Címke: migráció

Véres terrortámadások, az izraeli vérengzést ünneplő muzulmán tömegek és megnövekedett antiszemita támadások a nyugat-európai nagyvárosokban: mindez csak néhány példa arra, hogy Magyarországnak igaza volt 2015-ben, amikor az illegális bevándorlást elutasította és felhívta ezekre a veszélyekre Európa figyelmét – mondta legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte, hogy habár az EP-választás közeledtével az Európai Bizottság elnöke, sőt a baloldali német kancellár is szigorúbb bevándorláspolitikáról és a kiutasítások felgyorsításáról beszél, ez nem több szimpla kampányfogásnál, valójában rendre további meghívóleveleket küldenek a bevándorlóknak. (tovább…)

A Bel- és Igazságügyi Tanács múlt heti ülésén többségi szavazással döntve hivatalos felhatalmazást adott a svéd elnökség számára, hogy támogassa a kötelező bevándorlási kvóták bevezetését az Európai Unióban. A kötelező elosztási rendszer mellett az is a megállapodás részét képezi, hogy minden elutasított bevándorló után 20 ezer euró összeg megfizetésére kötelesek a tagállamok. Borsos fejkvótát számol fel tehát Brüsszel azért, hogy a tagállamok nemzeti szuverenitásukat gyakorolva visszautasíthassák a migránsok befogadását, pedig az külön ellentételezés nélkül is a jogukban áll. (tovább…)

A tálib hatalomátvétel nemcsak Afganisztánra nézve járhat súlyos következményekkel, de megrengetheti egész Közép-Ázsia és középtávon Európa biztonságát is. Nem véletlen, hogy a posztszovjet államok már hónapok óta igyekeznek lépéseket tenni az amerikaiak afganisztáni kivonulásából fakadó veszélyek elhárítására. Ezek egyike a fokozódó terrorfenyegetettség, a másik pedig a 2015–16-oshoz hasonló migrációs hullám, amely a folyamatosan aktív balkáni és mediterrán útvonalak mellett egy új, posztszovjet térségen átívelő szakasszal bővítheti az illegális bevándorlás Európai Unió felé irányuló útját. Az EU számára is kockázatot jelenthet, hogy több posztszovjet országgal is feszültté vált a Nyugat viszonya, más országokat pedig súlyos belső konfliktusok terhelnek. (tovább…)

A 2015-ös migrációs válság minden korábbinál jobban polarizálta az európai politikai közvéleményt. Amíg kezdetben az Európai Unió nyugati tagállamai a Wilkommenskultur szellemében az ellenőrizetlenül beérkezett, idegen kultúrájú tömegek befogadását propagálták, a közép-európai tagállamok – Magyarország vezetésével – következetes migrációellenes politikát folytattak. Noha a koronavírus-járvány megtörte az Európába vándorolni kívánó tömegek lendületét, az elmúlt év során újra felerősödött a migrációs tendencia. Ez permanens veszélyeket rejt magában, hiszen Európa szomszédságában egyre több olyan válsággóc jelenik meg, amelyek újabb, bármikor bekövetkezhető migrációs krízisbe torkollhatnak. (tovább…)

Május 11-én nyílt fegyveres összecsapásokba csapott át az arab–izraeli konfliktus, miután az azt megelőző napokban palesztin tüntetők többször is összecsaptak az izraeli rendfenntartó szervekkel. A konfliktus azután súlyosbodott, hogy a palesztin Hamász terrorszervezet rakétákkal kezdte lőni Izraelt, amire a zsidó állam légi csapásokkal válaszolt, ám végül május 20-án, a késő esti órákban tűzszünetet hirdettek a harcoló felek. A kiújult harcok során Európa több nagyvárosában palesztinbarát tüntetéseket tartottak, ami ismételten felhívta a figyelmet a migrációnak azon aspektusára, hogy a muszlimok tömeges bevándorlásával a kontinens vallási–etnikai problémákat importál. (tovább…)

Magyarország és bevándorlásellenes szövetségesei 2015 óta folyamatos küzdelmet folytatnak a migrációt ösztönző föderális szervekkel szemben. Az illegális migráció megállításának ügye komoly törésvonalakat hozott létre az unióban, a Jean-Claude Juncker vezette korábbi Európai Bizottság hozzáállása pedig még inkább kiélezte az ellentéteket. A bevándorlás kapcsán született eddigi brüsszeli tervek működésképtelenek, az elmúlt öt év eseményei rendre Magyarország igazát támasztották alá, hazánk a következetes álláspontjával egyre több partnerre tett szert az unión belül. A bevándorlás pozitív hatásait egyre nagyobb szkepszis övezi, a vezető európai államok is egyre inkább idomulnak a magyar állásponthoz. Mindezek ellenére Brüsszel tovább próbálkozik: az Európai Bizottság november végén bemutatott cselekvési terve például több millió bevándorlónak adna állampolgárságot, így egyben szavazati jogot is. Az Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottság sem hozott tehát változást, az elkövetkezendő években újabb politikai küzdelmekre lehet számítani a bevándorlás ügyében. (tovább…)

A 2015-ös migrációs válság óta egyre gyakoribbá váltak az iszlamista terrorcselekmények Európában. Míg korábban sokan vitatták, mára egyértelmű, hogy a bevándorlás és terrorizmus között szoros összefüggés van. Az elmúlt hetekben előbb Párizsban, majd Bécsben került sor iszlamista terrorcselekményekre, melyek gyökerei a muszlim világ válságában, pontosabban a nyugat-európai muszlimok identitásválságában keresendőek – hangzott el XXI. Század Intézet Mozgásban című műsorában, melynek vendégei ezúttal Soós Eszter Petronella Franciaország-szakértő és Sayfo Omar politológus voltak, akik a muszlim fiatalok radikalizációjának okairól és következményeiről beszélgettek Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzőjének műsorvezetésével. (tovább…)

Az Európai Unió migrációs rendszerét nem a tömeges bevándorlás kezelésére találták ki, a 2015-ös nagy migrációs hullám során az egyik napról a másikra omlott össze a dublini rendszer. Az Európai Bizottság korábbi vezetése egyértelműen beállt a bevándorláspárti tagállamok álláspontja mögé, Ursula von der Leyen részéről azonban már érződik, hogy bizonyos pontokban hajlik egy kompromisszumos álláspont kialakítására. Ennek ellenére a nemrég bemutatott új migrációs paktum még mindig inkább a bevándorláspárti tagállamok törekvéseit tükrözi, nem megállítani, hanem kezelni szeretné a migrációt. Az elkövetkezendő hónapokban éles viták várhatóak, a Magyarországgal szembeni úgynevezett „jogállamisági” támadások is azt a célt szolgálják, hogy gyengüljön hazánk és a V4-ek tárgyalási pozíciója az új migrációs paktumról szóló viták során. (tovább…)

A német politika és sajtó meghívót küldött a migránsoknak 2015-ben, pedig egy ilyen döntést egyedül nem hozhatott volna meg – mondta Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár a XXI. Század Intézet Mozgásban című műsorában, ahol Prőhle Gergellyel, a Habsburg Ottó Alapítvány igazgatójával és Frank Füredivel, a XXI. Század Intézet tudományos főmunkatársával beszélgetett az immár 5 éves német migránspolitikáról és annak politikai, társadalmi hatásairól. A műsor házigazdája Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzője volt. (tovább…)

Míg Jean-Claude Juncker elnöksége idején több millió illegális bevándorló jutott be Európába és az Európai Bizottság a legális migráció lehetőségeinek kiszélesítésén dolgozott, addig Ursula von der Leyen támogatja a határvédelmet és nem enged Törökország zsarolásának. Mindez bíztató jel Magyarország és a Visegrádi Négyek számára, akik az előző bizottsági vezetéssel éles küzdelmet folytattak a határok védelme, illetve az illegális bevándorlás megállítása érdekében. A jelenlegi folyamatok azt vetítik előre, hogy 2020 folyamán a 2015-ben tapasztalt migrációs válsághoz hasonló jeleneteknek lehetünk szemtanúi, amire Európának a korábbiaknál sokkal hatékonyabban kell reagálnia. (tovább…)

A röszkei határáttörési kísérletek és a tegnapi események felhívják a figyelmet arra, hogy a 2015-ös migrációs válság csak a kezdet volt, a jövőben újabbnál újabb migrációs hullámokra kell felkészülni Európában. Figyelmeztető jel, hogy a téli időjárás ellenére az uniós és magyar statisztikai adatok is dinamikus növekedést mutattak az utóbbi hónapokban, a magyar határnál például 2020 első öt hetében közel ötszörösére emelkedett a határátlépéssel próbálkozó illegális migránsok száma 2019 azonos időszakához képest. Aggasztó, hogy az előrejelzések további növekedést vetítenek előre, többek között a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) által kidolgozott migrációs forgatókönyvek is dinamikus emelkedést várnak a migránsok számában. 2019-ben a születési országuktól eltérő országban élő embereknek a száma már 272 millió volt a világban. (tovább…)

Mára egyértelművé vált, hogy sem az európai gazdaság problémáira, sem a kontinens elöregedésének megállítására nem megfelelő válasz a bevándorlás, továbbá az sem igaz, hogy az egész folyamat megállíthatatlan lenne. Ugyanakkor hiába telt el közel öt év a 2015-ös bevándorlási válság kirobbanása óta, az Európai Unió továbbra sem egységes abban, hogy miként viszonyuljon a migrációhoz, mint jelenséghez. Amíg a meghatározó tagállamok kormányainak bármelyike is bevándorláspárti marad, nem lehet gyökeres változásra számítani, így a magyar határvédelemhez hasonló nemzeti megoldások szerepe 2020-ban is kiemelt marad. Ennek eredményeként az idei is küzdelmes év lesz az európai belpolitikában. (tovább…)

Már 2019 második felében is érzékelhető volt a fokozódó migrációs nyomás Magyarország és Európa határainál, ami 2020-ra csak tovább fog erősödni. Hiába állítják az ellenkezőjét balliberális véleményformálók, az elkövetkezendő évtizedekben most még elképzelhetetlen méreteket fog ölteni a bevándorlás: az ENSZ és a Világbank előrejelzései szerint több száz millió ember kelhet útra 2050-ig. Európának minderre fel kell készülnie és meg kell találnia azt a politikai irányt, aminek köszönhetően visszanyerheti az elmúlt évtizedekben elvesztett geopolitikai súlyát, illetve meg tudja védeni magát a tömeges migrációtól. Ursula von der Leyen kezdeti lépései ezekben a kérdésekben bíztatóak. (tovább…)

A német hivatalos politika nem száll szembe a muszlim antiszemitizmussal. Helyette azt tanácsolja, hogy a zsidók nyilvános helyen ne viseljenek kipát. (tovább…)

Az európai baloldali pártok, köztük a MSZP is abban érdekelt, hogy legálissá tegyék az illegális migrációt – mondta Lánczi Tamás a Hír TV Plusz-mínusz című műsorában. A XXI. Század Intézet igazgatója szerint csak úgy tesznek, mintha megértették volna a migrációs válság súlyosságát, a valóságban azonban – ahogyan a Sargentini-jelentés megszavazásakor is – a bevándorlás pártján állnak.

(tovább…)