Az egymással versengő baloldali pártok a 2022-es parlamenti választások után válságba kerültek, így szavazóik tömegesen fordultak el tőlük, amit az időközi helyhatósági voksolások eredményei is alátámasztanak. Az elmúlt félévben a Fidesz–KDNP-pártszövetség tizenöt polgármesteri és huszonhat egyéni önkormányzati mandátumot szerzett, a baloldal ezzel szemben csupán kilenc körzetben győzött és egyetlen polgármesteri széket sem nyert el. Az eredményekből kiderül, hogy a Fidesz továbbra is erős a vidéki városokban, illetve a kisebb falvakban, amelyekből a baloldal gyakorlatilag eltűnt. A számokból továbbá kiolvasható, hogy az ellenzék csak azokban a budapesti kerületekben ért el sikert és tartotta meg mandátumát, ahol továbbra is aktív alapszervezetei vannak és a baloldali városvezetés stabilan működik. A következő időszak kérdése az lesz, hogy a háború és az elhibázott uniós szankciók miatt kialakult globális válság, illetve a baloldali térfelet leuraló Demokratikus Koalíció árnyékkormánya érdemben meg fogja-e változtatni a jelenlegi trendet.
A XXI. Század Intézet elemzése az elmúlt félév során megtartott időközi helyhatósági választások eredményeit és annak tanulságait veszi górcső alá.
Kormánypárti előny az időközi választásokon
2022. május 8-a és október 2-a között több mint száz – a járványhelyzet miatt elmaradt – időközi helyhatósági választást tartottak országszerte. Az eredmények pontos képet adnak a pártok jelenlegi helyzetéről, illetve egyértelmű trendet olvashatunk ki belőlük, hiszen a voksolások magas számszerűsége, a széleskörű lefedettség (kis- és nagytelepülések, megyeszékhelyek, fővárosi kerületek), illetve az összes típusú voksolás megléte (egyéni választókerületi, kislistás, polgármesteri) miatt mérvadó következtetéseket vonhatunk le.
Félév alatt a Fidesz–KDNP-pártszövetség tizenöt polgármesteri és huszonhat egyéni mandátum mellett húsz kislistás képviselői helyet nyert el, míg a baloldal csupán kilenc körzetben győzött és sem polgármesteri, sem pedig kislistás mandátumot nem tudott szerezni. Az időközi választások eredményei egyértelműen azt mutatják, hogy a kormánypártok társadalmi támogatottsága továbbra is magas.
A választási kudarc után a szivárványkoalíció szétesett, az egymással versengő pártok pedig – a Demokratikus Koalíció kivételével – szellemi, szervezeti és vezetési válságba kerültek. A koherens mondanivaló hiánya és a globális válság alatt mutatott destruktív magatartás miatt az ellenzék társadalmi támogatottsága szükségszerűen tovább csökkent.
Az elmúlt félév során a választópolgárok tömegesen fordultak el a baloldaltól, amit az időközi voksolások eredményei is alátámasztanak.
Kormánypárti fölény a vidéki településeken
Lemondás, méltatlanság vagy haláleset miatt országszerte több tucat településen tartottak polgármesteri választásokat az elmúlt félév során. A Fidesz–KDNP-pártszövetség Etyeken, Keszthelyen és Mezőtúron is meg tudta tartani a városvezetői pozíciót, illetve két nagyobb településen fordítottak a 2019-es állapothoz képest: Balatonalmádiban a jobbikos Kepli Lajos helyére a kormánypárti Fabó Péter került, míg Izsákon a független Kutas Tibort Dr. Bozóky Imre váltotta. A baloldal bénultságát jól mutatja, hogy Keszthelyen a fideszes Manninger Jenővel szemben nem tudott az ellenzék jelöltet állítani.
A kormánypártok további polgármesteri helyeket nyertek el olyan kisebb településeken, ahol szintén nem volt baloldali kihívójuk (Agyagosszergény, Cún, Dánszentmiklós, Etyek, Gyúró, Hunya, Méhkerék, Nyírkércs, Őrtilos, Szamostatárfalva, Szamosújlak). Polgármesteri széket a kormánypártokon kívül csak a Mi Hazánk Mozgalom tudott megszerezni (Cserháthaláp), illetve meg kell említeni azt, hogy Ásotthalom új polgármestere ugyan függetlenként, de a radikális párt támogatásával győzött.
Az időközi egyéni körzeteket tekintve szintén erős kormánypárti dominanciát láthatunk a vidéki városokban.
A Fidesz–KDNP-pártszövetség – a főváros kivételével – kilenc helyen tudta megtartani a mandátumát (Esztergom 1.evk., Kecskemét 9.evk., Keszthely 8.evk., Kőszeg 2.evk., Marcali 6.evk., Nagykőrös 5.evk., Nyíregyháza 1.evk., Sárvár 5.evk., Szigetszentmiklós 6.evk.), illetve hét helyen sikerült fordítaniuk a legutóbbi választásokhoz képest (Dunaújváros 2.evk., Eger 7.evk., Miskolc 3.evk., Nyíregyháza 3.evk., Szeged 1.evk., Szentendre 10.evk., Szolnok 4.evk.). Az ellenzék csupán öt mandátumot szerzett meg a fővároson kívül (Békéscsaba 4.evk., Gyöngyös 3.evk., Isaszeg 7.evk., Salgótarján 7.evk., Szigethalom evk.1.) és egyetlen olyan helyen sem tudott nyerni, ahol ezelőtt jobboldali képviselő dolgozott. Az ellenzéki győzelmek közül ki kell emelni a Salgótarjánban megtartott voksolást, ahol az a baloldal által támogatott Ludányi József jutott mandátumhoz, aki hivatalosan és a választási plakátokon is függetlenként indult, azaz a jelölt úgy érezte, hogy nagyobb esélye van nyerni függetlenként, mint a baloldali pártlogók alatt. A kormánypártok dominanciáját támasztja alá, hogy olyan egykori baloldali fellegvárakban is tudtak nyerni, mint Dunaújváros, Miskolc vagy Szeged.
A polgármesteri pozíciók mellett a Fidesz összesen húsz kislistás mandátumot szerzett meg országszerte, a baloldal viszont egyet sem volt képes. Az időközi választások eredményeiből egyértelműen kiderül, hogy a falvakban a Fidesz támogatottsága továbbra is erős, míg a baloldal gyakorlatilag eltűnt. Országszerte csupán egy kislistás helyet tudott szerezni a Gattyán György által életre hívott Megoldás Mozgalom.
Budapesten kilencszer a jobboldal, négyszer a baloldal nyert
A Fidesz–KDNP-pártszövetség a Budapesten elnyerhető tizenhárom képviselői mandátumból összesen kilencet szerzett meg, míg a baloldali összefogás jelöltjei négy körzetben tudtak győzni. Az ellenzék csak olyan helyen győzött, ahol ezelőtt is baloldali képviselő volt: IV. kerület 2-es és 12-es, XI. kerület 14-es és legutóbb a II. kerület 2-es számú választókerületében. A kormánypártok viszont a 2019-es eredményekhez képest hat helyen is fordítani tudtak, így olyan baloldal által irányított városrészekben, mint I., III., VII., VIII., és a XI. kerület.
Az eredmények közül az I. kerületi voksolás kiemelkedő, hisz a baloldal itt elvesztette többségét a közgyűlésben.
A fővárosi mandátumarányokból kiolvasható, hogy a jobboldal azokon a helyeken tudott győzni, ahol a baloldali városvezetés gyenge teljesítményt mutatott (VI., VII., VIII., XIV. kerület), az ellenzéki szavazók ezekben a körzetekben tömegesen maradtak távol. A baloldal ezzel összehangban azokban a kerületekben nyert, ahol erős és aktív alapszervezeti vannak, illetve a baloldali városvezetés is stabil (Budapest II. kerületében a DK-s Nagy Eszter, a baloldali összefogás közös jelöltjeként közel kétharmados győzelmet aratott).
Árnyékkormánnyal igyekszik visszacsábítani a szavazókat a DK
A választási kudarc után egyértelművé vált, hogy ennyi és ennyiféle pártot nem tud az ellenzéki szavazótábor eltartani, így valójában a rendszerellenzéki szerep került válságba. A történelmi töredezettségűvé vált baloldalon egyedül a Demokratikus Koalíció maradt szervezeti értelemben és vezetését tekintve stabil.
Az időközi választások eredményei egyértelműen azt támasztják alá, hogy míg a kormánypártok helyzete stabil, illetve a társadalmi támogatottságuk változatlanul magas, addig a baloldal vidéken gyakorlatilag eltűnt és a fővárosban is csak ott tudott győzni, ahol aktív alapszervezetei vannak. A következő időszak kérdése az lesz, hogy a háború okozta globális válság, illetve a Demokratikus Koalíció árnyékkormánya érdemben meg fogja-e változtatni a jelenlegi trendet.
