következő fordulónak, amely során a saját szavazóbázisuk mellett, már a korábbi ellenfeleik választóit is meg kell szólítaniuk a feleknek. A várhatóan intenzív kampány mellett így több tárgyalás is vár a két köztársaságielnök-jelöltre a következő napokban, amelyeken a Magyar Szövetség sem indul majd reménytelen helyzetből. (tovább…)

Donald Trump tarolt a szuperkeddnek nevezett előválasztási csúcsnapon, az utolsó republikánus ellenfele is visszalépett, így már szinte biztos, hogy ő az amerikai jobboldal elnökjelöltje a novemberi elnökválasztáson. Ennek fényében kiemelt jelentősége van annak, hogy a szuperkedd után az első külföldi vendégként Orbán Viktor magyar kormányfőt fogadja floridai rezidenciáján, ez is jelzi a kettejük közötti szoros szövetséget – mondta legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: ez a találkozó is cáfolja azokat a kritikákat, miszerint a magyar kormány oroszpárti lenne, ugyanis Orbán Viktor egyik legfontosabb szövetségese az amerikai elnöki szék várományosa, a magyar kormányfő pedig a magyar nemzeti érdekeket képviselve Trumphoz hasonló békepárti álláspontot foglal el. (tovább…)

A leköszönő Európai Parlament februári plenáris ülésén új uniós jogszabályt fogadott el: a jog fölé helyezte az emberjogi aktivistákat, tényfeltárókat, jogvédőket és álcivil szervezeteket. Jogbiztonság ide, alkotmányos rend oda: az új kötelező uniós előírások alapján vajmi kevés esélye lesz annak, aki e szervezetekkel szemben próbál meg érvényt szerezni saját igazának. A jogállamiság új, brüsszeli értelmezése szerint ugyanis e szervezetek közéleti működése előrébb való, mint az állampolgároknak szolgáltatott igazság. (tovább…)

3,6 százalék volt az orosz gazdaság növekedési üteme 2023-ban, de az amerikai és kínai is az oroszhoz hasonlóan növekszik, miközben az európai gazdaság stagnál – mondta legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: ezek az adatok is jól mutatják, hogy hiú ábránd volt Ursula von der Leyen és a többi szankciópárti politikus azon várakozása, miszerint a brüsszeli szankciókkal romba lehet dönteni az orosz gazdaságot és el lehet vágni az utat a háború finanszírozása elől. Az elemző leszögezte, hogy ebben a kérdésben is Magyarországnak volt igaza, Orbán Viktor már a háború kitörése után kijelentette, hogy a szankciók nem fogják megállítani a háborút, csupán Európa gazdaságát hozzák versenyhátrányba. (tovább…)

2021 októberében, amikor az Európai Parlament elhatározta, hogy beperli az Európai Bizottságot, amiért az még nem indította el a források felfüggesztésését célzó jogállamisági eljárást Magyarországgal és Lengyelországgal szemben, Angela Merkel akkori német kancellár egy káros, felesleges és egyben elszomorító lépésről beszélt. A távozó német kormányfő kijelentette: nem ért egyet azokkal, akik szerint a politikai nézeteltéréseket jogi úton kellene megoldani. Ma a jogállamisági viták abba a veszélyes irányba tartanak, ahol a politikai döntés már egyértelmű jogi elvárás, a szuverenitásról lemondani pedig uniós alapérték. (tovább…)

Nagy port kavart Szlovákiában a negyedik Fico-kormány egyik első intézkedése, aminek részeként kezdeményezte a Különleges Ügyészi Hivatal (Úrad Špeciálnej Prokuratúry, ÚŠP) megszüntetését. A 2004-ben alapított intézmény működése már hosszú ideje komoly vitákat generált az országban, aminek hitelessége már annak megalapításától kezdve megkérdőjelezhető volt. Az eredetileg a korrupció visszaszorításának érdekében létrehozott hivatal vezetői az elmúlt években ugyanis több alkalommal éppen annak gyanúja miatt voltak kénytelenek magyarázkodni, emellett pedig több jelenlegi kormánytag ellen is alaptalan vádakat megfogalmazva indítottak vizsgálatokat. A kormány javaslata miatt ennek ellenére azonnal ellenzéki tüntetéssorozat kezdődött több szlovák nagyvárosban, de az Európai Bizottság részéről is jogállamisági bírálatok érték a szlovák kormányt. Mindez új politikai frontvonalat nyithat a szuverenista célokat megfogalmazó Fico-kormány és a föderalista álláspontot képviselő brüsszeli bürokraták között, ami várhatóan még inkább kiéleződik majd a következő években. (tovább…)

Az Amerikai Egyesült Államokban Donald Trumpot lehúznák a szavazólapokról, Lengyelországban erőszakkal veszik át a közmédia irányítását és politikai tisztogatásokba kezdtek, Németországban betiltanák az egyébként nemzetbiztonsági megfigyelés alatt álló jobboldali AfD-t, Brüsszelben pedig tovább folytatják a nyomásgyakorlást Magyarország ellen amiért más a magyarok álláspontja a háború ügyében – mondta legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: mindez azt mutatja, hogy egyre antidemokratikusabb eszközökhöz nyúlnak a globalista erők miután az előrejelzések szerint mind Európában, mind Amerikában jelentősen meggyengülhetnek az idei választásokon. A kettős mércét jelzi, hogy mindeközben éppen ők vádolják Magyarországot a jogállamiság megsértésével. (tovább…)

Orbán Viktor szerdán Zürichben átfogó helyzetértékelést adott az európai folyamatokról, melyben kiemelte: Magyarország nem fekete bárány, hanem az első fecske. A sors iróniája, hogy éppen aznap este Hollandiában földrengésszerű győzelmet aratott a jobboldali Geert Wilders, aki a magyar kormányfő szövetségese és hozzá hasonlóan bevándorlásellenes álláspontot képvisel – mondta legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: az európai állampolgárok változást akarnak, meg akarják változtatni a brüsszeli politikát mind a bevándorlás, mind a háború ügyében. Ezért is van kiemelt jelentősége a jövő évi EP-választásnak és a most elindult nemzeti konzultációnak. (tovább…)

A világot 2020 óta számos kisebb és nagyobb, lokális és globális jelentőséggel bíró konfliktus rázta meg, amelyek miatt egy új hidegháborúról vagy a harmadik világháború lehetőségeiről folytatott diskurzus a napi politikai elemzések szerves részévé vált. Bár a világ sosem volt mentes a fegyveres harcoktól, a jelenlegi konfliktushullám természete eltér mind a hidegháború korszakának, mint pedig a mögöttünk álló amerikai hegemónia időszakának konfliktusaitól. (tovább…)

Az uniós intézményekben tapasztalható rendszerszintű korrupció a demokratikus és jogállamisági elvek egyértelmű és súlyos megsértését jelenti. Jelenleg ezek érdemi számonkérés nélkül, büntetlenül maradnak, míg a tagállamoknak a jogállamisági feltételességi rendelet hatályba lépése óta súlyos pénzügyi következményekkel és a források felfüggesztésével kell számolniuk, amennyiben velük szemben bármilyen jogállamisággal kapcsolatos aggály felmerül. A magyar EU elnökség egyik lényeges célja, hogy a jogállami elveket elsősorban ott, ahol ennek lehetősége és helye van, azaz az uniós intézményeken belül egy megfelelő és jogszerű mechanizmus kialakítása által érvényesítse. (tovább…)

Közép- és Kelet-Európa számára jelentős kihívást jelent, hogy az országok többségének élén egymást sűrűn váltó, sokpárti koalíciós kormányok helyezkednek el, amelyek így értelemszerűen nem képesek a tartós nemzeti érdekek megfogalmazására és a hatékony érdekérvényesítésre. Kiemelten nehézséget okoz mindez az Európai Unión belül a nagyobb nyugati államokkal szemben. Az elmúlt 13 évben Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek csak a V4-en belül eddig összesen 15 új kormányfővel kellett együttműködnie, amely egyúttal rávilágít arra is, hogy hazánk kivételt képez e regionális jelenség alól. A politikai stabilitás Magyarország egyik legnagyobb versenyelőnye, amely komoly fenyegetettséggel bír a globalista erők szempontjából. Nem véletlen, hogy utóbbiak a 2022-es országgyűlési választáson is egy hatpárti koalíciós kormány felállítását támogatták jelentős összegekkel. (tovább…)

Véres terrortámadások, az izraeli vérengzést ünneplő muzulmán tömegek és megnövekedett antiszemita támadások a nyugat-európai nagyvárosokban: mindez csak néhány példa arra, hogy Magyarországnak igaza volt 2015-ben, amikor az illegális bevándorlást elutasította és felhívta ezekre a veszélyekre Európa figyelmét – mondta legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte, hogy habár az EP-választás közeledtével az Európai Bizottság elnöke, sőt a baloldali német kancellár is szigorúbb bevándorláspolitikáról és a kiutasítások felgyorsításáról beszél, ez nem több szimpla kampányfogásnál, valójában rendre további meghívóleveleket küldenek a bevándorlóknak. (tovább…)

Az orosz–ukrán háború rávilágított arra, hogy a globális Dél immár a világpolitikai folyamatok meghatározó tényezőjévé vált. Afrika, Ázsia és Latin-Amerika államainak érdekeit mind Oroszország, mind pedig Ukrajna és nyugati támogatói kénytelenek figyelembe venni stratégiájuk alakításakor. Ezen a területen Moszkva kétségtelen előnyre tett szert és elérte, hogy a világ országainak többsége legalább baráti semlegességgel viszonyuljon hozzá. 2023-ra azonban Ukrajna és a Nyugat is felismerte a globális Dél jelentőségét, és most igyekeznek részben a maguk oldalára állítani annak országait. (tovább…)

Éppen 300 nappal a 2024-es európai választásokat megelőzően Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke megtartotta idei beszédét az Unió helyzetéről. 2010 óta, vagyis immáron tizenhárom esztendeje az Európai Bizottság mindenkori elnöke az Európai Parlament őszi ülésszakának kezdetén értékelést ad az eltelt időszakról és megosztja jövőre vonatkozó elképzeléseit. A választások előtti utolsó évértékelő rendszerint egyszerre kampánybeszéd és számadás is. A vélhetően újabb elnöki mandátum megszerzésére törekvő Ursula von der Leyen szemmel láthatólag célként tekint az Európai Parlament megnyerésére saját támogatása érdekében. Az Unió helyzetéről szóló beszédben bejelentett intézményi reform arra épít, hogy a több Európára törekvés elhozza majd a jobb európai egységet, a háború megnyerése érdekében. A valóságban azonban a helyzet éppen fordított: a több európai egységre törekvés hozná el a jobb Európát, a béke megnyerése érdekében. (tovább…)

A mostani uniós csúcstalálkozó komoly vitákat eredményezett, ugyanis olyan kulcsfontosságú témák kerültek terítékre, mint az illegális bevándorlás, Ukrajna és a háború finanszírozása, az uniós költségvetés összeomlása, de a tagállamok vezetői az ukrajnai háború békés rendezéséről is tárgyaltak – mondta szezonzáró videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: Magyarország a hatalmas politikai és gazdasági nyomásgyakorlás ellenére kitartott békepárti álláspontja mellett, a migráció ügyében is talált szövetségest magának, egyebek mellett a V4-es kormányfőket. Az elemző szerint a nyári és őszi szezon sem lesz eseménymentes az uniós politikában, több országban is választást tartanak, amelyen fordulat következhet be, emellett a hazai belpolitikában sem lesz „uborkaszezon”, ugyanis a baloldal külföldi finanszírozási botránya újabb hullámokat ver, Karácsony Gergely továbbra sem számolt el azzal, hogy honnan kapott a mozgalma több mint 500 millió forintnyi összeget. (tovább…)

Néhány nappal ezelőtt Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke bejelentette, hogy a hétéves uniós költségvetés féléves felülvizsgálatával összefüggésben további befizetésekre tart igényt az uniós tagállamok részéről, mivel az eddigi költések kimerítették a rendelkezésre álló pénzeszközöket. Ennek ellenére, a felelős gazdálkodás és az Unió pénzügyi érdekei védelme alapelvének ellentmondó módon a Bizottság újabb pénzügyi vállalásokat tett, ráadásul nem saját tagállamai érdekében, hanem azért, hogy egy unión kívüli harmadik ország, „Ukrajna azonnali szükségleteit kielégítse és fellendülését biztosítsa”. A költségvetési fegyelem, pénzügyi elszámoltathatóság a jogállamiság alapvető elvei. Az unió pénzügyi érdekeit nem a tagállamokkal, hanem az uniós intézményekkel szemben kell megvédeni. Szükségessé vált olyan új uniós jogállamisági mechanizmus létrehozása a 2024 második felében sorra kerülő magyar EU elnökség időszaka alatt, ami biztosítja az EU intézmények felelősségre vonását, amennyiben azok a tagországok érdekeivel ellentétesen, okszerűtlen módon gazdálkodnak. (tovább…)

A kétpólusú világrend felbomlását követően az Amerikai Egyesült Államok globális hegemón szerep kialakítására törekedett, amelyhez a politikai, gazdasági és kulturális teret is uralma alá akarta vonni. A nyugati modell azonban mára nem mindenki számára kétségbevonhatatlanul követendő példa, ami a jelenleg fennálló világrend megkérdőjelezését vonja maga után. Kína képében Amerikának új kihívója akadt a vezető szerepért folyó küzdelemben, ami nem független az egyre erőteljesebb multipolarizációtól. A Mozgásban Extra vendége a témában David P. Goldman, az Asia Times szerkesztő-helyettese volt. (tovább…)

Recep Tayyip Erdoğan, az Igazság és Fejlődés Párt (Adalet ve Kalkınma Partisi, röviden AKP) elnöke 2003 óta vezeti Törökországot különböző tisztségeken keresztül, 2003–2014 között miniszterelnökként, 2014 óta pedig köztársasági elnökként. A 2017-es alkotmánymódosítási referendum pedig demokratikus módon ruházta fel az elnököt arra, hogy a két titulust – és az azokkal járó hatalmat – összevonja, és saját a kezében összpontosítsa. A vasárnapi választáson azonban hosszú idő után komoly kihívója akad a regnáló elnöknek Kemal Kılıçdaroğlu személyében, aki mögött egy hatpárti ellenzéki szivárványkoalíció – Nemzeti Szövetség néven – sorakozott fel, ezáltal pedig a május 14-ei köztársasági elnöki- és parlamenti választás lényegében az Erdoğan-korszak jövőjéről is dönt. (tovább…)

Az orosz–ukrán háború 2022. február 24-ei kitörése óta tapasztalható, hogy a nyugati politika a fősodratú médián keresztül azt a hamis látszatot kelti, mintha „a Jó és a Rossz küzdelme” folyna. A kép azonban ennél jóval árnyaltabb. Mi sem szemlélteti ezt jobban, minthogy a háború kitörése előtt maga a nyugati fősodratú média élt rendszeres kritikával Ukrajnát illetően az egyre befolyásosabbá váló neonáci mozgalmak, a túlzott nacionalizmus, a rendszerszintű korrupció, valamint a jogállamisági és demokratikus deficit miatt. Az orosz agressziót követően azonban ezek az aggályok a múlté lettek, s mára a nyugati médiumok narratívája – korábbi álláspontjukat meghazudtolva – Ukrajnát mintademokráciaként igyekszik láttatni. (tovább…)

A médiaszuverenitás problémája, amellyel intézetünk Magyarország kapcsán részletesen foglalkozott a TREND 1. számában, számos országot érintő kérdés. A külföldi érdekeltségű/befolyásoltságú média jelen van a posztszovjet térség államaiban is, sőt gyakran a finanszírozók is ugyanazok, mint a magyarországi kormányellenes médiumok esetén. Ugyanakkor ebben a régióban Oroszország és a Nyugat hidegháborús konfliktusa és az orosz–ukrán háború miatt ez a kérdés sokkal élesebb formákat öltött. (tovább…)

A globalista baloldal, az általuk finanszírozott magyarországi politikusok és sajtótermékek egyre erőteljesebb nyomásgyakorlást fejtenek ki a magyar kormányra annak érdekében, hogy adja fel békepárti álláspontját. Hazánk véleménye a háború kitörése óta egyértelmű: ki akar maradni a konfliktusból, nem küld fegyvereket Ukrajnába, nem hajlandó megszakítani a gazdasági kapcsolatait Oroszországgal és azonnali tűzszünetet, béketárgyalásokat szorgalmaz. Ez nem tetszik azoknak, akik a háború folytatásában érdekeltek – fogalmazott legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: a jelenlegi baloldali amerikai vezetés szövetségesektől szokatlan lépéseket tesz Magyarországgal szemben, ami nem szükségszerű az amerikai-magyar viszonyban, hiszen például a békepárti Donald Trump vezette amerikai kormány az akkor hazánkba akkreditált nagyköveten keresztül jelentősen javította a két ország kapcsolatát. (tovább…)

Bár a háború kezdete óta gyakran hallható narratíva volt, hogy az egész világ összefogott Oroszország ellen, egy év után már teljes biztossággal kijelenthető, hogy a valóság ettől eltér. Ez persze nem jelenti azt, hogy a világ országai Moszkva mellé álltak volna: saját érdekeikből kiindulva a mielőbbi békét szorgalmazzák, ennek eléréséhez pedig a konfliktusok tompítását, és nem kiélezését tartják megfelelő eszköznek. A Nyugat makacs hozzáállása pedig ahhoz vezethet, hogy az Oroszország elszigetelésére irányuló igyekezetében saját maga zárkózik el a „Többiektől”. (tovább…)

A 21. század első két évtizedének eltelte óta senki előtt nem titok, hogy átalakulóban van a korábban meghatározó világrend (Liberal International Order), amely az Amerikai Egyesült Államok globális katonai-gazdasági hegemóniáján nyugodott és egypólusú nemzetközi rendszert jelentett. A koronavírus-járvány hatása, majd az orosz–ukrán háború nyomában járó átrendeződés egyfelől deglobalizációs tendenciát eredményez, másfelől a multipolaritás irányába mutató elmozdulással jár, amit bár manapság „blokkosodásnak” is szokás nevezni, valójában olyan gazdasági-politikai együttműködések kialakulását jelenti, amelyek önálló nagyterek formájában intézményesülnek. A napjainkat meghatározó főbb nemzetközi törésvonalak érvényesülése, azaz a globális szuperhatalmak (Kína, USA) vetélkedése és Oroszország kurrens geopolitikai kihívásai mellett egy sor állam rendelkezik komolyabb regionális ambíciókkal, amely szintén többpólusú berendezkedést ígér. Ez egyszerre jelenti a „globális Dél” felemelkedését és az eurázsiai korszakváltás lehetőségét. (tovább…)

A 21. században várhatóan egyre nő majd Afrika súlya a nemzetközi porondon. Demográfiai növekedésükön és jelentős természeti kincseiken túl gazdaságuk dinamikus fejlődése is efelé mutat, azt azonban korai lenne állítani, hogy felemelkedésük zökkenőmentes lesz. Afrika vezető államainak (Algéria, Dél-Afrika, Egyiptom, Nigéria) a nagy lehetőségeken túl számos kihívással is szembe kell nézniük, amelyek közül a globális hatalmak geopolitikai szembenállása csupán az egyik és talán nem is a legveszélyesebb a kontinensre nézve. (tovább…)

A háború kirobbanása óta Magyarország nem hajlandó beállni a háborúpárti politikai táborba, továbbra is békét szorgalmaz és a fegyverszállítást is elutasítja. Emiatt egyre látványosabb nyomásgyakorlás éri a háború folytatásában érdekelt Biden-adminisztráció részéről Magyarországot, David Pressman amerikai nagykövet a diplomáciában szokatlan módon támadja a magyar kormányt. Mindemellett a napokban Samantha Power, a USAID vezetője is Budapestre látogatott, melynek keretében számos kormányellenes csoporttal találkozott, akiket a pénzügyi támogatásról is biztosított. Mindez nem példanélküli, már a balliberális HVG is arról ír, hogy 2014-ben is megpróbálta az akkori demokrata amerikai vezetés befolyásolni a magyar közéletet – részletezte legújabb videóelemzésében Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzője, aki kiemelte: már kormánykritikus véleményformálók és amerikai jobboldaliak is felháborodtak a látványos amerikai nyomásgyakorláson. (tovább…)

India a világ második legnépesebb, és hetedik legnagyobb területű országa, atomhatalom, amely gazdaságilag is óriási és egyre növekvő súlyt képvisel, és a geopolitikai jelentőségét sem lehet figyelmen kívül hagyni. A dél-ázsiai óriás minden tekintetben potenciális világhatalom, ennek ellenére ritkán hallhatunk róla a hírekben. Ennek oka a hagyományos indiai semlegesség, amelyet Újdelhi következetesen képvisel. A globális színtéren mutatott visszafogottság azonban határozott regionális érdekérvényesítéssel párosul, ami miatt Indiának Kínával és Pakisztánnal is konfliktusos a kapcsolata. (tovább…)

A világ egyik legnépesebb államaként és atomhatalomként Pakisztán nem csak Dél-Ázsia, de az egész eurázsiai kontinens stabilitása szempontjából kiemelkedő jelentőséggel bír. Nem véletlen, hogy a világ vezető hatalmai mind igyekeznek jó kapcsolatokat ápolni Iszlámábáddal, amely pedig mindent megtesz azért, hogy az ebből fakadó lehetőségeket kihasználja. Azonban a közös rivális – India – leginkább Kínához hozhatja közel Pakisztánt, a két ország szövetségének pedig a gazdasági alapjai is megvannak. (tovább…)

Nyugati elszigeteltsége okán Irán legtöbbször negatív értelemben kerül szóba, ám az Egyesült Államok által vezetett unipoláris világrend megroppanása geopolitikai mozgástérbővüléssel járhat Teherán számára. Irán az elmúlt évtizedekben a Közel-Keleten megkerülhetetlen hatalommá vált, paradox módon éppen az USA félresikerült demokráciaexportjainak következtében. Irán befolyása a síiták által lakott területeken, Irakban, Libanonban és Szíriában egyre növekszik, de proxy háborúk által Izraelben és Jemenben is képes rendszeresen beavatkozni. Mindezzel párhuzamosan a Nyugat által latorállamnak kikiáltott közel-keleti ország az új világrendért folytatott küzdelem terén egyre természetesebb szövetségesének számít Kínának és Oroszországnak. (tovább…)

A szaúdi–amerikai kapcsolatok gyökerei rendkívül mélyre nyúlnak, aminek a legfontosabb sarokköve, hogy Washington katonai védelmet nyújt – és évente többszázmillió dolláros tételben fegyvereket ad el – a közel-keleti államnak, amely ezért cserébe megbízható partnerként olcsó olajjal látja el az Egyesült Államokat. Ez a kölcsönösen előnyös együttműködés évtizedeken át virágzott, az amerikai szuperhatalom – még liberális világhegemón pozíciójában is – szemet hunyt a demokrácia, az emberi jogok vagy a terrorizmus finanszírozásának kérdései felett. Mindennek keretében nem elhanyagolható az a tény sem, hogy Szaúd-Arábia geopolitikai szempontból az Egyesült Államok legfőbb bástyája a Közel-Keleten, és az iráni rezsim hatalmi ambícióinak egyik legjelentősebb gátja. Az átalakuló világrendben azonban Rijád egyre inkább kelet felé – Kína és Oroszország irányába – orientálódik, ami Washingtont okkal tölti el aggodalommal. (tovább…)

Bár a globális politika kapcsán a legtöbbször minden elemzés az Egyesült Államok, Oroszország és Kína szerepét hangsúlyozza, és őket tekintik a világrend meghatározásáért folytatott küzdelem főszereplőinek, a háború is rávilágított arra, hogy számos más hatalom próbálhatja újrapozícionálni magát Washington hegemóniájának hanyatlása közepette. Ezek egyike Törökország, amely bár NATO-tagként hivatalosan az USA szövetsége és emellett az EU-tagság várományosa is, a háború ideje alatt önálló külpolitikájával és jó érdekérvényesítő készségével tűnt ki. (tovább…)

Az Erasmus-ösztöndíjak ügyében mutatott uniós lépés is kiváló példája annak, hogy Brüsszel politikai és ideológiai okok miatt kettős mércét alkalmaz Magyarországgal szemben, ugyanis más országokkal kapcsolatosan egyáltalán nem probléma, ha politikusok tagjai egyes egyetemek kuratóriumának. Ráadásul Brüsszel úgy hivatkozik erre a kérdésre, hogy a tavalyi tárgyalások eredményeként született megállapodásban mindezt nem kifogásolta – fogalmazott Deák Dániel a legújabb videóelemzésében. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: mára egyértelművé vált, hogy a brüsszeli elit valódi problémája Magyarországgal a szankciókat elutasító álláspontja, a gyermekvédelmi törvény és az illegális migrációval szembeni fellépés. Azonban ez a kettős mércét alkalmazó magatartás jelentősen ront az EU magyarországi megítélésén, a Medián felmérése szerint például rövid idő alatt 10 százalékponttal esett vissza az uniós tagság támogatása a magyarok körében. (tovább…)

A lassan egy éve kitört háború és az arra válaszként adott elhibázott brüsszeli szankciók komoly válságba sodorták az egész világgazdaságot, az IMF vezetője szerint a világ legalább harmada recesszióba fog süllyedni 2023-ban. Magyarországnak ebben a rendkívül nehéz globális környezetben az a célja, hogy ne süllyedjen recesszióba. Emellett januárban felélénkülhet uniós szinten is a szankciókról szóló vita, amelyek kapcsán már az erőteljesen szankciópárti politikusok is kezdik kimondani, hogy hatástalanok Oroszországgal szemben – mondta évindító videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: januárban összesítik a szankciókról szóló nemzeti konzultáció eredményét, ami azért rendkívül fontos, mert az összes eddigi kilenc szankciós kört egybegyúró uniós jogszabály hatálya január 31-én lejár, így ekkor lesz lehetősége Magyarországnak változást elérnie az unió szankciós politikájában. A belpolitikai helyzet kapcsán elmondta: a kormánypártok támogatottsága továbbra is stabil, míg a külföldről finanszírozott baloldal nem tudott profitálni a válságból. (tovább…)

Az Európai Tanácsban is elfogadták a hazánknak járó uniós forrásokról szóló megállapodást, Magyarország sikeresen érvényesítette érdekeit, miközben korábban a balliberális oldal többször is azt állította, hogy semmilyen mozgástere nincsen már a magyar kormánynak Brüsszelben – fogalmazott évzáró videóelemzésében Deák Dániel. Ennek köszönhetően Magyarország jobb helyzetben vághat neki a 2023-as esztendőnek, amelynek legfontosabb kihívása az lesz, hogy a háború és a szankciók okozta európai gazdasági válság ellenére is megmaradjon a növekedés a magyar gazdaságban, ne süllyedjen recesszióba az ország. Ennek egyik legfontosabb eszköze a befektetések ösztönzése, amelyben meglehetősen sikeres Magyarország, ugyanis idén is rekordot döntött a beruházások mértéke, alig pár hónapja jelentették be például a magyar történelem eddigi legnagyobb beruházását, amelyet egy kínai vállalat valósít meg. A hazai balliberális oldal az április 3-i választás óta csak tovább gyengült, a külföldi finanszírozási botrány pedig hosszútávon éreztetni fogja a hatását a támogatottságukban, miközben az Európai Parlamentben dolgozó szövetségeseiket is súlyos korrupciós botrányok tépázzák – fogalmazott a XXI. Század Intézet vezető elemzője. (tovább…)

Az elmúlt években az eurázsiai térség fokozatosan gyorsuló mozgásba lendült, és ennek csupán a legszembetűnőbb és legglobálisabb, de korántsem egyetlen megnyilvánulása az orosz–ukrán háború. Ehhez a mozgásfolyamathoz hozzátartoznak az elmúlt évek zavargásai és politikai válságai, a posztszovjet államok sorában szinte egyszerre felmerülő hatalmi átmenet kérdése, de ebbe a sorba illeszkedik a térség befagyott és időről időre „kiolvadó” konfliktusainak sora, amelyek az elmúlt években ismét a figyelem középpontjába kerültek. Mindezen folyamatok pedig természetesen nem elszigetelt térben történnek: azokból az átalakuló világrend összes jelentősebb játékosa igyekszik hasznot húzni, ami miatt az egykori Szovjetunió területe a geopolitikai változások egyik fő ütközőzónájává is vált. (tovább…)

Az orosz–ukrán háború kirobbanásáig az egykori Szovjetunió területének legforróbb pontja kétségkívül Hegyi-Karabah, valamint az örmény–azerbajdzsáni határvidék volt, ahol több mint három évtizede ki-kiújultak a kisebb-nagyobb összecsapások. A legutóbbi kiterjedt háborút lezáró, Szocsiban kötött megállapodás után, az orosz békefenntartók jelenléte miatt is csökkent ugyan valamelyest a feszültség, idén azonban többször is az eszkaláció közelébe kerültek az összetűzések a két ország csapatai között. Ugyanakkor – különböző közvetítők részvételével – a két ország folyamatos tárgyalásokat is folytat egymással egy végleges békeszerződésről, amelyről egyes vélemények szerint már idén megállapodás születhet. (tovább…)

A tegnapi V4-csúcs jól mutatja, hogy hiába próbálják megtörni a visegrádi országok közötti együttműködést a nyugati országok, Magyarország, Csehország, Szlovákia és Lengyelország továbbra is szorosan együttműködik, hiszen ez a négy ország csak így tudja érvényesíteni az érdekeit az Európai Unión belül – fogalmazott legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: a négy ország ugyan nem ért egyet az orosz–ukrán háború több kérdésében, de a NATO és az EU tagjaként a fő stratégiai célok azonosak. Magyarország számára a mostani találkozó az uniós források ügyében is fontos volt, ugyanis a hazánknak járó pénzek kérdésében az Európai Tanács dönt majd, ahol a V4-ek szavazata nagy súlyt képvisel majd minősített többségi szavazásnál. (tovább…)

Ugyan még mindig nincsen végleges eredmény az amerikai félidős választások kapcsán, de az már látható, hogy a képviselőházban a Joe Biden mögött álló demokraták várhatóan elveszítetik a többségüket, míg a szenátus többsége még kérdéses, akár decemberig sem dől el – mondta legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője szerint kifejezetten előnyös a mostani eredmény Magyarország számára, a republikánusok például biztosították hazánkat arról, hogy visszaállítják azt az adóügyi megállapodást a két ország között, amelyet a demokrata kormányzat mondott fel nyomásgyakorlásként. Ron DeSantis floridai kormányzó hatalmas győzelme a vezető elemző szerint azt vetíti előre, hogy ő lehet az egyik legnagyobb esélyes az elnökjelöltségre a Republikánus Párton belül Donald Trump mellett. Mindkét politikus 2024-es győzelme kedvező lenne Magyarországra nézve – fogalmazott. (tovább…)

John J. Mearsheimer a nemzetközi kapcsolatok realista iskolájának egyik legismertebb képviselője. Az elmúlt napokban a geopolitikai szakértő Budapestre látogatott, amelynek apropóját A nagy téveszme. Liberális álmok és nemzetközi realitások című könyvének a Századvég Kiadónál történő magyar megjelenése szolgáltatta. A könyvbemutatón Mearsheimer munkásságát a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány elnöke, Fűrész Gábor, valamint Schmidt Mária Széchenyi-díjas történész professzor, a Terror Háza Múzeum főigazgatója méltatta, majd a szerzővel Halkó Petra, a Századvég vezető elemzője beszélgetett. (tovább…)

Olaszországban bekövetkezett a jobboldali fordulat, a geopolitikai szempontból rendkívül fontos Izraelben Orbán Viktor szövetségese, Benjámin Netanjahu kerül vissza a hatalomba, az Egyesült Államokban pedig jó eséllyel legalább a kongresszusban többségbe kerül a jobboldal a félidős választásokon – sorolta legújabb videóelemzésében Deák Dániel a Magyarország számára kedvező külpolitikai fordulatokat. A XXI. Század Intézet vezető elemzője hozzátette, a lengyel kormányfő hetekkel korábban bejelentette, hogy visszatérnének a V4-es együttműködéshez, amelynek kormányfői előreláthatóan novemberben találkoznak. Az olasz, az izraeli és az amerikai változások lényegesen szélesítik a magyar kormány geopolitikai mozgásterét és talán, ami a legfontosabb a jelenlegi helyzetben, erősödhet a békepárti tábor hangja a világban, ugyanis a republikánusok már nem támogatnák korlátlanul Ukrajnát fegyverekkel és dollárral. (tovább…)

Az egész Európában jelen lévő energiaválság különösen érzékenyen érinti Németországot, amit tovább súlyosbít, hogy a kontinens ipari nagyhatalmát vezető kormánykoalíció eddig semmilyen eszközzel nem tudott úrrá lenni az egyre kiterjedtebbé váló krízisen. Amellett, hogy az energiaárak drasztikusan megemelkedtek az országban, történelmi csúcson van az infláció, egyre csökken a piaci szereplők befektetési bizalma, a legtöbb szakértő immár biztos recessziót jósol a 2023-as naptári évre, ráadásul a gázhiány miatt esetlegesen leálló – vagy külföldre menekülő – iparágak rémképe is egyre fenyegetőbb alakot ölt. Mindezek együttes hatása pedig megélhetési válságot idézett elő, amely már az átlagemberek egzisztenciáját is fenyegeti, amit jól mutat, hogy egyre több német nagyvárosban tüntetnek a kormány politikája ellen. A koalíciós kormány sikertelen válságkezelése egyre gyakrabban válik kritika tárgyává, ami már nem csak a fősodorból kiszorított pártok (Alternative für Deutschland, Linke) oldaláról érkezik, hanem a CDU/CSU pártszövetség, valamint a német ipar vezetőinek részéről is. Ez pedig természetszerűleg jár együtt a politikai erőviszonyok átrendeződésével is. (tovább…)

A XXI. Század Intézet zsebkönyvsorozata, a 21, egy égetően aktuális könyvvel jelentkezik. Az intézet főigazgatója, Schmidt Mária Széchenyi-díjas történészprofesszor Látlelet az orosz–ukrán háborúról címmel a szomszédunkban zajló véres konfliktus mögött rejlő mozgatórugókat, nagyhatalmi játszmákat, szembenálló érdekeket veszi sorra. A Látlelet tehát nem csupán azt mutatja meg, hol tartunk ma, de arról is szól, hogy jutottunk el idáig. Ennek megértése pedig nélkülözhetetlen ahhoz, hogy visszatérhessünk a békéhez. 

(tovább…)

Orbán Viktor háromnapos körutat tartott Németországban, amelyen Olaf Scholz német kancellár mellett a német gazdaság meghatározó szereplőivel és a hírek szerint Angela Merkellel is találkozott. A magyar kormányfő gyümölcsözőnek nevezte a kétórás egyeztetését a német kancellárral, ami arra enged következtetni, hogy elégedett a tárgyalás eredményeivel, amelyen minden bizonnyal a Magyarországnak járó uniós források sorsa is téma volt – mondta legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: Magyarország számára az lenne a legjobb forgatókönyv, ha november 19-ig az Európai Bizottság visszavonná a forrásfelfüggesztésről szóló javaslatát, de ellenkező esetben a tagállamokat tömörítő Európai Tanácsban is elérheti Magyarország, hogy ne legyen meg a minősített többség a források blokkolása mellett. Kiemelte: a V4-ek mellett például Románia, Olaszország, Ausztria és Horvátország is hazánk mellé állhat, de Franciaország és a mostani tárgyalások eredményeként Németország sem biztos, hogy hazánk megbüntetése mellett szavazna az Európai Tanácsban. (tovább…)