Johannes Hahn, az Európai Bizottság költségvetési biztosa szerint a magyar kormány elmúlt hetekben tett lépései jó irányba mutatnak az uniós források megszerzése érdekében és tegnap üdvözölte azt a konstruktív hozzáállást, amit Magyarország tanúsít. A magyar parlament az előre megállapodott menetrendben elfogadja a szükséges jogszabálymódosításokat, ugyanakkor a baloldal többsége továbbra sem támogatja mindezt, ők politikai haszonszerzésből továbbra is hazánk megbüntetésében érdekeltek – mondta Deák Dániel a legújabb videóelemzésében. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: a hazánknak járó uniós forrásokról a tagállami vezetőket tömörítő Európai Tanácsban döntenek majd minősített többséggel, ahol egyre több partnere van Magyarországnak. Nehezítő tényező ugyanakkor a balliberális többségű Európai Parlament, amely zsarolni próbálja hazánkat és azt akarja elérni, hogy Magyarország támogassa az elhibázott brüsszeli szankciók meghosszabbítását.
A háború és az elhibázott szankciók okozta gazdasági válság miatt kiemelten fontos, hogy Magyarország megkapja az egyébként neki járó uniós forrásokat. Természetesen a kormány egy esetleges negatív forgatókönyv esetére más irányba is tárgyalásokat kezdeményezett, így például Oroszországgal megállapodott a halasztott gázfizetésben és a sajtóban megjelent információk szerint például Kínával is számos lehetőség van különböző források bevonására a magyar költségvetésbe – mondta legújabb videóelemzésében Deák Dániel.
A XXI. Század Intézet elemzője felhívta a figyelmet: Brüsszel a források visszatartásával próbálja rávenni Magyarországot arra, hogy ne akadályozza az elhibázott brüsszeli szankciók elfogadását és további fenntartását.
Ezt ugyan nem mondják ki, de egyértelműen erről van szó – fogalmazott. Ez különösképpen az Európai Parlamentre igaz, mely testület az Európai Bizottságra is erőteljes nyomást helyez Magyarország megbüntetése érdekében. Mindezek ellenére Johannes Hahn, az Európai Bizottság költségvetési biztosa szerint a magyar kormány elmúlt hetekben tett lépései jó irányba mutatnak az uniós források megszerzése érdekében és tegnap üdvözölte is azt a konstruktív hozzáállást, amit Magyarország tanúsít.
A jogállami feltételrendszer ügyében indult eljárás az 5,8 milliárd euró összegű helyreállítási alapot és tervet, valamint a 2021 és 2027 között az uniós keretköltségvetésből Magyarország számára elérhető források jelentős részét érinti – részletezte az elemző, majd hozzátette: bár ezek formailag függetlenek egymástól, valójában politikailag és tartalmilag is szorosan összefüggenek. Az Európai Bizottság a konkrét megállapítások teljesítésétől teszi függővé az eljárás lezárását és a pénzügyi intézkedések ejtését.
A labda innentől kezdve a tagállamok kormány és államfőit tartalmazó Európai Tanács oldalán pattog – fogalmazott.
Miután a Bizottság elküldte az indoklással ellátott javaslatát a Tanácsnak, annak legalább 1, legfeljebb 3 hónapja van minősített többséggel döntést hozni a kérdésben. A minősített többségi döntéshez legalább 15 tagállam kell, amelyek együtt legalább az uniós összlakosság 65 százalékát képviselik. Ha sikerül Magyarországnak elérnie, hogy a tagállamok minősített többsége az ő érdekében szavazzon, akkor e menetrend alapján november közepéig, maximum végéig még elegendő idő van a helyreállítási terv véglegesítésére az Európai Bizottsággal.
A kormány, a parlament és a köztársasági elnök is intenzíven dolgozik azért, hogy ez megvalósuljon.
A parlament sorra fogadja el a szükséges törvénymódosításokat, emellett a kormányzati szereplők mellett az államfő is egyeztet a külföldi partnerekkel annak érdekében, hogy támogassák Magyarország törekvéseit. Jó példa erre a közelmúltból Novák Katalin romániai látogatása, amelyet követően Klaus Johannis román államfő azt nyilatkozta: Budapestnek és Brüsszelnek meg kell találnia a megoldásokat a jelenlegi helyzetre, és el kell kerülni a forrásmegvonásokat, majd hozzátette: a közösségen belüli széthúzás fokozódik, ha az Európai Tanács úgy dönt, hogy Magyarország nem kapja meg az uniós pénzeket. Szintén valószínűsíthetően támogatni fogják Tanácson belül hazánkat a V4-ek, de a jobboldali fordulaton átesett Olaszország is. Emlékeztetett: korábban még Emmanuel Macron liberális francia elnök is arról nyilatkozott, hogy szerinte nem lenne az EU érdeke Magyarország pénzügyi megbüntetése. Mindennek fényében pedig az október 7-én kezdődő uniós csúcs is jó alkalom Orbán Viktornak arra, hogy a témában egyeztetéseket folytasson az uniós kollégáival.
Az elemző megjegyezte: a magyarországi baloldal sajnos továbbra is Magyarország megbüntetésében látja a politikai lehetőséget, amit jól példáz, hogy az Európai Parlament mellett az itthoni törvényhozásban sem támogatják azokat a lépéseket, amelyeket az uniós megállapodás érdekében tesz meg hazánk. Emlékeztetett: a momentumos képviselőkön kívül egyik párt sem szavazta meg a törvénymódosításokat, vagy nemmel voksoltak, vagy tartózkodtak.
