A konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) még a 2015-ös nagyarányú győzelménél is jobban szerepelhet az október 13-i parlamenti választáson Lengyelországban. Mindez kiemelt jelentőségű hazánk számára, hiszen a magyar kormány a bevándorláspolitikai kérdések mellett az uniós viták során is mindig számíthatott a lengyelekre. Mivel ez a két ország számít a V4 együttműködés motorjának, így a közép-európai partnerség jövője szempontjából is fontos a mostani választás. A Fidesz-KDNP és a PiS amellett, hogy kitűnően együtt tud működni külpolitikai kérdésekben, belpolitikai téren is hasonló felfogást képviselnek.
A 2015-ös év a 2010-es magyar választásokhoz hasonló horderejű változásokat hozott Lengyelországban, miután a PiS két ellenzékben töltött ciklust követően ismét kormányra került és a rendszerváltás óta először önállóan alakíthatott kormányt egy párt az országban. A PiS győzelmével hazánkhoz hasonlóan gyökeres változás köszöntött be a lengyel politikai életben, emellett a lengyel-magyar kapcsolatok tovább erősödtek, sőt a lengyel kormánypárt több olyan intézkedést is bevezetett, amely a magyar kormány 2010 óta szerzett tapasztalataira épült.
2015-ben a PiS 37,6 százalékot ért el a parlamenti választáson, a legfrissebb közvélemény-kutatások alapján most hétvégén még ennél is magasabb, jóval 40 százalék feletti szavazataránnyal számolhat a lengyel kormánypárt.
Szintén bíztató jel számukra, hogy ez a párt nyerte a parlamenti választásokat megelőző próbaválasztást, amelyet hagyományosan a közép-lengyelországi, mintegy tizenöt ezer lakosú Wieruszówban tartottak vasárnap. A tapasztalatok szerint az itteni próbaválasztások közelítik leginkább az országos szintű valóságos szavazások eredményeit, így az itt elért 46,7 százalék körül szerepelhet majd most hétvégén is a PiS.
A vasárnapi lengyel választásnak a V4-ek jövője és bevándorláspolitikai álláspontja kapcsán is kiemelt szerepe van, miután 2015-ben a külső határok védelmét és a bevándorlás szigorú ellenőrzését célul kitűző lengyel és magyar kormányzati törekvések új lendületet adtak ennek a szövetségnek és azóta is ennek a partnerségnek a motorja Magyarország és Lengyelország.
Lengyelországban a korábbi Polgári Platform vezette kormány csupán sodródott az eseményekkel, lényegében pontról pontra a merkeli irányvonalat követték. A PiS 2015-ös győzelmével Lengyelország ugyanakkor szakított az EU fősodratú bevándorláspolitikai irányvonalával és a magyar kormányhoz hasonlóan kiállt a kötelező betelepítési kvóták elutasítása, illetve a külső határvédelem mellett.
Ennek a fordulatnak köszönhetően Orbán Viktor álláspontja egy jelentős támogatót kapott, nem maradt tehát egyedül ebben a témában. A hivatalos lengyel álláspont változása a Visegrádi Négyek országainak egységére is jelentős hatással volt, Szlovákia és Csehország is követte a lengyel-magyar álláspontot.
Amellett, hogy a két kormány kitűnően együtt tud működni külpolitikai kérdésekben, a két kormány belpolitikai téren is hasonló felfogás és irányvonal mentén politizál. A nemzeti érdek definiálása és érvényesítése új szemléletmódot hozott mindkét ország politikai gondolkodásában, e rendezőelv mentén került előtérbe a munkaalapú gazdaság, a hazai kis- és középvállalkozások támogatása, a versenyképesség, a biztonságérzet, a szuverenista politika, vagy éppen az intenzív család- és népesedéspolitika kérdése is.
A hétvégén várható győzelemmel a PiS megerősödve folytathatja tovább az elmúlt négy évben megkezdett tevékenységét, ami a polgári berendezkedés erősítése mellett külpolitikai színtéren a V4-ek további erősödését, illetve a következetes bevándorláspolitikai álláspontját folytatását eredményezi majd. Emellett Magyarország és Lengyelország a 7-es cikkely szerinti uniós eljárásban is fontos támaszai lehetnek egymásnak, illetve az újabb brüsszeli viták során is összehangolhatják a lépéseiket.
Ennek köszönhetően a visegrádi országok, különösen Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Jaroslaw Kaczynski, a PiS elnöke még az idegieknél is komolyabb szerepet töltenek be az uniós politikában.
