Fokozódó erőszakhullám Nyugat-Európában

2017-ben Európában okkal keltett komoly visszhangot Sadiq Khan, London polgármesterének azon megnyilvánulása, hogy „a terror a nagyvárosi élet része”, azonban az elmúlt évek eseményei tragikus módon támasztották alá az Európában kialakult új realitást. Németországban és Ausztriában hetente történnek olyan iszlamista motivációjú terrorcselekmények, amelyeket bevándorlók követnek el, míg Belgiumban, Franciaországban és Svédországban a migráns hátterű, egymással rivalizáló bűnbandák háborújában az utcai lövöldözések válnak mindennapos esetté. Mindeközben a nyugat-európai politikai elitek nemcsak bénultan figyelik az ártatlan emberek életét követelő tragédiákat, de súlyosbítják is azáltal, hogy a szigorúbb migrációs politikát hirdető pártokkal való kiegyezés helyett a kartellpolitika szolgálatába állított látszatintézkedéseket foganatosítanak. Az emberek türelme azonban egyre fogy, ami sorra mutatkozik meg választások során Európa-szerte. (tovább…)

Elmélyülő válság Ukrajnában

Ukrajna legutóbb azzal került a magyar közvélemény figyelmének középpontjába, hogy a koronavírust illetően Európa egyik legfertőzöttebb államának számító ország „vörös zónává” nyilvánította Magyarországot, így az onnan érkezőket mostantól két hét karanténra kötelezik – miközben a naponta regisztrált fertőzöttek száma többszöröse a magyarországiaknak. A koronavírus elleni küzdelem furcsasága azonban nem az egyetlen és talán nem is a legsúlyosabb problémája a kelet-európai országnak. Ukrajna elmélyülő válságát a kormányzópárt folyamatos bomlása, az utcákon elharapózó erőszak, a lassan befagyott konfliktusnak tekinthető kelet-ukrajnai háború és a gazdaság egyre kilátástalanabb helyzete jelzi.

(tovább…)