Címke: Mozgásban

Az Európai Parlamentben előretörtek a patrióták, Ausztriában nagyot erősödnek a szuverenisták, Trump győzelmet aratott az elnökválasztáson, majd másnap megbukott a német kormánykoalíció. Minden mozgásban van, változik a világ, fordul a szél. Orbán Viktor, aki három hete megdöntötte Tisza Kálmán egyben-kormányzási rekordját, nemzetközi találkozók sokaságát bonyolította az elmúlt fél évben. Gazdasági semlegesség, új piacszerzés és nemzeti konzultáció – ez uralja a napirendet.
A Mozgásban legújabb adásában Deák Dániel többek között ezekre a kérdésekre kereste a választ Békés Márton, a XXI. Század Intézet igazgatója és G. Fodor Gábor, Intézetünk stratégiai igazgatója társaságában. (tovább…)

Az európai parlamenti választások nyomán átrendeződött a magyar pártrendszer, bár a régi ellenzéki pártok továbbra is őrzik 2022-ben elnyert pozícióikat, egy új ellenfél is megjelent. Ami nem változott, az az, hogy továbbra is az önálló Magyarország és az alárendeltség helyi képviselete verseng egymással. Ki uralja a napirendet? Hogyan torzítja a versenyt a közösségi média? Mi az, hogy fantompárt? A Mozgásban legújabb adásában Deák Dániel többek között ezekre a kérdésekre kereste a választ Békés Márton, a XXI. Század Intézet igazgatója és G. Fodor Gábor, Intézetünk stratégiai igazgatója társaságában. (tovább…)

A vasárnapi európai parlamenti és önkormányzati választás rendhagyó módon úgy zajlott le, mintha országgyűlési voksolás lenne. A XXI. Század Intézet Mozgásban című műsorának legújabb adásában a félidei kettős választást Deák Dániellel beszélgetve Békés Márton, a XXI. Század Intézet igazgatója és G. Fodor Gábor, a XXI. Század Intézet stratégiai igazgatója értékelte. (tovább…)

Magyar Péter meglepő gyorsasággal robbant be a magyar közéletbe, a teljes ismeretlenségből indulva ma már ő szervezi az ellenzéki tüntetéseket, pártot alapít és indul az EP-választáson – legalábbis ezt ígéri. Milyen további hatással lehet közép- és hosszútávon a belpolitikai erőviszonyokra Magyar Péter megjelenése? Milyen hasonló nemzetközi minták vannak? Ugyanaz a mostani helyzet, mint amit Márki-Zay Péternél egyszer már tapasztaltunk? Csalódott fideszeseket vagy csalódott ellenzékieket tud megszólaltatni? A Mozgásban legújabb adásában Deák Dániel többek között ezekre a kérdésekre kereste a választ Békés Márton és G. Fodor Gábor társaságában. (tovább…)

Az elmúlt évtizedek szédületes technológiai fejlődése az ember elméjét sem hagyta érintetlenül. Az új digitális eszközök óriási előnyökkel kecsegtetnek, ugyanakkor kedvezőtlenül befolyásolhatják a körülöttünk zajló folyamatok tudatos értelmezésének és feldolgozásának folyamatát. A Mozgásban Mire készüljünk? című sorozatának harmadik, Szuperagy című adása az ember kognitív képességeire leselkedő veszélyekről és fejlesztésének lehetőségeiről szólt. (tovább…)

Az emberiség történetének és evolúciós folyamatának feltárása nemcsak a múlt kérdése, hanem a jelené, sőt még inkább a jövőé. Örökös változás és állandó alkalmazkodás jellemez bennünket, de egyre többször vetődik fel, hogy milyen irányba tartunk jelenleg és miként fejlődünk tovább? Egyáltalán: tartunk még valamerre? Vajon milyen lesz a jövő embere: a megnyíló transzhumán perspektíva után engedünk-e a poszthumán kísértésnek? Ezekre a kérdésekre kerestük a válaszokat a Mozgásban legújabb adásában, amely egyben a Mire készüljünk? című műsorsorozatunk nyitódarabja. A témában a XXI. Század Intézet adásának vendégei Böszörményi-Nagy Gergely, a Brain Bar jövőfesztivál alapítója és Lánczi András Széchenyi-díjas filozófus voltak. (tovább…)

A kétpólusú világrend felbomlását követően az Amerikai Egyesült Államok globális hegemón szerep kialakítására törekedett, amelyhez a politikai, gazdasági és kulturális teret is uralma alá akarta vonni. A nyugati modell azonban mára nem mindenki számára kétségbevonhatatlanul követendő példa, ami a jelenleg fennálló világrend megkérdőjelezését vonja maga után. Kína képében Amerikának új kihívója akadt a vezető szerepért folyó küzdelemben, ami nem független az egyre erőteljesebb multipolarizációtól. A Mozgásban Extra vendége a témában David P. Goldman, az Asia Times szerkesztő-helyettese volt. (tovább…)

A Szabad Demokraták Szövetségének megalakulása a „demokratikus ellenzék” és lapja, a Beszélő párttá szerveződését jelentette, amelyre vezetői a „szürkeállomány pártjaként” hivatkoztak, pártprogramjának pedig egyszerűen A rendszerváltás programja címet adták. 1990-ben az SZDSZ még a szavazatok több mint ötödét kapta, 1998-tól azonban tartósan tíz százalék alatt maradt a támogatottsága, 2010-ben pedig kiesett a parlamentből. Három ciklusban vitte a kisebbik koalíciós partner szerepét, de fő erőssége a kulturális hatalom volt. Az SZDSZ történetéről szólt a Mozgásban, amelynek vendégei ezúttal Fodor Gábor, az SZDSZ 2008–2009 közötti elnöke, valamint Horn Gábor, az SZDSZ 2002–2009 közötti kampányfőnöke voltak. (tovább…)

A rendszerváltoztatás fontos pillanata volt, amikor az állampárt utolsó kongresszusán megalakult a Magyar Szocialista Párt, melynek tagja, Szűrös Mátyás házelnök, két héttel később kihirdette a harmadik magyar köztársaság megalakulását. A szocialisták húsz év alatt négy miniszterelnököt adtak; 1994 és ’98, valamint 2002 és 2008 között együtt kormányoztak a liberálisokkal. A Horn-koalíció társadalmi háttere és a baloldali reformizmus szellemi ereje azonban időközben megfogyatkozott. Az MSZP három és fél évtizedes útjáról szólt a Mozgásban, amelynek vendégei ezúttal Lendvai Ildikó, az MSZP volt frakcióvezetője, 2009–2010 közötti elnöke, valamint Szekeres Imre, az MSZP-alapítója, az MSZP 2004–2010 közötti elnökhelyettese voltak. (tovább…)

Az 1988-ban nemzedéki pártként alapított Fiatal Demokraták Szövetsége elsőként kezdeményezte a rendszerváltoztatást, majd a 2010-es választások után be is fejezte azt, sőt az elmúlt évtizedben új politikai-társadalmi rendszert építve össznemzeti párttá bővült. Az ehhez szükséges ideológiai és szervezeti módosulások ellenére mindvégig az maradt, ami kezdettől fogva volt: antikommunista és nemzeti párt. Ehhez a változatlan alaphoz társult a polgári kormányzás tapasztalata, a néppárttá bővülés sikere, a kereszténydemokratákkal kötött történelmi szövetség és a szuverenista álláspont képviselete. A Fidesz 35 éves útjáról szólt a Mozgásban legújabb adása, amelynek vendégei ezúttal a Fidesz alapító tagjai, Bayer Zsolt újságíró–műsorvezető és Deutsch Tamás a Fidesz Európai Parlamenti képviselője voltak. (tovább…)

A klímaváltozás természeti hatásai és a globalizáció szerkezetváltása együttesen mutatott rá, hogy az élelmiszerellátás stratégiai kérdés. Ez alatt nemcsak a mezőgazdaság fenntarthatóságát és természetbarát működését értjük, hanem az élelmiszertermelés önállóságát is. A tiszta, olcsó, környezetkímélő és helyben könnyen hozzáférhető élelmiszer aranyat ér: akár a lakosság folyamatos élelmiszerellátásának minőségére, akár mennyiségére gondolunk. Magyarország számára különösen érvényes az élelmezés-biztonság kérdésének felvetése, erről szólt a márciusi Mozgásban Extra adása, amelynek vendége Nagy István agrárminiszter volt. (tovább…)

A klímaváltozás tematizálása, aztán a koronavírus-járvány miatt kialakult ellátási nehézségek, végül pedig az orosz–ukrán háború és a rá válaszul érkező szankciós politika erőteljesen felszínre hozta az energetikai kérdéseket. Az elmúlt év, illetve az elmúlt évtized eseményeiből világosan látszik, hogy globális energetikai átalakulás zajlik, amelyre választ kell adnia a világnak, Európának és Magyarországnak is. A zöld átállás, az alternatív energiahordozók keresése, az elektronikus járműipar fejlődése és az európai ellátásbiztonság problémája számos kérdést vet fel. A témáról Lantos Csaba energiaügyi miniszter beszélt a XXI. Század Intézet Mozgásban című műsorában. (tovább…)

A rendszerváltoztatás óta eltelt harminckét év egy egész emberöltő, mely alatt a magyar baloldal szervezeti, szellemi és személyi értelemben is lehanyatlott. Ez nem csak pártjai, intellektuális teljesítménye és vezetése kapcsán érhető tetten, de a választási eredményekben is tükröződik. A magyar baloldalnak a jobboldalhoz hasonlóan széleskörű hazai hagyománya van, a demokratikus közéletnek mindkettő fontos szereplője. A hazai érdekeket előtérbe helyező, autonóm, szellemileg felkészült és személyi értelemben is hiteles baloldalnak mégis híján vagyunk, és mintha szerkezeti értelemben jelentkezne a hiba. Egyes értelmezések szerint ez a globális-progresszív hálózatok szinte ellenállás nélküli térnyeréséből fakad. A témában a XXI. Század Intézet Mozgásban című műsorának legújabb adásának vendégei Galló Béla politikai szociológus, intézetünk tudományos főmunkatársa és Schiffer András ügyvéd, volt országgyűlési képviselő voltak. (tovább…)

A 21. század nagy kihívása az energiahordozókhoz való hozzáférés lesz, amelynek jelentőségét már a koronavírus-járvánnyal párhuzamosan kialakult gazdasági válság és az orosz–ukrán háború, majd a rá adott elhibázott európai szankciók is megmutatták. A 2020-as évek első két éve elegendő bizonyítékát szolgáltatta annak, hogy új globális energiarend alakul ki, amelyben az energiaszuverenitás és a diverzifikált hordozókhoz való hozzáférés biztosítása elsődleges kérdés lesz. Az orosz–ukrán háború nyomán felszínre került és eszkalálódott globális energetikai átalakulásról szólt a XXI. Század Intézet Mozgásban Extra adása, amelynek során Hernádi Zsolt, a MOL-csoport elnök-vezérigazgatója osztotta meg gondolatait Ferkó Dániel történésszel, a műsor házigazdájával. (tovább…)

Három évvel ezelőtt úgy tűnt, hogy a 21. század legnagyobb kihívása a klímaváltozás lesz, amire a megoldás a zöldenergia irányából érkezik. Azóta az energiakrízis újra felszínre hozta a kérdést, amelyre fenntartható válaszokat kellene találni. Megoldást jelent-e az atomenergia, visszatérünk-e a fosszilis tüzelőanyagokhoz, zöld útnak számít-e az LNG-kitermelés és létezik-e klímabarát energiamix? A XXI. Század Intézet Mozgásban című műsorának legújabb adásában Hortay Olivér, a Századvég Energia- és Klímapolitikai Üzletágának vezetője és Litkei Máté, az MCC Klímapolitikai Intézetének igazgatója beszélgetett Ferkó Dániel történésszel, a műsor házigazdájával.   (tovább…)

A minden eddiginél nagyobb választási felhatalmazás eredményeképp hivatalosan is felállt az ötödik Orbán-kormány, amely bár súlyos világpolitikai folyamatokkal néz szembe, az elmúlt tizenkét év kormányzati tapasztalatai segítségére lehetnek ezek megválaszolásában. Okkal merül fel a kérdés, hogy a Fidesz–KDNP mögött álló stabil választói, társadalmi és alkotmányozó többség olyan versenyelőnyt jelent-e, ami által a kormányzat a „veszélyek évtizedében” is képes lehet hazánk politikai és gazdasági stabilitását képviselni. A témában a XXI. Század Intézet Mozgásban című műsorának vendége Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő volt, aki hangsúlyozta, hogy kormányzat legfőbb célja – bármilyen körülmény ellenére – a magyar emberek érdekeinek képviselete. (tovább…)

Az orosz–ukrán háború kitörése egyértelművé tette, hogy a hidegháború utáni világrend megszűnőben van. Ám nemcsak az Egyesült Államok „unipoláris pillanata” múlt el végleg, hanem az a berendezkedés is kezd a múlté válni, amely a globális együttműködésen és az ezt sok esetben kikényszerítő nyugati eredetű intézményrendszeren alapult. Százéves elméletek hullottak porba és évtizedes garanciák vesztek oda, miközben véget ért a „történelem vége” és elkezdődött a „földrajz bosszúja”. Eközben Kína és Oroszország közeledése egy többpólusú világ kialakulását előlegezi meg. Az orosz–ukrán háború hosszútávú nemzetközi hatásáról szólt a Mozgásban adása, amelynek ezúttal a XXI. Század Intézet tudományos főmunkatársai, Frank Füredi szociológus és Galló Béla politológus voltak a vendégei. (tovább…)

A 2022-es országgyűlési választás tétje minden korábbinál nagyobb, hiszen a nemzeti érdekeket képviselő Fidesz–KDNP-pártszövetség méretteti meg magát a globális érdekeket kiszolgáló ellenzéki szivárványkoalícióval. Nem túlzás azt állítani, hogy a korábbi választásokkal ellentétben április 3-án már nem pártok vagy rendszerek, hanem korszakok között kell döntenie a magyar választóknak. A kormánypártok bel- és külpolitikai döntéseinek köszönhetően 2010-től kezdve önálló magyar modell jött létre, melynek sikereit egyre nehezebb elvitatnia még a legkritikusabb hangoknak is. A témáról a 2011–2018 között államtitkárként és a miniszterelnök belpolitikai főtanácsadójaként tevékenykedő Giró-Szász András és G. Fodor Gábor politikai filozófus, a XXI. Század Intézet stratégiai igazgatója beszélgettek a XXI. Század Intézet Mozgásban című műsorának legújabb adásában. (tovább…)

A 21. század harmadik évtizedének eleje a hidegháborúra emlékeztet: az Amerikai Egyesült Államok katonai, gazdasági és ideológiai tekintetben szemben áll egy keleti, kommunista birodalommal. A 20. század második felében zajló nemzetközi versengéssel szemben azonban ez az ellenfél, vagyis Kína, a világgazdaság motorja. A témában a XXI. Század Intézet Mozgásban című műsorának vendége David P. Goldman közgazdász, elemző, az Asia Times újságírója volt, aki hangsúlyozta, hogy Kína befolyása egyre csak nő a világban s mára megkerülhetetlen szereplőjévé vált a világfolyamatoknak. (tovább…)

Angela Merkel 16 évnyi regnálása után új kancellár kerül Európa vezető hatalmának élére. A szociáldemokraták (SPD) Olaf Scholz vezetésével megnyerték a választást, azonban a szoros eredmények miatt az új koalíciós kormány felállítása akár még hónapokig eltarthat. A CDU választási veresége ellenére nem esélytelen, hogy végül Armin Laschet lesz az ország kancellárja, azonban az bizonyos, hogy a „zöldek”, és szabaddemokrata FDP lesznek a „királycsinálók”. A kereszténydemokrata gyökereitől elszakadt, évek óta balratolódó CDU saját csapdájába esve így nemcsak győzelemhez segítette a baloldalt, de jó eséllyel a kormánykoalícióból is kimarad. A témában a XXI. Század Intézet Mozgásban című műsorának legújabb adásának vendégei Prőhle Gergely, volt németországi nagykövet, a Habsburg Ottó Alapítvány igazgatója és Galló Béla, szociológus, a XXI. Század Intézet főmunkatársa voltak, akik egyetértettek abban, hogy valószínűleg szociáldemokrata kancellárja lesz Németországnak. (tovább…)

A rendszerváltoztatás után az állam egyik napról a másikra kilépett a sport mögül úgy, hogy nem volt magántőke, ami biztosította volna a továbbiakban a finanszírozást. Ezt a hátrányt hozta be az Orbán-kormány 2010 után az állami szerepvállalással, amelyet azonban sok támadás ér az ellenzéki oldalról. A XXI. Század Intézet Mozgásban című műsorában ezúttal Szöllősi György, a Nemzeti Sport főszerkesztője és Murányi András, Karácsony Gergely főpolgármester sporttanácsadója vitázott Szabó László, a Magyar Paralimpiai Bizottság és a Magyar Sakkszövetség elnökének moderálásában. A vitapartnerek egyetértettek abban, hogy a sportnak erős identitásteremtő szerepe van, hiszen politikai oldaltól függetlenül mindenki örül a nemzeti sportsikereknek. (tovább…)

A nyilvánosság és a politikai közbeszéd jelentős része mára a különböző közösségi oldalakon zajlik, ahol a szólásszabadságot egyre jobban korlátozó techcégek komoly politikai befolyással bírnak. Amerika mellett az Európai Unióban is egyre inkább felmerül a globális techóriások nemzeti szinten való megregulázásnak igénye. A témában a XXI. Század Intézet Mozgásban című műsorának legújabb adásának vendégei Varga Judit igazságügyi miniszter és Pokol Béla alkotmánybíró voltak, akik egyetértettek abban, hogy a demokratikus felhatalmazást nélkülöző techóriások ellen olyan jogszabályokat kell megalkotni, amelyek korlátozzák egyre növekvő hatalmukat. (tovább…)

A már lassan egy éve tartó koronavírus-járvány rég nem látott próbatétel elé állította a kormányokat, az egészségügyi krízis mellett nagymértékű gazdasági visszaeséssel is meg kell küzdeniük. A témában a XXI. Század Intézet Mozgásban című műsorának legújabb adásának vendégei G. Fodor Gábor, Gerő András és Frank Füredi voltak, akik egyetértettek abban, hogy a pandémia háborús helyzetet teremtett, a cselekvőképes magyar kormány viszont európai viszonylatban a lehetőségekhez képest jól helyt áll. (tovább…)

A politikai korrektség képviselői már a humort is sérelemként, támadásként élik meg. A Monty Python tagja, John Cleese szerint a politikai korrektség túlburjánzása megöli a humoristákat, ő maga sem hajlandó többet fellépni a baloldali fellegvárnak számító brit egyetemeken. A Mr. Beant is megformáló híres brit komikus, Rowan Atkinson szerint a komédia műfajának alapja a szólásszabadság, amit a jelenlegi trendek szerint nemsokára teljesen kiiktathatnak a közbeszédből az irányt adó politikai erők. A XXI. Század Intézet Mozgásban című műsorának legújabb adásának vendégei Bayer Zsolt, Bagi Iván és Frank Füredi voltak, akik egyetértettek abban, hogy a politikai korrektség sérti a szólásszabadságot, Magyarországon ugyanakkor szerencsére nincsen akkora térnyerése, mint a nyugati világban.

(tovább…)

A 2015-ös migrációs válság óta egyre gyakoribbá váltak az iszlamista terrorcselekmények Európában. Míg korábban sokan vitatták, mára egyértelmű, hogy a bevándorlás és terrorizmus között szoros összefüggés van. Az elmúlt hetekben előbb Párizsban, majd Bécsben került sor iszlamista terrorcselekményekre, melyek gyökerei a muszlim világ válságában, pontosabban a nyugat-európai muszlimok identitásválságában keresendőek – hangzott el XXI. Század Intézet Mozgásban című műsorában, melynek vendégei ezúttal Soós Eszter Petronella Franciaország-szakértő és Sayfo Omar politológus voltak, akik a muszlim fiatalok radikalizációjának okairól és következményeiről beszélgettek Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzőjének műsorvezetésével. (tovább…)

Orbán Viktor egy olyan nemzeti koalíciót hozott létre, mellyel számos korábbi társadalmi törésvonalat elfedett, több millió embert maga mögé tudott állítani. A Fidesszel szemben pedig internacionalista, kozmopolita, illetve a nemzeti kérdések iránt közömbös pártok állnak, amelyek „nemzetközi brigádként” fognak szembeszállni 2022-ben a nemzeti oldallal – hangzott el Békés Márton történész és G. Fodor Gábor politológus beszélgetésén, amelyet Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzője, a Mozgásban című műsor műsorvezetője moderált. Békés Márton kiemelte: a magyar politikatörténetben két nagy áruló van: az SZDSZ, amely antikommunista pártként összeállt az egykori állampárttal, illetve a Jobbik, amely ugyan Gyurcsány Ferencék ellenében jött létre, most mégis vele szövetkezik. G. Fodor Gábor szerint a törésvonalak ilyen szintű átlépése hosszútávon semmiképpen sem marad büntetlenül, a Jobbik is az SZDSZ sorsára fog jutni. (tovább…)

A magyar-német gazdasági kapcsolatok elképesztően erősek, ráadásul az elmúlt időszakban a politikai helyzet is enyhült a két ország között, hiszen Angela Merkel belátta, Orbán Viktor politikai stabilitást jelent Közép-Európa számára, ami a németeknek gazdasági és politikai szempontból egyaránt rendkívül fontos – hangzott el a XXI. Század Intézet Mozgásban című online műsorában. Deutsch Tamás, a Fidesz EP-képviselője a műsorban egyebek mellett arról beszélt, a német soros elnökségnek nagyon sok fajsúlyos kihívással kell megküzdenie, a bevándorlás kapcsán az elosztási mechanizmust leszámítva már lényegében a korábbi magyar javaslatokat látjuk visszaköszönni, hiszen látják már ők is, hogy a 2015-ös német álláspont „totális kudarc”. Galló Béla, politológus, a XXI. Század Intézet tudományos főmunkatársa szerint a magyar kormány nagyon okos álláspontot képvisel az uniós hitelfelvétel kapcsán, sikeresen képviseli a magyar érdekeket. A műsor házigazdája, Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzője pedig kiemelte, a soros elnökség alatt a németeknek kompromisszumra kell törekedniük, ugyanakkor várhatóan a saját érdekeiket akarják majd érvényesíteni minden kérdésben.

(tovább…)

Korunkban kulturális proxyháború zajlik, amelyben az egyik fél a maga nézeteit az egyedül objektív és igazságos álláspontként kezelve leplezi politikai céljait és veszi fel a harcot a valósággal, a józan ésszel, a történelmi múlttal. A faji alapú politika antirasszizmusként jelenik meg, a cenzúratörekvéseket „nyílt társadalomnak” nevezik, az egyeseknek nem tetsző szobrok ledöntése pedig a sokszínűség nevében történik. Ma a BLM-mozgalom jelenti a kultúrharc legújabb állomását, a szimbólumok elleni küzdelem azonban régóta tart. Mi azonban nem akarjuk ezeket a mintákat követni és a saját utunkon akarunk járni – ez hangzott el  XXI. Század Intézet 2020. július 14-én Mozgásban – Kultúrharc a XXI. században címmel rendezett konferenciáján, amelyen az előadók az aktuális eseményeken túl azok történeti hátterére is rávilágítottak. (tovább…)

A rendszerváltoztatás után húsz évig elhúzódó posztkommunizmusról, a baloldali–liberális gondolkodás progresszivitásának folytonosságáról és válságáról, illetve a tíz éve tartó nemzeti kormányzás által véghezvitt fordulatról beszélgetett Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzője két meghívott vendéggel: G. Fodor Gábor politológussal és Békés Márton történésszel, a Terror Háza Múzeum kutatási igazgatójával, „Rendszerváltás után korszakváltás” címmel. (tovább…)