Magyarország nem csinált politikai kérdést a vakcinabeszerzésből, minden rendelkezésre álló forrásból rendelt oltóanyagokat. Ennek köszönhetően míg az Európai Unió átoltottsági átlaga csak most haladta meg a 40 százalékot, Magyarországon már a 60 százalékhoz közelít ez a mutató. A sikeres oltási program hatására a magyar gazdaság már májusban újraindulhatott, a magyar embereknek pedig szabad nyaruk lehet. Ezzel szemben több országban még mindig komoly korlátozások vannak érvényben: maszkot kell viselni a köztereken, kijárási tilalom van érvényben, vagy például míg nálunk teltházas lehet a foci EB, addig máshol csupán korlátozott létszámmal lehet majd megtekinteni a mérkőzéseket. Mindennek a gazdaságra is rendkívül pozitív hatása van, várhatóan 5-6 százalék körül lesz az idei növekedés és már ebben az évben visszatér a gazdaság a járvány előtti teljesítményéhez. Komoly különbség a 2008-as balliberális válságkezeléssel szemben, hogy most nem megszorítások, hanem többletforrások érik a lakosságot, ami ugyancsak hozzájárul a válság gyors leküzdéséhez.
Magyarország az elsők között
A koronavírus-járvány 2008 óta nem látott gazdasági válságot eredményezett szerte a világon és különösen megviselte az európai országokat. Azokban az országokban, ahol a politikai érdekeket előtérbe helyezve, az elmúlt hónapokban csak a nyugati vakcinákat alkalmazták, a mai napig nem sikerült a társadalmi immunitás kialakulásához szükséges oltottsági szintet elérni. Magyarország ezzel szemben szuverén politikát folytatva az elmúlt hónapokban a keleti vakcinák használatának köszönhetően folyamatosan versenyelőnyben volt a többi uniós tagországgal szemben.
Annak köszönhetően, hogy Magyarország nem csinált politikai kérdést a különböző oltóanyagok használatából, ma már a felnőtt lakosság jóval több mint fele kapta meg legalább a koronavírus elleni védőoltás első adagját. Így hazánk mintegy kéthónapos előnyre tett szert a nyugat-európai országokkal szemben.
Ennek előnyei az élet minden területén érzékelhetők, amik közül a legszembetűnőbb az ország gazdasági növekedési üteme. A legújabb adatok szerint a magyar gazdaság az első negyedéves, 1,9 százalékos emelkedésével a negyedik leggyorsabb gazdasági növekedést produkálta Európában az előző negyedévhez képest.
Ezzel szemben az Európai Unió gazdasági teljesítménye átlagosan 0,4 százalékkal esett vissza ugyanebben az időszakban, de több nyugat-európai országban is jelentősen csökkent a gazdasági teljesítmény. Ilyen ország például a kifejezetten erős gazdasággal rendelkező Németország, ahol 1,7 százalékkal zsugorodd a gazdaság az említett időszakban, de hasonló teljesítményt tud felmutatni Dánia (-1,5%), Szlovákia (-1,8%), vagy épp Portugália is, ahol mintegy 3,3 százalékos visszaesés következett be.
Mindez annak köszönhető, hogy a magyar gazdaság a sikeres válságkezelésnek és a hatékony oltási programnak köszönhetően a vártnál, és a többi európai országnál sokkal hamarabb tudott újra növekedési pályára állni.
Ennek köszönhetően több előrejelzés szerint a 2021-es, éves átlagos gazdasági növekedés akár a 7 százalékot is meghaladhatja az országban, ami példanélkülinek számít.
A magyar gazdaság emiatt az Európai Unió átlagánál hamarabb, már idén eléri a válság előtti, 2019-es szintet, amivel hazánk komoly versenyelőnyre tehet szert az EU többi tagállamával szemben.
Így egyebek mellett olyan lépések meghozatalára kerülhet sor, mint hogy – ha a gazdasági növekedés az idén meghaladja az 5,5 százalékot –, akkor 2022 elején az átlag alatt kereső gyermeket nevelők visszakaphatják egész éves befizetett személyi jövedelemadójukat. Az intézkedéssel elsősorban az egy és két gyermeket nevelő családok járhatnak a legjobban. az ő esetükben akár az egymillió forintot is meghaladhatja a visszajáró összeg.
Ez nagy különbség a 2008-as balliberális válságkezeléshez képest, amikor nem többletforrást adtak a családoknak, hanem éppen ellenkezőleg, súlyos megszorításokat vezettek be.
Szabad a nyár!
De számos példát lehetne felhozni az élet további területeiről is. Míg Magyarországon az emberek mára már szinte teljesen visszatérhettek a járvány előtti életükhöz, addig több nyugat-európai országban még ma is korlátozó intézkedés nehezítik az állampolgárok mindennapjait, amelyek feloldása a járványhelyzet súlyossága miatt, eddig csupán részlegesen történt meg.
Hollandiában és Írországban például a fertőzöttek számának lassú csökkenése miatt csak nemrég kezdték el a korábban bevezetett korlátozások fokozatos lazítását. Hollandiában ismét lehetővé tették az éttermek újranyitását, amik azonban zárt térben továbbra is csak korlátozott számban, és csupán este 10 óráig fogadhatnak vendégeket, míg a szórakozóhelyeknek továbbra is zárva kell tartaniuk.
Írországban szintén engedélyezték az éttermek újranyitását, ott azonban továbbra is csupán azok teraszain engedélyezett a vendégek fogadása.
De hasonló a helyzet Franciaországban és Olaszországban is, ahol szintén csak május közepén kezdték meg a bevezetett korlátozó intézkedések fokozatos lazítását. Emiatt az éttermek mindkét ország esetében csupán júniustól nyithatták meg a belső tereiket a vendégek előtt, akik korlátozott számban használhatják azokat. Emellett Franciaországban és Olaszország legnagyobb részén továbbra is kijárási tilalom nehezíti az állampolgárok mindennapjait és zárt térben továbbra sem engedélyezett a csoportos összejövetel, így az esküvők és lakodalmak megtartása is csupán erősen korlátozott létszámmal lehetséges.
Jól szemlélteti azonban a helyzetet a június 11-én kezdődő labdarúgó Európa Bajnokság is, amely során a rendező országok közül a sikeres magyar oltási programnak és az ezzel párhuzamosan bevezetett lazításoknak köszönhetően, egyedül a budapesti Puskás Arénában játszhatnak majd teltház előtt (67 ezer néző) a csapatok.
Ezzel szemben a tíz másik rendező városban a gyenge átoltottságnak és a még mindig magas fertőzöttszámnak köszönhetően maximum 50, de jellemzően inkább 15-25 százalékát foglalhatják el a szurkolók a stadionokban található ülőhelyeknek. Emiatt a 75 ezer férőhellyel rendelkező müncheni Allianz Arenában mindössze 15-18 ezer, a sevillai 60 ezer ülőhellyel rendelkező La Cartuja stadionban körülbelül 20 ezer, míg a 68 ezres, római Stadio Olimpico-ban csupán 20-25 ezer néző élvezheti majd a mérkőzéseket.
Látható tehát, hogy míg a sikeres védekezésnek és oltási programnak köszönhetően Magyarországon az emberek már szinte teljes egészében visszatérhettek a vírus előtti életükhöz, addig a legtöbb nyugat-európai országban a gyenge átoltottságnak és a még mindig magas fertőzésszámnak köszönhetően csupán nagyon lassan kerülnek kivezetésre a korábban bevezetett szigorító intézkedések.
Az így szerzett, mintegy kéthónapos előny a magyar gazdasági teljesítményben is megmutatkozik, de a már több hete bevezetett lazítások az emberek mindennapjait is jelentősen megkönnyítik.
Deák Dániel – Matyi Tamás
