Nem először veszi fel az áldozati szerepet Karácsony Gergely, ez botrányai során részéről jól bevett taktika. Még akkor is másokra mutogat, amikor teljesen egyértelműen övé a politikai felelősség – mondta legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A főpolgármester ismét hazugságspirálba került, újra saját magának mondott ellent: pár napja még álhírnek nevezte, ma azonban már ő is elismeri, hogy voltak tervek a budapesti Városháza épületének eladására. Egy főpolgármesternek tudnia kell, hogy mit csinál a Vagyonkezelő irányítója, így a politikai felelősség mindenképpen az övé, akkor is, ha nem tudott arról, mi zajlik a háta mögött. De a legújabb felvétel alapján már egyértelmű, hogy a legfelső politikai szinten született döntés az eladásról – tette hozzá. Egy biztos: a baloldaltól nem idegen a privatizáció és a nemzeti vagyon kiárusítása, hiszen csak 2002 és 2010 között közel 190 nemzeti kézben lévő céget adtak el főként külföldieknek – fogalmazott a XXI. Század Intézet vezető elemzője, hozzátéve: több szempontból is a 2010 előtti világ tért vissza Budapesten Karácsony Gergely főpolgármesterségével.
Baloldali hagyomány a nemzeti vagyon kiárusítása
2002 és 2010 közötti balliberális kormányzás alatt a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő kimutatása szerint közel 190 céget privatizáltak a nemzeti vagyonból a Medgyessy-, Gyurcsány- és Bajnai-kormányok, amelyből csupán 756 milliárd forint folyt be a költségvetésbe, miközben óriási maradt az államháztartás hiánya. Utóbbi rendre meghaladta a 3 százalékot, 2006-ban például 9,3 százalék volt, de az államadósság is nőtt ezekben az években – hívta fel a figyelmet Deák Dániel.
Az Orbán-kormány ezzel szemben az elmúlt években a nemzetstratégiailag fontos ágazatokban ösztönözte, hogy magyar tulajdonba kerüljenek a cégek, így például az energiaszektorban és a bankszektorban is visszaszereztek vállalkozásokat a külföldi tulajdonosoktól. Ez már az első Orbán-kormányra is jellemző volt, hiszen 1998 és 2002 között gyakorlatilag befagyasztották a nemzeti vagyon értékesítését, ugyanakkor 2003-tól a balliberális kormányok elindították a rendszerváltás utáni időszak második legnagyobb privatizációs hullámát.
A balliberális kormányok eladták többek között a Postabankot, amelyet az osztrák Erste Bank vett meg, de egymás után hirdették meg eladásra a még megmaradt magyar tulajdonú pénzintézeteket, így ekkor adták el a Konzumbankot és indították el az FHB Bank értékesítését is. Értékesítették emellett a Mol részvénypapírjait, megváltak az Antenna Hungáriától és a Budapest Airporttól, de magánosították a Malévot is – részletezte az elemző.
Kísértetiesen hasonlít a mostani Városháza-ügy ahhoz, mint amit a Nyugati pályaudvar mögé tervezett kormányzati negyedről is tudunk: a minisztériumok épületét eladták volna külföldi befektetőknek, a kormányzati intézményeket pedig egy közös irodaházba költöztették volna.
A nemzeti vagyon kiárusítása mindenféle koncepció nélkül zajlott, ráadásul sehol sem volt ennyire drasztikus a kiárusítás mértéke a környező régióban, mint nálunk.
Az elmúlt egy évtized eredményeit értékelve elmondta: világos gazdasági és társadalompolitikai irányvonal jellemezte Magyarországot és a 2010 előtti időszakkal ellentétben minden mutatószám jelentős javulást mutatott a nemzeti vagyon gyarapodása kapcsán. Így Magyarországot sokkal jobb állapotban érte a mostani válság, mint a 2008-as globális gazdasági krízis, amikor a politikai instabilitással és már eleve gyengélkedő gazdasággal bíró hazánk elsőként fordult nemzetközi hitelintézetekhez, így például az IMF-hez segítségért.
A 2010 óta regnáló Orbán-kormányoknak köszönhetően Magyarország visszaszerezte önrendelkezését is, a korábbi meghunyászkodó mentalitással szakítva erőteljesen képviseli érdekeit a világban. Magyarország számára a 2010 és 2020 közötti évtized a felhalmozás időszaka volt, így most volt elegendő erő ahhoz, hogy az ország önerőből álljon talpra a koronavírus-járvány harmadik hullámát követően.
A visszatért a 2010 előtti világ
Ma már egyértelműen kijelenthető, hogy Karácsony Gergely 2019-es győzelmével Budapesten visszatért a 2010 előtti világ: Gyurcsány Ferenc emberei kiemelt gazdasági pozíciókat kaptak, politikai befolyásuk is megkerülhetetlenné vált, a főváros anyagi helyzete két év alatt drasztikusan leromlott, ismét megjelentek a korrupciós ügyek és a privatizációs szándék – összegezte Deák Dániel. Ugyancsak a 2010 előtti világ jön elő a vagyonelemek értékesítése kapcsán, amelynek egyik szimbolikus ügye a Városházának eladása. Az elmúlt napokban kiszivárgott felvételek ráadásul felvetik a korrupció gyanúját is, hiszen azok tanulsága szerint a különböző üzleti érdekköröknek már bejáratott módszerei vannak arra, hogy a fővárosi Vagyonkezelő esetében milyen eljárásrendben lehet ingatlanokhoz jutni, illetve pályázatokon sikeresen nyerni.
Karácsony Gergely esetében két lehetőség van: vagy nem tudott arról, ami a fővárosban történik a Városháza ügyében, vagy minden a tudtával zajlott és most igyekszik mindezt letagadni.
Egyik forgatókönyv sem jó Karácsonyra nézve, mindkettőnek súlyos politikai következménye van – szögezte le az elemző. Különösen érdekes szál, hogy jönnek elő a 2010 előtti világ emberei is, hiszen az ügyben fokozottan érintett Gansperger Gyula nem más, mint egy Bajnai Gordonnal jó kapcsolatot ápoló üzletember, így nem lenne meglepő, ha a következőkben kiderülne a volt miniszterelnök kapcsolódása is az ügyhöz. (Emlékezetes: Bajnai felbukkant a korrupciós botrányba keveredett Cseh Katalin momentumos EP-képviselő és Berg Dániel, II. kerületi momentumos alpolgármester esküvőjén is.)
Tovább nehezíti Karácsony Gergely helyzetét, hogy amint Deák Dániel felidézte: főpolgármesteri kampányának „fontos ígérete” volt, hogy felújítják a Városháza Parkot, majd a közösségi oldalán úgy fogalmazott: a beruházás „hamarosan meg is valósulhat”. A nemrégiben nyilvánosságra került felvételen viszont elhangzik, hogy létrehoznák ugyan a parkot, de rövid időn belül szét is rombolnák. Ezután Karácsony Gergely a teljes tagadás után eljutott odáig, hogy egy közleményben elismerte, valóban voltak tervek a Városháza eladására.
Már az ügy eddigi fázisából is kiderül tehát, hogy Karácsony Gergely nem mondott igazat, igyekszik titkolni az igazságot a választók elől. A legújabb felvétel alapján ez egyre inkább biztos: a legfelsőbb politikai szinten született döntés a kérdésben.
Karácsony Gergely ugyan másra mutogat ismét és áldozati szerepben tetszeleg, de ez mér kevés lesz ahhoz, hogy megússza a dolgot. Már angol nyelvvizsgájának ügyénél is ezt a taktikát választotta, hiszen először azt állította, hogy van nyelvvizsgája és tud is angolul, majd rövid időn belül kiderült, hogy egyik sem igaz. A főpolgármester népszerűsége zuhanásnak is indult, egyik hónapról a másikra elvesztette a támogatottságát, sőt miniszterelnök-jelöltként is megbukott.
Jelen esetben is hazugságspirálba került, amiből nem tud kijönni, hiszen újabbnál újabb olyan részletek derülnek ki, amelyek cáfolják a korábbi állításai. Deák Dániel ezzel kapcsolatosan hangsúlyozta: olyan súlyos lehet a helyzet Karácsony körül a mostani botrány hatására, hogy már a baloldali szivárványkoalíció sem tudja tovább támogatni.
