A napokban Soros György átadta fiának, Alexander Sorosnak a kiterjedt globális hálózatának az irányítását, amelyet a tőzsdespekuláns saját maga nevezett Soros-birodalomnak már 1993-ban. Ez a birodalom a ’80-as években kezdett kiépülni, méghozzá először Magyarországon, mára pedig a világ minden táján jókora politikai és gazdasági befolyással bír, a brüsszeli döntéshozatalra is komoly hatással van – fogalmazott legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: Alexander Soros aktívabb politikai szerepvállalásra készül és nyíltan támogatja majd a globális baloldalt, ami Magyarország számára még erősebb kívülről érkező politikai nyomásgyakorlást jelent. Ennek egyik része a migránskvóta, amelyet ez a globális hálózat mindenképpen rá akar erőltetni az európai országokra még az EP-választás előtt.
Egy, a Wall Street Journalnak adott interjúból derült ki, hogy Alexander Soros örökli édesapja tetemes vagyonát. A lapnak a 37 éves örökös azt nyilatkozta, hogy családja 25 milliárd dolláros birodalma a jövőben sem hagy fel azzal, hogy támogassa a baloldali politikusokat, majd azt is kijelentette, hogy „sokkal politikusabb”, mint az édesapja – részletezte Deák Dániel a bejelentést a legújabb videóelemzésében. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: ez Magyarország számára több szempontból is komoly veszélyt jelent, ugyanis várhatóan még erősebb nyomásgyakorlás jön majd a tengerentúlról a háború, a bevándorlás és a gender ügyében, emellett a brüsszeli döntéshozatalra is még nagyobb befolyása lehet majd a Soros-hálózatnak.
Az elemző emlékeztetett, hogy Soros György a Nyílt Társadalom Alapítványok élén 1984-ben kezdte meg terjeszkedését, méghozzá elsőként Magyarországon, nem mellesleg az állampárttal való egyetértésben, a Magyar Tudományos Akadémián keresztül. A sikeres magyarországi nyitás után, a közép- és kelet-európai rendszerváltoztatások előtti fél évtizedben, majd az azt követő években régió-szerte alapítványokat hozott létre. Már 1993 végén a következőt mondta Soros György az őt elkísérő amerikai riporternek Bukarestben: „Nyugodtan írja csak azt, hogy ami egykor szovjet birodalom volt, az Soros-birodalom lett.” Deák Dániel ezen a ponton felhívta a figyelmet arra, hogy a XXI. Század Intézet 400 oldalas ténykönyvet adott ki 2021 nyarának végén Soros György közép- és kelet-európai tevékenységéről, amely a nemzetközi tőzsdespekuláns 1984 és 2020 közötti, nyílt és közvetett regionális befolyásszerzését vizsgálja. Ebben részletesen bemutatják, hogy milyen hatalmas globális hálózat épült ki az elmúlt évtizedekben és milyen komoly befolyása van a kulturális, a gazdasági és a politikai életre az amerikai tőzsdespekulánsnak és birodalmának.
Az utóbbi években az elemző szerint egyre látványosabbá vált, hogy a Soros-hálózat az uniós intézményrendszer minden szintjén komoly befolyással bír.
A leplet erről a 2015-ös migrációs válság rántotta le, akkor ugyanis kiderültek azok a folyamatok, melynek keretében a bevándorlást erősen támogató Soros-hálózat azért lobbizott sikeresen Brüsszelben, hogy a bevándorlást serkentő döntések szülessenek. Ennek fontos eleme a kötelező betelepítési kvóta, amit Soros György már 2015 óta folyamatosan szorgalmaz, a magyar közbeszédben „Soros-tervként” elhíresült írása is már erről szólt. Mindebből a szempontból rendkívül fontos a mostani brüsszeli döntés, amely miniszteri szinten tolta át az uniós döntéshozatalon a migránskvótát, melynek értelmében a tagállamoknak be kell fogadnia a bevándorlókat, ellenkező esetben nagyjából 8 millió forintnak megfelelő bírságot kell fizetnie migránsonként – részletezte Deák Dániel.
A Soros-hálózat és Brüsszel azt használja ki, hogy a háború miatt jelenleg sokkal kisebb figyelem hárul Európában az illegális bevándorlásra, ezért most akarják átnyomni a brüsszeli döntéshozatalon a migránskvótát még az EP-választásig, amelyen a bevándorlásellenes politikai pártok megerősödése várható – fogalmazott. Kiemelte: most az Európai Parlamenthez kerül a javaslat, amelyen várhatóan tovább enyhítenek majd a bevándorláspárti politikusok, akik kiváló kapcsolatát ápolnak a Soros-hálózattal.
A magyar kormány a lengyel kormánnyal együttműködve majd a június végi uniós csúcson szólalhat fel a kvótákkal szemben, a két kormány szakértő vélhetően már vizsgálják a jogi lehetőségeket azzal kapcsolatosan, hogy miként lehetne megakadályozni egy ilyen döntést.
Alexander Soros kinevezése a Soros-birodalom élére még erőteljesebb nyomást jelent majd, hiszen saját bevallása szerint is politikusabb alkat. Így vélhetően az amerikai politika mellett az európai, köztük kiemelten a magyar belpolitikára is figyelmet szentel majd, ami a magyarországi balliberális oldal erőteljesebb finanszírozását is magával hozhatja. Különösen komollyá teszi a dolgot az elemző szerint, hogy a jelenlegi baloldali amerikai vezetés szoros kapcsolatban áll a Soros-hálózattal, amelynek tagjai a Fehér Házban rendszeres vendégek. Így arra kell számítani, hogy a Soros-hálózat az amerikai intézményrendszeren és külpolitikán keresztül fog majd beavatkozni a magyar belpolitikába. Emiatt is kiemelten fontos hazánk számára a jövő évi amerikai elnökválasztás – zárta a videóelemzését.
